A Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet szerint kérelmet az a magánszemély nyújthat be, aki a megjelölt műtárgyat - úgymond - hasznosítani kívánja. A miniszterhez benyújtott kérelemhez mellékelni kell egy dokumentációt, amely tartalmazza az őrzési hely alaprajzát, műszaki adatait és a tűzvédelmi előírásokat, továbbá a műtárgy számára biztosítandó állományvédelmi, vagyonbiztonsági feltételeket.

Van a rendeletben egy különös szabály is: "Különös méltánylást érdemlő körülménynek minősül különösen, ha a  vagyontárgy a  XX. századi sorstragédiák áldozatától, mint örökhagyótól, annak közeli hozzátartozójától, vagy megbízottjától a  XX. századi önkényuralmi politikai rendszer jogtiprásával összefüggésben került a  közgyűjtemény őrizetébe és a  vagyontárgy állami tulajdonba tartozása kétséget kizáróan megállapítható." Vagyis az ilyen műtárgyak könnyebben juthatnak magánszemély birtokába, de a szöveg nehezen értelmezhető úgy, hogy az - illetve annak leszármazottja - élvezne előnyt, akié a műtárgy valaha volt.

A múzeum vezetője - a  birtokba adó - a döntése meghozatalát megelőzően figyelembe veszi - a miniszter javaslata mellett - az őrzés helyét, valamint az igénylő által biztosítandó állományvédelmi, vagyonbiztonsági feltételeket.

A hasznosítási szerződésben rögzíteni kell a műtárgynak a hasznosításba adáskor fennálló fizikai állapotát, a hasznosítás ellenértékét, a műtárgy őrzési helyét és a hasznosítás időtartamát. Része a szerződésnek a műtárgy állományvédelme és a vagyonbiztonsága érdekében biztosítandó feltételek is, továbbá a hasznosítási szerződésben foglaltak ellenőrzésének az eljárásrendje. A hasznosítónak nevezett magánszemély ugyan anyagilag is felel a műtárgy megőrzéséért, de az esetleges kár fedezetére a szerződésben pénzügyi biztosíték nem köthető ki.

Idén februárban került be a sajtóba az a hír, hogy Habony Árpád, az exanyósa által bérelt lakásba kikölcsönzött tíz képet a Szépművészeti Múzeumból, darabját havi 15 ezer forintért.