BUX
37956

MNB: Megvan a közös kapocs a brókerbotrányokban

Egy könyvvizsgáló a közös kapocs a Buda-Cash, a Hungária Értékpapír Zrt. és a DRB Bankcsoport botrányban - mondta Windisch László, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyeleti alelnöke a figyelo.hu-nak adott interjúban pénteken.

MTI-Eco, 2015. március 13. péntek, 11:51

Kijelentette, hogy egyértelműen vizsgálni kell a könyvvizsgáló felelősségét, ami számos esetben fontos, de különösen az a kötvényprogramok esetében. Itt ugyanis az MNB felügyeleti jogköre kizárólag a kibocsátási tájékoztatókra és a jogszabályban előírt tájékoztatási kötelezettségek betartására korlátozódik, ezért a könyvvizsgálókra fokozott felelősség hárul - idézi a figyelo.hu-t az MTi.

Jelezte, hogy a készülő törvénymódosítási javaslatban ezért szerepel a könyvvizsgálók felügyeletének szigorítása is. Windisch László elmondta, a vizsgált esetekben - Buda-Cash, Hungária Értékpapír Zrt., DRB Bankcsoport - sokszor felbukkant ugyanaz a könyvvizsgáló.

Hangsúlyozta, nem a pénzügyi rendszer működésének a zavaráról van szó, hanem néhány, egymástól elszigetelt cégnél elkövetett súlyos visszaélésről, ami nem valamilyen rendszerszintű kockázatból fakad. A tőkepiaci szektorban több mint 125 felügyelt cég van, ebből van dolgunk hárommal - jelezte. Windisch László szerint a brókerpiaci problémák méretét jól mutatja, hogy a hazai befektetési szolgáltató piac 26 ezer milliárd forintnyi ügyfélvagyont kezel, a három problémás brókercégnél a volumen alig egy százaléka van. Természetesen ez nem vigasztalja a pénzükre váró, aggódó embereket, de a kollégáival együtt a megoldáson dolgoznak - mondta.

A Quaestor esetében ugyanakkor fontos tisztán látni azt, hogy működik egy - a felügyelet által évről évre engedélyezett kibocsátási tájékoztatón alapuló és a könyvvizsgáló által auditált mérleg szerint - stabilan működő kötvényprogram, körülbelül 60 milliárd forintnyi állománnyal. Ettől elkülönítve vontak be, a gyanú szerint visszaélést elkövetve, mintegy 150 milliárd forintnyi további forrást. Utóbbit kell áttekinteni, hogy ez jogilag kötvényprogramnak minősül-e - jelezte.

Ha egy kötvénykibocsátó cég nem tudja visszafizetni a kötvények ellenértékét, ez esetben a felszámolás alá kerülő, kötvényprogramból finanszírozott gazdasági társaságok vagyona nyújthat részben fedezetet a kötvények értékére - jegyezte meg.

Az MNB alelnöke kitért arra is, hogy most nem az elmúlt 15 év felügyelésének minősítését végezik, hanem a befektetői bizalom megerősítésén dolgoznak. Az eseteket a jegybank eljárása során tárták fel, és továbbra is elszántsággal végzik a munkájukat. Hozzátette: ennek érdekében olyan jogszabály-módosításokra tesznek javaslatokat, amelyek segítségével hatékonyabban, hamarabb fel lehet tárni az esetleges visszaéléseket.

Szerinte változtatni kell az ellenőrzések gyakoriságán is, hogy évente sor kerüljön egy olyan vizsgálatra, ami a legfontosabb kérdést meg tudja válaszolni: megvan-e az emberek pénze, vagy nincs. Szigorítani kell a vezető tisztségviselők felelősségén is, a jelenlegi 20 millió forintos büntetési limitet meg kell emelni. Hangsúlyozta: a jegybank nemcsak a kormánytól független, hanem az ellenzéki pártoktól is, mint ahogy minden pénzügyi vagy más lobbicsoporttól. Eltökélten, kompromisszumok nélkül haladnak előre, minden visszaélést fel fognak tárni, a jegybank képes erre - mondta.