BUX
35945

MNB - százmilliós kiadások szakértőkre

Az MNB felügyelőbizottsága tavaly még csak 95 millió forintot fordított működésre, ám 2017-ben már 162 millió szeretnének elkölteni szakértésre, taxira és autóbérletre – a bérükön felül. A grémium olyan alapvető történelmi kérdésekkel is foglalkozott, mint az aranytartalék sorsa, a 2008-as IMF-hitel jogi következményei vagy épp a II. világháború utáni magyar jóvátétel megalapozottsága.

Papp Zsolt, 2017. június 19. hétfő, 14:30

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyelőbizottsága csak az idén 150 millió forintot tervez elkölteni szakértői díjakra a hétmillió forintos taxi- és gépkocsibérleten felül, így összegesében az idén 162,5 millió forintos kiadással terveznek a tavalyi 95,6 millió forinton felül - ez utóbbi az eredetileg tervezett összeg 145 százaléka - olvasható a parlamentnek most benyújtott 2016-os felügyelőbizottsági jelentésben.

A dokumentum szerint az idén 100 millió forint megy jogi, és további 50 millió forint az egyéb szakértőknek. A fb tagjai évi 2 millióért taxiznak és parkolnak, 2,5 millió jut a sajátautó-használatukra és további 2,5 millió forintért tankolnak az MNB által biztosított autókba.

Az MNB felügyelőbizottságát Papcsák András korábbi fideszes képviselő vezeti, a tagok között két kormánypárti és egy ellenzéki delegált van, míg a tulajdonos állam nevében az NGM két tagot delegált. Így a hat tagú fb-ben 5 fő köthető a kormányhoz vagy a kormánypártokhoz.

Az fb tagjai: Tóth Attila Simon, Nyikos L ászló, Madarász L ászló, Papcsák Ferenc (elnök), Szényei Gábor András, Molnár IstvánForrás: MNB

Az fb tavalyi működése során elfogadta a jegybank 2013-2015 közötti ingatlanvásárlásainak ellenőrzését, így az Értéktár program ellenőrzését, de jegybank "működésnek történelmi vonatkozásait feltáró előterjesztések is szerepeltek" az üléseken. Ennek keretében tárgyaltak meg a trianoni békeszerződések következtében létrejött országoknak fizettet II. világháborús kártérítések megalapozottságát, vagy épp a MNB leánybankjának a Central Wechsel- und Creditbank (CW Bank) felszámolásáról készült jelentést, de napirendre kerültek a 2008-as MF/EU-hitel jogi és pénzügyi körülményei is.

Minden rendben az MNB alapítványainál

E fontos ügyek mellett azonban néhány közérdeklődésre igényt tartó ügy vizsgálatára is futotta a fb-tagok idejéből: az MNB alapítványi költekezéseit is górcső alá vették, s tagok szerint teljesen törvényes volt a jegybank 259,6 milliárd forintos - devizatartalékon elért - értékelődési nyereségének kifizetése a jegybanki alapítványokba, amit azok szabadon használhatnak fel.

A hat nagy értékű ingatlanvárlás - így a régi budai városháza vagy az Eiffel Palace - kapcsolódtak a "jegybank társadalmi felelősségvállalási programjaihoz." A vizsgálatot a fb egyetlen, nem a kormányhoz kötődő tagja  - Nyikos László korábbi jobbikos politikus, egykori ÁSZ-alelnök - kezdeményezte, ám az általa készített jelentés tervezetet az fb fideszes tagjai nem fogadták el, ezért azt újraíratták. Az újraírt jelentés szintén leszavazta az fb, majd csak a harmadik változatra mondott igent.

A törvényességi aggályokat a parlament "eloszlatta"

A harmadszorra elfogadott javaslat is fogalmaz meg bírálatot: az Eiffel Palace irodaház és a tiszaroffi Borbély-kúria megvásárlása azért volt törvényes mert az előbbi az alapítványok elhelyezést, az utóbbi pedig az MNB-dolgozók üdülését volt hívatott szolgálni - vagyis köthető a jegybanki tevékenységhez.

A másik négy ingatlanvárlásról azonban ez nem mondható el: a  régi budai városháza, a volt IPOSZ-székház, a kecskeméti kórház, illetve az MTA kémiai kutatóintézet megvásárlása nem szolgálta közvetlenül az MNB működését, így ennek törvényességi alapja nem volt - szögezi le a jelentés. Ám miután a fideszes többségű országgyűlés elfogadta Matolcsy György MNB-elnök beszámolóját, ezzel - legalábbis az MNB fb szerint - "megadva neki ez által felmentést a gazdálkodás felelőssége alól" vagyis a "a vonatkozó törvényességi aggályokat az országgyűlés hivatott határozata eloszlatta" - olvasható a jelentésben.