BUX
38657

Mit tervez Csányi Sándor? - Megvalósulhat a régi terv

Az utánpótlásnál és a pályaépítési programban jól teljesített a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) − mondta lapunknak Csányi Sándor. A szövetség elnöke szeretné a futballakadémiák támogatását objektív mérőszámokhoz kötni − ehhez meg kell teremteni a lehetőségét annak, hogy az akadémiákról kikerülő fiatalok lehetőséget kapjanak az élvonalbeli klubokban. A társasági adókedvezmény 80 százaléka az amatőr sporthoz kerül.

Nagy László Nándor, 2012. december 21. péntek, 12:35

A Napi Gazdaság pénteki számának cikke

− Hogyan értékeli a 2012-es évet, mennyit sikerült megvalósítani az elképzeléseikből?− Bankvezetőként megtanultam, hogy minden mögöttünk hagyott év lehetett volna jobb, mint amilyen ténylegesen volt. Számos területen léptünk előre: ide sorolom a válogatott teljesítményét, javult a bajnokság színvonala, és sikereket értünk el az utánpótlásképzésben is. Más területeken ugyanakkor nem megfelelő a fejlődési ütem. Továbbra sem vagyok elégedett a mérkőzések nézőszámával − még akkor is, ha ebbe a színvonal mellett a családi pénztárca terhelhetősége is beleszól. Ugyancsak jelentős lemaradásban vagyunk a női futballal kapcsolatos terveink megvalósításában.

− Komoly, nagy változások zajlanak. Hogy látja például a versenyeztetési rendszer átalakítását?− A napokban ismét megvitattuk az NB II-es és az amatőr bizottsággal a különböző javaslatokat, és az eredeti elképzelésem szerint történik meg az átalakítás − az egycsoportos NB II és a három csoportra osztott harmadik vonal garantálja, hogy emelni tudjuk a második vonal színvonalát. Ugyancsak fontos érv a 16 csapatos bajnokság mellett, hogy gazdasági értelemben ennyi csapat is sok. Mindenképp el akarjuk kerülni, hogy visszalépések miatt csonka bajnokságokat kelljen rendeznünk.

A magyar focit ma ennyiért lehet eladni

− Az egyesületek anyagi helyzetén mennyit tud javítani az MLSZ?− A televíziós közvetítési díjak sok egyesület életében a gazdálkodás egyik alapjának tekinthetőek − azt gondolom, a szövetség elment addig a szintig, ameddig lehet − a magyar focit ma ennyiért lehet eladni. Ugyanakkor még mindig van lehetőség arra, hogy a labdarúgással összefüggő gazdálkodási tevékenységekből visszacsatornázzunk pénzeket. Az online sportfogadást a kormányzat most megpróbálja bevonni a közteherviselésbe, amit támogatandónak tartok. Azt szeretnénk elérni, hogy az üzletágból származó bevételek egy részét kapják meg a klubok.

Napi Gazdaság, Marton Szilvia

− Említette az utánpótlás helyzetét. Itt mi a helyzet?− Példa nélküli sikernek tartom, hogy a OTP−Mol Bozsik programban részt vevő egyesületeken kívül további 42 ezer iskolás és óvodás gyerek kap lehetőséget a rendszeres futballozásra. A cél az, hogy minél több gyerek rúghasson labdába.

− A program neuralgikus pontja, hogy míg a versenyeztetésre, felszerelésre lehet pályázni, addig a gyerekcsapatokkal számos esetben csak a szülők és az elhivatott pedagógusok dolgoznak. Az ő motiválásukra juthat-e forrás?− Napirenden van a kérdés. Egyrészt meg kell teremteni a megfelelő javadalmazás lehetőségét, másrészt legalább ugyanilyen fontosnak tartom, hogy ezeket a szakembereket is bevonjuk a képzésbe. Terveink szerint újravizsgáztatnánk a D licenszes edzői kört, s új képzési programokat is indítanánk számukra. Ezzel párhuzamosan lépéseket teszünk, hogy a Bozsik-program hangsúlyait még jobban a klubok felé tereljük.

