BUX
38616

MNB: nem kizárt további kamatemelés

A kockázati felárak és az inflációs kilátások emelkedése miatt szigorított az MNB.

NAPI, 2010. november 29. hétfő, 15:05

A monetáris tanács (MT) értékelése szerint az előrejelzési horizonton folytatódhat a gazdaság kilábalása a recesszióból, a kibocsátás ugyanakkor mindvégig elmarad potenciális szintjétől.

A gazdaságot érő jelentős költségsokkok miatt rövid távon az infláció emelkedése várható: a jegybank szerint idén 4,9, jövőre 4,0, 2012-ben pedig 3,3 százalék lehet az infláció. Az MT megítélése szerint fennáll továbbá annak a veszélye, hogy a tartósan cél feletti infláció miatt az inflációs várakozások emelkedésnek indulnak, és a költségsokkok másodkörös inflációs hatásokkal járhatnak.

A magyar gazdaság növekedését továbbra is az erős külső keresletre támaszkodó ipari értékesítések vezetik. Az exportáló ágazatok munkaerő iránti kereslete erősödött, aminek következtében a foglalkoztatás is emelkedésnek indult. 2011 során a belső kereslet élénkülése is megkezdődhet. A háztartások fogyasztása a személyi jövedelemadó-kiengedésnek és a javuló foglalkoztatási helyzetnek köszönhetően élénkülhet. A beruházásokat várhatóan növelik a feldolgozóipart érintő, a múltban eldöntött egyedi ügyletek, ugyanakkor az ágazati adók kivetése miatt bizonytalanabbá váló üzleti környezet a beruházási aktivitást visszafogja.

Az elmúlt időszakban beérkezett adatok megerősítik, hogy a gyenge belföldi kereslet és a magas munkanélküliség továbbra is fegyelmezőleg hat az árazási és bérezési döntésekre. Az árfolyam nyári gyengülése a korábban vártnál kisebb mértékben jelent meg az inflációban. A laza munkapiac lehetővé teszi, hogy a vállalatok visszafogott bérezéssel és ne áraik emelésével állítsák helyre profitabilitásukat. A gazdaságot ugyanakkor kedvezőtlen költségsokkok érik. A nyers élelmiszerárak széles körben megfigyelhető emelkedése begyűrűzik a feldolgozott élelmiszerek áraiba. Az ágazati különadók részleges áthárítása további inflációs nyomást jelenthet.

A Monetáris Tanács fontosnak tartja, hogy az átmeneti árszintnövelő hatások ellenére az árazási és bérezési döntések a még mindig jelentős kihasználatlan kapacitásokkal és a laza munkapiaci kondíciókkal összhangban alakuljanak.

Az elmúlt időszakban Magyarország kockázati megítélése romlott, ami részben a globális kockázatvállalási hajlandóság csökkenéséhez, részben országspecifikus tényezőkhöz - ezen belül is leginkább a gazdasági környezet kiszámíthatóságának csökkenéséhez - köthető.  Utóbbit jelzi, hogy október közepétől kockázati feláraink nagyobb mértékben emelkedtek, mint más, hasonló kockázatú országokban.

A Monetáris Tanács a 3 százalékos célt tartósan meghaladó inflációra, illetve a felfelé mutató inflációs kockázatokra tekintettel az alapkamat emelése mellett döntött. Az inflációs cél eléréséhez a következő hónapokban további kamatemelésre lehet szükség - hívja fel a figyelmet az MNB.