BUX
38657

Mit tartalmaz a magyar-iráni atommegállapodás? Itt egy válasz

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közzétette az atommegállapodásról szóló dokumentumot, amelyből csak annyi derül ki, hogy oktatási, kutatási, képzési és fejlesztési területeken működünk dolgozzunk együtt Iránnal.

Szabó Dániel, 2017. július 2. vasárnap, 15:42

Mindössze hét oldalból áll az a szándéknyilatkozat, amelyet még áprilisban írt alá Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Iránban az ottani atomenergiaügyi vezetővel és alelnökkel, Ali Akbar Szalehivel. A szövegből szinte csak annyi derül ki, amennyit a megállapodás megkötésekor az iráni sajtó is írt: a két ország közösen dolgozik majd oktatási, kutatási, képzési és fejlesztési területeken.

Mesterházy Attila szocialista képviselő kérésére Fónagy János államtitkár által kiadott dokumentum az együttműködés pontos részleteire nem tér ki. Az oktatás és képzés területén megfoghatatlan, mit jelent a "szakértők képzéséhez használatos oktatási módszertanok kidolgozása és/vagy személyre szabása", illetve az elméleti és gyakorlati képzések szervezése az atomenergia békés célú felhasználására.

Abból viszont már lehet következtetni az együttműködés bizonyos lehetőségeire, hogy a felek vállalták, hogy megosztják egymással tapasztalataikat az atomerőművek üzemeltetéséről, karbantartásáról, a nukleáris biztonságról és a keletkezett radioaktív hulladékok kezeléséről. Ugyanis a reaktor működése, azok paraméterei a gyártók üzleti titkát képviselik. Így mivel Magyarországon a már működő, valamint az épülő paksi blokkok orosz gyártmányok, az sejthető, hogy Irán is orosz gyártmányú reaktorokat tervez. Viszont, ahogy arról korábban írtunk, a Roszatom orosz cég már szállít fűtőelemeket a perzsa államnak.

Az iráni sajtó az aláíráskor említette, a két ország terve, hogy kis atomreaktorokat állít elő közösen, majd azokat afrikai országokban értékesíti. Azonban ez a technológia még gyerekcipőben jár, Magyarországnak pedig nincs gyártókapacitása, amelyről Teherán is lemondott, hogy enyhítsen az országra nehezedő gazdasági szankciókon. Érthető, hogy a szándéknyilatkozatban is csak annyi szerepel, hogy a felek megvizsgálják a kutatás-fejlesztési lehetőségeket ezekkel kapcsolatban.

Az együttműködés formái között a szemináriumok és szakmai levelezések mellett említve van, hogy a két ország akár közös beruházásokat is végrehajthat. Valamint az is kiderül, hogy az Európai Unió által elkülönített iráni nukleáris alapból is finanszírozzanak közös jövőbeni programokat.

A címlapképen Semjén Zsolt látható. Forrás: MTI Fotó / Kovács Tamás