BUX
38657

MNB: lesz itt még infláció

Európának új narratívára van szüksége azután, hogy az ECB elindította monetáris politikai programjait - mondta Matolcsy György.

MTI-Eco, 2015. február 2. hétfő, 17:28

Csak technikai értelemben van negatív infláció, vagyis defláció Magyarországon, a pénzromlás üteme idén a második fél évben monetáris politikai beavatkozás nélkül is visszatér a pozitív tartományba - jelentette ki a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikáért felelős ügyvezető igazgatója (képünkön) a jegybank által szervezett Lámfalussy konferencián hétfőn Budapesten.

Összességében nincs deflációs környezet Magyarországon, a bérnövekedés például meghaladta a 4 százalékot - mondta Palotai Dániel, az euró "atyjaként" emlegetett, Magyarországon született jegybankár, Lámfalussy Sándor tiszteletére tartott rendezvényen.

Az MNB ügyvezető igazgatója a konferencia panelbeszélgetésén elmondta: ha a nagy jegybankok folytatják a mennyiségi enyhítést, akkor a magyar monetáris politikának is nagyobb a mozgástere. Palotai Dániel kiemelte: Magyarországon az egyik fő feladat a kis- és középvállalati (kkv) szektor fokozottabb integrálása a globális termelőláncokba. A munkavállalók nagyjából kétharmada kkv-nál dolgozik, ezért nagyon fontos, hogy minél több magyarországi kkv bekerüljön a nagy multinacionális vállalatok beszállítói közé - mutatott rá. André Sapir, a brüsszeli Université libre oktatója - aki az Európai Bizottság két korábbi elnökének is tanácsadója volt - elmondta: helyes, ha kissé megkésett is az Európai Központi Bank (EKB) döntése, hogy a világ nagy jegybankjai közül utolsóként hozzákezd a mennyiségi enyhítéshez (QE). A mostani körülmények között szükség van nem konvencionális intézkedésekre, mint amilyen az EKB eszközvásárlási programja - mondta.A közvetlen külföldi tőkebefektetések (FDI) jövőbeni alakulását illetően a professzor azt mondta: Közép-Kelet-Európa tőkevonzó képessége egy átmeneti megtorpanás után ismét emelkedik, Európa egésze azonban lemaradt ezen a területen több nagy feltörekvő országtól.Szapáry György, az MNB volt alelnöke megjegyezte: a világ nagy jegybankjai laza monetáris politikájával kapcsolatban tartani lehet attól, hogy a jelenlegi likviditásbőség idővel eszközár-robbanáshoz vezethet. A közvetlen külföldi tőkebefektetésekről elmondta: Közép-Kelet-Európában létfontosságú az FDI, mert itt a belföldi háztartásoknak nincs elég megtakarítása. Kínában ezzel szemben, ahol magas a megtakarítási hányad, az új technológiák elterjedése miatt fontos a külföldi tőke beáramlása - fűzte hozzá.Európának új narratívára van szüksége azután, hogy az Európai Központi Bank (ECB) elindította monetáris politikai programjait - mondta Matolcsy György, az MNB elnöke. Kifejtette: 2010 után a magyar példa is igazolta, hogy strukturális reformokra, valamint új munkahelyek létrehozására és megőrzésére van szükség, azonban politikai stabilitás nélkül nem lehet sikerre vinni a reformokat.

2010-ben az új magyar kormánynak egy dilemmával kellett szembenéznie: hogyan kezelje a válságot, ortodox vagy nem hagyományos módon - mondta az elnök. Matolcsy György szerint kizárólag konvencionális intézkedésekkel bukásra lett volna ítélve Magyarország, a sikeres válságkezeléshez 3 összetevő kellett: strukturális reformok, új munkahelyek, és politikai stabilitás. Ewald Novotny osztrák jegybankelnök előadásában arról beszélt, hogy több mint 25 évvel a vasfüggöny leomlása után hogyan fejlődtek a kelet-közép-, és dél-európai országok. Az orosz-ukrán konfliktusra utalva úgy fogalmazott: mély és veszélyes politikai megosztottság van Európában, és a háború nemcsak életeket követel, hanem a jólét lehetőségétől is megfosztja az embereket. Az elnök úgy vélte, hogy Kelet-Közép-, és Dél-Európában megfelelő volt a dereguláció sebessége, fontos intézményi fejlődés ment végbe ezekben az országokban, a Nyugat-Európához való életszínvonalbeli felzárkózás azonban még tart. Ewald Novotny szerint a régió országaiban sikerült viszonylag jól kézben tartani a válságot. Magyarországgal kapcsolatban azt mondta: az MNB és a kormány optimistábban látja az ország helyzetét, mint a Nemzetközi Valutaalap, ő maga azonban az MNB ítéletében osztozik.A régió országainak gyenge pontja a folyó fizetési mérleg hiánya volt ezekben az országokban; ez a mutató fontos indikátora egy gazdaság hosszú távú stabilitásának - emelte ki. Hozzátette: nagy eredmény, hogy Magyarországon sikerült csökkenteni a deficitet. Ewald Novotny a külföldi bankok részvételének jelentőségére is felhívta a figyelmet. Kifejtette, hogy ezek pénzügyi szolgáltatásokat nyújtottak a régióban, ahol nem volt ilyen hagyomány, ugyanakkor a devizahitelezés is felfutott, ami mostanra jelentős problémákat okoz. Az osztrák jegybank elnöke szerint a külföldi tulajdonban lévő bankok jelenléte pozitívumokkal járt ezen országok számára, mert jól működő és nem "politikailag motivált" hitelezési tevékenységet folytattak, másrészt a bankok számára is fontos volt az európai expanzió. Hozzátette: az osztrák bankok közép-európai bankcsoportokká alakultak át, integrált rendszerek jöttek létre, multinacionális vezetőséggel. A 2008-as válság lefékezte a kelet-közép- és dél-európai régió felzárkózási folyamatát, de ez a terület relatíve jó állapotban jutott ki a válságból, és ismét elkezdte a konvergenciafolyamatot - mondta Ewald Novotny. Erre a régióra szerinte nem a stagnáló növekedés lesz a jellemző, de az alacsonyabb növekedési indikátorok miatt a konvergencia folyamat el fog húzódni. Az elnök kiemelte: hosszú távú stratégiára van szükség, miközben figyelni kell a makroökonómiai és pénzügyi stabilitásra, a deficitre, és emelni kell a beruházást és a hitelezést. Erdem Basci, a Török Nemzeti Bank elnöke az árstabilitásról tartott előadásában kiemelte: a magas infláció és a defláció is károsan hat a gazdasági növekedésre. Egy központi bank az árstabilitás fenntartásával tud leginkább hozzájárulni a növekedéshez - vélekedett. Szólt arról, hogy Törökország az árstabilitás érdekében strukturális reformprogramot jelentett be, amelynek alapja a humán tőkébe való beruházás, a technológia és az innováció, valamint a fizikai infrastruktúrába való beruházás. Reményeik szerint ezek a lépések Törökország növekedési potenciálját legalább egy százalékponttal tudják növelni. Az elnök kifejtette: Törökországban magas volt az infláció, 10 és 100 százalék között volt több mint 30 éven keresztül. Az infláció továbbra is 5 százalékos cél feletti, de alacsonyabb mint korábban. Ha az utóbbi évtizedekben végig évente 5 százalék körül nőttek volna a fogyasztói árak, akkor az Egyesült Államok GDP-jének 30 százalékát tudták volna elérni.