Az ifjúsági futballt egy­értelműen az akadémiákra és a klubokra alapozzák

− Ez lenne a kapcsolat a gyerekfutball és a profi világ között?− Az ifjúsági futballt egyértelműen az akadémiákra és a klubokra alapozzuk. Legkésőbb 14 éves korban működnie kell annak a kiválasztásnak, amelynek célja az, hogy a valódi tehetségeket fel tudjuk karolni, s magas színvonalon fejleszthessük tovább tudásukat. Itt talán még hangsúlyosabb az edzői szakértelem, ezért szeretnénk elérni, hogy az itt dolgozó szakvezetők megbecsült emberek legyenek. Rossz gyakorlatnak tartom, hogy ezen edzők jövedelme jelentős részben függ attól, hogy a korosztályos csapat hányadik helyen végez, hiszen így a fiatal, kevesebb rutinnal bíró játékosoknak nem adnak játéklehetőséget, ugyanakkor a csapat húzóembereit sem ajánlják a felső korosztályos csapatokba.

Bulgária korosztályos válogatottjában idén ősszel 6-7 élvonalbeli fiatal labdarúgó kapott helyet, a magyar ifjúsági válogatottban egyetlen olyan csapattag volt, aki rendszeresen játszik egy NB II-es klubban. Az utánpótlásképzés fő értékmérője, hogy hány tehetséges fiatalt nevel ki a hazai bajnokságnak. Ezt az elvet rendkívül fontosnak tartom, épp ezért szeretném bevezetni az utánpótlásközpontok objektív, központi értékelését. Németországban ez már régóta így működik: független bizottságok járják az akadémiákat, és egységes szempontrendszer alapján értékelik az ott elvégzett munkát. Az adott akadémia minősítésétől függően számíthat támogatási pénzekre.

− Nem látja problémásnak, hogy a hazai klubcsapatok azért is vonakodnak magyar fiataloknak helyet szorítani, mert a játékospiacról sokkal olcsóbb hasonló képességekkel bíró játékosokat tudnak igazolni?

− Nincs jogunk beleszólni, hogy egy klub milyen stratégiát választ a versenyeztetésben. Objektív feltételeket ugyanakkor teremthetünk. Így írtuk elő, hogy a 24-es keretből 8 hazai nevelésű játékosnak kell lennie, s ezt a kvótát évről évre emelni szeretnénk. Emellett nem szabad elfelejteni azt sem, hogy az akadémiák többségében idén vagy jövőre végez az első osztály. Nem hiszem, hogy ezek, az adott csapathoz kötődő fiatalok − akikre évek óta már sokat áldozott a klub − összességében ne tudnának beépülni a csapatokba. Úgyhogy komoly változásokat várok ezen a területen.

Gyorsan betelnek az új pályák

− Vissza egy kicsit a feltételekhez. Az új MLSZ igen komoly vállalásokat tett a pályaépítések kapcsán. Nem volt túl merész az elhatározás?− Évi 100 pálya felépítését, felújítását vállaltuk, és a program tavaszi indulása óta több mint hetvenet már avattunk is, ami időarányosan megfelel a terveknek. Azt gondolom, hogy e területen értük el talán a leglátványosabb eredményeket. Jó látni, hogy bárhol nyitunk egy pályát, néhány héten belül lényegében a teljes kapacitást lekötik az ott játszani akaró fiatalok, gyerekek. Elmaradásban talán csak Budapesten vagyunk, ahol a legtöbb pálya tűnt el a rendszerváltás után. Folyamatosak az egyeztetések, keressük a lehetőségét, hogy lehet új pályákat építeni a fővárosban.

