A Napi Gazdaság csütörtöki számának cikke
A Századvég Gazdaságkutató Zrt. műhelytanulmányának szerzője, Viszkievicz András úgy találta, hogy az egyéni számlás (NDC) nyugdíjszisztéma stabilitását alapvetően országspecifikus tényezők határozzák meg. Az öregségi nyugdíjrendszer NDC-mintájú átalakítása kapcsán fontos igényként vetődik fel az egyéb állami rendszerekkel való összehangolás, illetve az implicit adósságszabály meghatározása is − véli a kutató, aki szerint az átgondolt hazai bevezetés komoly előkészítést és bizonyos új, innovatív megoldások kifejlesztését igényli.
Az elemzés egyik fő tanulsága, hogy az egyéni számlák bevezetése a nyugdíjrendszerbe épített automatizmusokkal kiegészítve jelentősen javíthatja a rendszer stabilitását, mivel alkalmazkodást biztosít a gazdasági és demográfiai folyamatokhoz. Az új nyugdíjrendszer szabályainak megalkotása során jelentős előrelépés lenne, ha a döntéshozók hosszú időre rögzítenék a nyugdíjjárulék mértékét, illetve mérlegelnék a rugalmas korhatár bevezetését. A nyugdíjrendszer kiegyensúlyozásának fő eszköze ezek után a névleges kamatláb és a nyugdíjak indexálása maradna.
Viszkievicz szerint a magyar korfa és költségvetési helyzet sajátosságai miatt nem feltétlenül érdemes teljes egészében átvenni a svéd kiegyenlítő mechanizmust.
Bevezethetik a garantált alapnyugdíjat
Egy eltérő szabályrendszerre azért is szükség lehet, mivel Magyarországon az úgynevezett keresztmetszeti egyensúlyhoz − amikor egy évben a járulékbevétel megegyezik az éves járadékfizetéssel − való minél gyorsabb közelítés fontos szempont lehet. A rosszabb költségvetési pozíció, valamint a magasabb államadósság miatt Magyarországon szükséges lehet a kiigazítások aktuális nyugdíjasokra való nagyobb terhelése, ekkor viszont a nyugdíjak szintje a svédnél nagyobb változékonyságot mutathat − olvasható a tanulmányban.
A nyugdíjszint nagyobb ingadozásai komolyan felvetik a garantált alapnyugdíj bevezetésének igényét, illetve a nyugdíjindex differenciálásának lehetőségét a nyugdíjasok csoportján belül is. A garantált alapnyugdíjra a szociális feszültségek csökkentése, az indexálás differenciálására pedig a nyugdíjrendszer fenntartásához való egyéni erőfeszítések elismerése érdekében lehet szükség.
| Létszám | Átlagnyugdíj | |
| (ezer fő) | (ezer forint) | |
| 2004 | 2461 | 63,5 |
| 2005 | 2474 | 68,0 |
| 2006 | 2489 | 73,7 |
| 2007 | 2523 | 81,9 |
| 2008 | 2525 | 87,2 |
| 2009 | 2496 | 92,4 |
| 2010 | 2463 | 97,3 |
| Forrás: KSH |
@laci_52: lacika, szépen boruljál a narancsszínű lepedődre és sírjál.
Moderációt kérek Válasz erre Előzmény
Fordítsuk meg a kérdést: mi tervezünk mi a kormánnyal?
Ez a lényegi kérdés, a többi ettől függ.
Moderációt kérek Válasz erre
Ha bevezetnék a svéd modellt rengeteg ember nem lenne jogosult nyugdíjra csak alamizsnára. Amit egyesek meg is érdemelnének, mert ingyenélők.
Svédországban 50%-ot levonnak a fizetésekből cserébe a világ legerősebb szociális hálójával rendelkeznek. Nálunk a minimálbér és az adócsalás a divat.
Moderációt kérek Válasz erre
@portugeza:
Neked akkora az IQ-d, mint a lábméreted. Mellettem dolgoztál, volna, vagy dolgoznál, nem lenne erőd ilyen fa**ságokat írni!
Moderációt kérek Válasz erre
Ott kellett volna hagyni a magánnyugdíjpénztárakban és rövidesen nincs rá gond. A veszteségeik ellenére is első a saját jövedelmük, második az év végi premizálás, a Gk.-használat, és ami "marad" azt felhasználják nyugdíjbefektetésre.
A Hofi jutott eszembe a "Disznó szaporulat jelentése" című humoreszkjében történtekkel.
Moderációt kérek Válasz erre
