BUX
38096

MNB-kamatvágás: csak egyvalaki volt merészebb

Az óvatosság győzött a Monetáris Tanács decemberi kamatmeghatározó ülésén. Az 50-75 bázispontos csökkentésre voksoló testület tagjai egy kivétellel a szerényebb enyhítés mellett tették le a garast - derül ki az ülés jegyzőkönyvéből, amelyet első alkalommal hoztak nyilvánosságra.

NAPI Online, 2005. január 14. péntek, 14:48

A december 20-i kamatmeghatározó ülésen az MNB monetáris tanácsának tagjai egyöntetűen lehetőséget láttak a jegybanki alapráta csökkentésére. Két javaslat volt napirenden: a testület az 50 és a 75 bázispontos vágás lehetőségét vitatta meg. A kisebb csökkentés pártolói az óvatosságra, a deviza- és állampapír-piaci stabilitás fenntartására helyezték a hangsúlyt, de volt, aki az egyensúlyi kockázatok miatt óvakodott a nagyobb vágástól. A 75 bázispont melletti érv volt a kedvező inflációs fejlemények mellett a bérnövekedési ütem csökkenése is. A testület tagjai végül 7-1 arányban a kisebb monetáris lazítás mellett döntöttek, így december 21-től 9,50 százalék lett a jegybanki alapkamat. A Monetáris Tanács tagjainak többsége tehát a jelek szerint nem értett egyet azzal a véleménnyel, hogy a 75 bázispontos csökkentés egyrészt elfogadható lett volna a piac számára, de belefér az "óvatos" jegybanki kamatpolitikába is.

Elszántabb olvasóink kedvéért az alábbiakban a kamatmeghatározó ülés 50 és 75 bázispont melletti érveit teljes terjedelmükben idézzük.
A kisebb lépés támogatói az óvatosság jegyében nem javasolták túllépni a piac által meglehetősen egyöntetűen várt 50 bázispontos mértéket a kamatcsökkentésben. Hangsúlyozták, hogy az óvatosság szükséges, mivel a pénzügyi piaci folyamatok nem a fundamentumok alakulásához igazodnak. Egyes vélemények szerint nem mutatkozott elmozdulás az egyensúlyi feltételekben az előző évhez képest: a külső egyensúlytalanság mértéke nem csökken számottevően, csupán a folyó fizetési mérleg finanszírozásának szerkezete javul a nem adóssággeneráló elemek arányának növekedésével. Az adóssággeneráló finanszírozás aránya ugyanakkor még így is túlzottan magas marad. A költségvetés módosított 2004-es deficitcélja technikailag teljesülhet ugyan, de ez a tény - az év során egyre emelkedő célkitűzés fényében - akár gyengítheti is a fiskális politika hitelességét.
Árnyalatokban eltérő vélemények szerint a fundamentumok alakulása a jó irányba mutat ugyan, de az elmozdulás mértéke korántsem elégséges. Az állampapírpiaci hozamokat jelenleg a belföldi befektetők mozgatják, a külföldi befektetők kivárnak, a folyamatok fenntarthatóságát biztosító konvergencia befektetők egyelőre távol maradnak a forinteszközöktől. A belföldi befektetők potenciálja a piaci egyensúly fenntartására ugyanakkor korlátozott. A piaci hangulat megváltozása kockázatokat hordoz a piaci egyensúly fenntarthatóságát illetően, így az óvatosság a stabilitás fenntartása érdekében szükséges. Bár a piaci szereplők a lakossági deviza-eladósodásból származó forintkeresletet tartós elemnek tekintik a devizapiaci egyensúly fenntartásában, a kereslet mérséklődése azonban a devizapiac egyensúlyát törékennyé teszi.
A piac által elfogadott kamatcsökkentést ugyanakkor lehetővé teszi, hogy az infláció - a maginfláció mérséklődése és eseti, technikai hatások (rövidtávú üzemanyagár-mérséklődés, élelmiszer árak) következtében - a vártnál gyorsabban csökkent. A 2004-es havi áremelkedési adatok alapján nem igazolódtak azok a félelmek, hogy az év eleji indirektadó-emelés beépül a várakozásokba; így 2005. januárjában az árindex jelentős mérséklődésére lehet számítani. Néhány tag kiemelte: ebben a kedvező fejleményben a monetáris politikának is szerepe van.
Előre tekintve a kamatciklus folytatásában fontos azt a mértéket és ütemet megtalálni a kamatcsökkentésben, ami konzisztens az inflációs célokkal és nem veszélyezteti a devizapiaci egyensúlyt.
A kamatcsökkentést külső hatásként támogatja a rendkívül kedvező nemzetközi befektetési környezet, ami előnyösen hat a kelet-közép-európai országok megítélésére is.
Egyes tagok szerint az infláció várható alakulása akár nagyobb csökkentést is lehetővé tenne, de a nagyobb lépés lehetőségét korlátozzák az egyensúlyi kockázatok. A bizonytalan helyzetben az óvatosabb lépés üzenetértékét fontosabbnak tartották, így a testület korábbi kommunikációjával a jelenlegi körülmények között és a rendelkezésre álló információk alapján az 50 bázspontos kamatcsökkentést látták konzisztensnek.
Más, hangsúlyokban eltérő vélemények szerint nem annyira az infláció, mint a piaci várakozások alakulása indokolja a kamatcsökkentést. A belföldi befektetők előretekintő reálkamatra alapozott hozamelvárásaik alapján alacsonyabb nominális hozamszintet is elfogadnak, így a jelenlegi hozamszint mellett az államadósság növekményének finanszírozásában hajlandók nagyobb részt vállalni. A külföldi befektetők árfolyamkitettségükből eredő többletkockázatuk miatt magasabb kamatprémiumot várnak el; ezidáig ugyanakkor ők is elfogadták a kamatfelár óvatos csökkentését.
A külső körülmények, a belföldi fundamentumok vagy a monetáris politika várthoz képest lényeges kedvezőtlen irányú eltérése esetén az általános piaci hangulat romlásával a kamatfelár elégtelennek bizonyulhat a finanszírozás fenntartásához. Ezért bizonytalan és kockázatos a piaci várakozások elé lépni.