− A pályaépítés a társasági adókedvezmény (tao) felhasználásának egyik legjobb példája. Ennek ellenére sok bírálat éri a pénzek becsatornázását. Mi a véleménye a támadásokról?− Meg kell hagyni a sajtónak, hogy csemegézzen egy-egy eset nyomán, ugyanakkor fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy a vállalatok adóforintjainak 80 százaléka amatőr csapatokhoz kerül, s csak 20 százalékból fejlesztjük a profi csapatoknál az infrastruktúrát. Hihetetlen áttörést jelentett a tao-rendszer: 1300 klub pályázott országszerte fejlesztési forrásokért − olyan falvakban is indult újra csapat, ahol 20 éve nem volt sportélet. Az MLSZ transzparens, ugyanakkor szigorú kritériumrendszert alkotott meg: komoly benchmarkokhoz kötjük a támogatások igénybevételét, s azt is szabályozzuk, hogy egy-egy beszerzés esetén milyen költségeket tudunk elfogadni − nem engedjük háttéralkukban elfolyni a sportra szánt pénzeket.

Jönnek a profi bírók

− E területeken egyértelműen jó a bizonyítvány. Ám az összhangot lerontja néhány, az MLSZ intézkedéseivel kapcsolatos hír. Legutóbb például a bírók bírálhatatlanságával kapcsolatos álláspont váltott ki komoly tiltakozást.

− Ez esetben félreérthető volt a javaslatunk interpretációja. Természetesen nem tilthatjuk meg sem egy csapatáért tűzben égő edzőnek, játékosnak, vagy épp a nem kevés pénzt kockáztató tulajdonosnak, hogy bírálja a játékvezetők egy-egy, a csapat számára kellemetlen döntését. Azt azonban meg kell szüntetni, s a jövőben igen keményen szankcionálni kell, ha ez a vélemény becsületsértést vagy épp alaptalan gyanúsítást tartalmaz. Az erre vonatkozó szabályozásnak összhangban kell lennie a FIFA és az UEFA szabályaival, valamint az MLSZ versenykiírásával.

− Érdekes helyzetet teremt majd, hogy jövőre már profi bírók működnek a magyar bajnokságban. Ha tévednek, az utcára kerülnek?

− Mindenki tévedhet, a tévedések nagysága és gyakorisága az, amely minősítheti a játékvezetőket. A saját rendszerünk bevezetése előtt igyekszünk megfelelő tapasztalatokat szerezni ezzel kapcsolatban is például Spanyolországból, ahol már évek óta hivatásos játékvezetők működnek közre a mérkőzéseken.

Az új nemzeti stadion 2016-ra állhat

− Mennyire kudarc az új Puskás stadion építésének elhúzódása, hiszen ön ígérte meg két éve a munkálatok megkezdését, s ha az első tervek valóra válhattak volna, akkor jövő év végén már az új nemzeti stadionban játszhatna a válogatott.− Nem tagadom, az új stadion kivitelezése lassabban folyik, mint gondoltam. Ugyanakkor a háttérben rendkívül komoly előkészítő munkák zajlanak. Nemrég a kérésemre az UEFA illetékes bizottsága véleményezte az előzetes terveket. Az új Puskás Ferenc stadion építésében az MLSZ nem szereplő, mi pusztán szakmai véleményünkkel segíthetjük a kormányzatot munkájában. Hiszek benne, hogy a mostani ütemterv tartható lesz, és 2016-ra elkészül a nemzeti stadion, amellyel reményeink szerint Bajnokok Ligája-döntőre és − ha Michel Platini tervei valóra válnak a rendezés átalakításáról, akkor − egy Európa-bajnoki csoport küzdelmeinek lebonyolítására is pályázunk.

− Mennyiben segíthet az ilyen pályázatok elnyerésében az, hogy szemmel láthatóan a nemzetközi futballélet is felfedezte magának Csányi Sándort?− Rendkívüli megtiszteltetés, hogy több bizottságban, köztük a két év múlva esedékes brazíliai világbajnokság szervezőbizottságában is számítanak a munkámra. Ám komolyan gondolom, hogy az elismerés annak is szól, hogy partnereink tudják: az MLSZ átalakítása gyors és hatékony volt, a szövetségben rend van, gazdálkodása fegyelmezett. Számszerűsíteni persze nem lehet, azonban jól érezhető, hogy milyen sokat jelent az, hogy a hosszú évek rengeteg személyi változását követően immár tényleg jó szakmai és személyes kapcsolatokat sikerült kiépíteni a nemzetközi szövetségek vezetőivel, képviselőivel.