MNB-alelnök: túlzóak a piaci várakozások

Túlzóak a kamatcsökkentési ciklus aljával kapcsolatos piaci várakozások, a jegybank ezt enyhíteni akarja – mondta Nagy Márton MNB-alelnöke egy háttérbeszélgetésen.
Napi.hu, 2016. április 28. csütörtök, 09:12

A monetáris tanács (MT) nem az ideálisan legalacsonyabb kamatszintet akarja elérni, hanem azt a legalacsonyabb szintet keresi, amely a policyhorizonton (2018 nyaráig) fenntartható. Kedden az MNB MT az elemzői várakozásoknak megfelelően újabb 15 bázisponttal, 1,05 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot szerdától és szűkítette a kamatfolyosót.

A kamatcsökkentési ciklus elején, áprilisban - a májusi és a júniusi kamatdöntő ülésre célozva - már elmondtam: kérdéses, hogy lesz-e harmadik vagy esetleg negyedik lépés - fogalmazott Nagy.

Az a stratégia, hogy a jegybank hosszú távon fenntartható kamatlábra törekszik, azt is jelenti, hogy ez kicsit magasabb lehet az ideálisnál az elején, majd kicsit alacsonyabb - fejtette ki. Az eltérést a nem-hagyományos eszközökkel hidalják át - mondta az alelnök.

Az ECB nagyarányú monetáris lazításával kapcsolatban megjegyezte: egy idő után a jegybanknak valamilyen idővel, valamilyen mértékben követni kell azt, bár az ország a korábbinál függetlenebb a külső pénzügyi intézmények döntéseitől.

Nagy szerint a monetáris politika az utóbbi években mindent megtett a gazdaság élénkítésére,. most a fiskális politika kezében van a fegyver. A 2017-es költségvetési tervezetben szereplő, 2,4 százalékra megemelt hiánycél gazdasági ösztönző hatása nem elhanyagolható. Ha a költségvetési politika lazább, akkor a monetáris politikának nem kell olyan lazának lenni - jegyezte meg a jegybank alelnöke.

Gyors a bérdinamika

Az idei első két hónap alapján "probléma van a bérdinamikával", növeli az inflációs kockázatokat, hogy idén 5 százalék lehet a versenyszférában a bérnövekedés, ami magasabb a márciusi előrejelzésnél.

A nagy volatilitást mutató élelmiszerárak is óvatosságra intenek. Az áfacsökkentésnek, ha nincs másodkörös hatása, egyszer jelentkezik, ezen "át lehet nézni" infláció szempontjából. A jegybank számára az a nehéz, hogy vannak olyan tételek, amelyek mesterségesen alacsonyan tartják az inflációt, mint a rezsicsökkentés és az áfacsökkentés - mondta Nagy.

Indul a Bubor-árjegyzés

Május 2-án indul a budapesti bankközi forint-hitelkamatláb (BUBOR) kötelező árjegyzése, amelytől a jegybank a BUBOR-piac élénkülését várja, azt, hogy igazi referenciakamat szerepét töltse be. Jelenleg a BUBOR-kamat az alapkamathoz tapad, nem tölti be funkcióját, nincs forgalma - ismételt meg többedszer saját tételét a monetáris politikáért felelős alelnök.

Májustól az egy- és háromhónapos Bubor kötelező árjegyzése indul, a limiteket az MNB jegyzi és figyeli, hogy a bankok hogyan felelnek meg ennek. Szeptemberig a tesztidőszak tart, ha addig a Bubor-piac nem éri el a kívánt forgalmat, akkor kötelező ügyletkötést írhatnak elő a bankoknak, de ez csak a második lépés.

A költségvonzat miatt eleinte negatívabban álltak hozzá a bankok a Bubor-piac élénkítéséhez, azonban most már kooperatívabbak - mondta. Szégyen, hogy ez piac nem működik, nincs más választásuk a bankoknak, mint hogy fejlesszék - fogalmazott Nagy a Napi.hu kérdésére. Véleménye szerint ez a normális banki működéshez szervesen hozzátartozik.

Hamarosan döntenek az önfinanszírozási programról

Az önfinanszírozási program jövőjéről, az exitről május 10-én dönt az MT, a program két célját, a külső sérülékenység - az államadósság deviza-részarányának - csökkentését és a hozamgörbe hosszú oldalán a monetáris lazítást sikerült elérni. Várhatóan ekkor bejelentik a program kifutását.

A program fő eszközének, a feltételes kamatcsere-eszköznek (IRS) "csendes kivezetése" zajlott. Az IRS tételek mintegy 4 év múlva lejárnak, ha mostantól többet nem hirdetnek meg, ez a tétel nem terheli többet a jegybank mérlegét.

A Brexitről szóló kérdésre azt válaszolta: annak kis hatása lehet a kamatpolitikára. A Brexit esetén ott lesz a Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerség (TTIP), ami által Nagy-Britannia nem fog kiesni a közös piacból, az esetleges kilépés gazdasági hatása így alacsony lehet. A Brexit viszont hat a devizatartalékokra is, ott kockázatkezelés lehet majd  szükséges.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

matura, 2016.04.28 12:15

mi a különbség 1% és 0% jegybanki alapkamat között , semmi, csak annyi, hogy ezek a bárcás telhetetlen tolvajok aktivitást bizonyítsanak és tele lehessenek a sajtó oldalai, ez innen kezdve belügye az MNB-nek, tul alacsony már ,elmentek a kályháig.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html