MNB: Így áll Magyarország

Magyarországon lezajlott a foglalkoztatási és növekedési fordulat, most a termelékenység növelését kell elérni, különösen a kis- és középvállalkozásoknál - mondta Palotai Dániel, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója, a jegybank főközgazdásza pénteken Budapesten.
Szepesi Anita, 2017. október 27. péntek, 13:54

A jegybank vezető munkatársai pénteken mutatták be az MNB Versenyképességi jelentését, amelyet a jegybank rendszeresen, évente publikál a jövőben.

Palotai Dániel szerint már több intézkedés történt eddig a versenyképesség növelése érdekében, azonban szükség van a vállalkozások esetében a munkára rakódó terhek további mérséklésére, az állami bürokrácia csökkentésére, a bankrendszer hatékonyságának javítására, a bankok működési költségeinek visszafogására és a digitalizáció ösztönzésére - írta az MTI.

Palotai Dániel kifejtette: az MNB szakemberei a Versenyképességi jelentésben összesen 106 gazdasági jelzőszámot, szakszóval indikátort alkalmaztak, ezek 90 százaléka objektív mutató, míg a Világgazdasági Fórum (WEF) saját jelentésében az ilyen mutatószámok aránya 26 százalékot ér el.

Rámutatott: Magyarországnak nem az olcsó munkaerővel kellene versenyeznie a többi országgal, a béreket tovább lehetne növelni, de a bérszint emelkedése mellett a termelékenység javítását is el kell érni. Jelezte: a részmunkaidőben foglalkoztatottak számát növelni kellene, ezzel is csökkenteni lehetne a munkaerőhiányt. Úgy vélte: emellett a közszférában is van munkaerő-tartalék, az online ügyintézésnek nagyobb teret lehetne adni, az online ügyintézés a bürokrácia csökkentését, az adminisztrációs folyamatok felgyorsítását is magával hozná.

Szólt arról is, hogy a digitalizáció terén Magyarország elmaradt az EU átlagától, ezen a jövőben mindenképpen javítani kell.

Kitért arra: a demográfiai helyzetet tekintve a termékenységi ráta növelése elengedhetetlen a hosszú távú versenyképesség megőrzéséhez, a cél a 2,1 százalékos ráta lenne.

A versenyképesség növelése érdekében az oktatás területén elsősorban az alapfokú és a felsőfokú szinteken kellene javítani. Egyes felmérések alapján a magyar diákok, egyetemi hallgatók ugyan jól megtanulják a tananyagot, de nem tudják a megtanult ismereteket megfelelően alkalmazni.

A PISA-tesztek alapján jelentős lemaradásban van a hazai oktatás, amely elsősorban a digitális hiányosságoknak, elmaradásnak tudható be. A piaci igények alapján a reál tantárgyak körét érdemes lenne bővíteni, amihez nélkülözhetetlen a középszintű és a felsőoktatás jelentős fejlesztése.

A versenyképességet növelné az is, hogy ha a magyar lakosság idegennyelv ismerete javulna. A beszélt idegen nyelvek területén jelentősen elmaradunk az EU-tól, a felnőtt lakosság csak 37 százaléka, a fiataloknak 58 százaléka mondta magáról, hogy legalább egy idegen nyelvet beszél.

Palotai Dániel szerint a prevenció erősítésével lehet javítani a lakosság életminőségét, de az egészségesen eltöltött évek számában már megfigyelhető a felzárkózás. A gyógyszerre költött összegek helyett a megelőzésre szánt nagyobb pénzek nemcsak megtakarítást, hanem az életminőség javulását is hoznák.

Az MNB ügyvezető igazgatója a hazai bankrendszerről elmondta: a banki hitelhez való hozzáférésen is javítani kellene, ezzel tovább lehetne növelni a gazdaság teljesítményét. A vállalkozások szerint bonyolult a hiteligénylés, illetve a bankok hiteltermékei is túl drágák - sorolta az ügyvezető igazgató, hozzátéve, a nemteljesítő hitelek aránya javult, már 7 százalék közelébe csökkent.

(Ezen múlhat Magyarország jövője)

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

troll, 2017.10.27 14:15

sajnos leszakadóban vagyunk a világ országaihoz képest, 2006 ban a magyar gdp/ fő a szlovák 89%a volt, 2016 ban már csak a 74% a.

2006ban a magyar gdp/fő a német 31% a volt, 2016 ban már csak a 29% a.

az usa-hoz képest még sokkal nagyobb a leszakadásunk, 2006 ban a magyar gdp/ fő az usa 25% a volt, 2016 ban már csak a 21%a.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html