A 75 bázispontos kamatcsökkentési javaslatot támogató érvek a kedvező inflációs fejlemények mellett a bérnövekedési ütem csökkenését emelték ki. Különösen kedvezőnek ítélték, hogy a béremelkedés lassulása a versenyszférán belül a piaci szolgáltatások terén volt a legerőteljesebb, mivel ebben a szektorban a béremeléseket általában kevésbé ellensúlyozza a termelékenység növekedése. Ez a fejlemény a teljes inflációs folyamat kilátásait kedvezőbb megvilágításba helyezheti. A bérinfláció mérséklődése és a visszafogott reálbérnövekedés mind kínálati, mind pedig keresleti oldalról csökkenti az inflációs nyomást is, így a kedvező várakozások mellett nagyobb biztonsággalelérhetők az inflációs célok.
Emellett igen kedvező a globális tőkepiaci hangulat és a kedvező hazai piaci hangulat fennmaradása irányába is hatnak erők.
A külső egyensúly terén csökkenni látszik az inflációs előrejelzésben szereplőnél nagyobb folyó fizetési mérleg hiány kockázata és technikailag nem teljesíthetetlen a 2004-es költségvetési deficitcél. Az infláció csökkenése a bázishatások miatt látványos lehet 2005. első hónapjaiban, különösen januárban. A forint árfolyama továbbra is erős, lehetővé teszi az inflációs célok elérését, a hozamok csökkennek. A piacok mindezeket kedvezően értékelhetik, és a bizonytalanságok ellenére tartós maradhat a pozitív megítélés. A szokásos év eleji portfólióátrendezés is kedvezően alakíthatja a külföldi befektetéseket. A belföldi intézményi befektetők megemelkedett állampapír-kereslete tartós lehet: a pénzpiaci alapokból a vonzó hozamok hatására tőke csoportosul át a hosszabb futamidejű kötvényalapokba, így a fenntarthatóság kockázatai kisebbek, az állampapír-piac kereslet-kínálati egyensúlya alacsonyabb hozamszinten alakulhat ki. A külföldi befektetők szemszögéből pedig erős védőhálót jelenthet az EU-tagság, ami alacsonyabb kamatprémium mellett is biztosítja a külföldi eredetű finanszírozást.
A Monetáris Tanács néhány tagja sajnálatosnak tartotta, hogy a leértékeltebb forintot szükségesnek ítélő kormányzati nyilatkozatok szándékukkal ellentétes hatást kiváltva éppen növelik az elvárt kamatprémiumot és így megnehezítik a kamatcsökkentést.
A nagyobb kamatcsökkentés támogatói szerint is szükség van az óvatos jegybanki kamatpolitika folytatására, ugyanakkor véleményük szerint egy 75 bázispontos lépés még nem megy túl ennek a határán, a piac számára is elfogadható lenne, és nem veszélyeztetné a stabilitást.

A szavazáson a tagok közül heten az 50 bázispontos vágásra voksoltak, s csak egy támogatója volt a nagyobb csökkentésnek, így a jegybanki alapkamat december 21-i hatállyal 10 százalékról 9,5-re változott.

Jelen volt:
dr. Járai Zsigmond, az MNB elnöke, a Monetáris Tanács elnöke
Auth Henrik, az MNB alelnöke
Adamecz Péter, az MNB alelnöke
dr. Szapáry György, az MNB alelnöke
Bihari Vilmos, a Monetáris Tanács tagja
dr. Hardy Ilona, a Monetáris Tanács tagja
Dr. Kádár Béla, a Monetáris Tanács tagja
dr. Oblath Gábor, a Monetáris Tanács tagja
dr. Kopits György nem vett részt az ülésen.
A kormányt Kovács Álmos, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára képviselte.
A Tanács következő kamatmeghatározó ülését 2005. január 24-én tartja.