A Napi Gazdaság hétfői számának cikke

− Minden befektető a Mol-csoport esetében a kutatás-termelési üzletágtól várja a húzóerőt. Ezt így gondolják a Molnál is?

− A Mol-csoport esetében a kutatás-termelési üzletág stratégiai jelentőségű, és ez a jövőben is így marad, ezért is realizálódik a beruházások döntő többsége ebben a szektorban. A kutatás-termelést is két részre kell azonban választani. Egyrészt itt vannak a régiós kitermelési mezők, ahová Magyarországot és Horvátországot sorolhatjuk, másrészt vannak a nemzetközi területek, amelyek közül a legfontosabbak Irak Kurdisztán régiója, Kazahsztán, Oroszország, Pakisztán és Omán. A két terület között nagyon fontos egy egészséges egyensúly megtalálása a beruházások tekintetében. Ennek oka, hogy míg a magyar és horvát mezőkön a beruházások a már meglévő, jól kiépített termelő infrastruktúra okán gyors megtérülésűek, kisebb kockázatúak, viszont kisebb készlet- és termelési potenciállal bírnak, addig a távolabbi kutatási területeknél jóval nagyobbak lehetnek a készletek, ott azonban jóval magasabbak a kockázatok is, amelyek nagyobb beruházási összegeket igényelnek.

− Milyen arányban részesednek a kitermelésből a nemzetközi mezők és mi várható?

− Jelenleg a kitermelés mintegy 25 százaléka a nemzetközi mezőkről jön, 75 százalékot termelünk ki a kelet-közép-európai régióban. A fejlesztések és a lehetséges potenciál alapján a jövőben ez az arány jelentősen eltolódhat a nemzetközi kitermelés javára. Magyarországon és Horvátországban ugyanis a természetes termelés-visszaesés lassítása a cél, míg a nemzetközi mezőkön a termelés beindítása és növelése.

− Mekkora a termelés visszaesése itthon és mit szeretnének elérni? Mennyit kell erre elkölteni?

− Az idén várhatóan 35-40 milliárd forintot költünk el magyarországi kutatásokra és termelő mezőink fejlesztésére. Az elkövetkező években azt szeretnénk elérni, hogy a kitermelés csökkenésének üteme 5 százalékra essen a korábbi évek 8-9 százalékos termeléscsökkenéséhez képest.

− Ehhez új mezőket is kell találni vagy elég a meglévő területeken kutatni?

− Új koncessziós jogokra is szükség van mindenképpen, arra ugyanis 2010-ben volt utoljára példa, hogy ilyenre pályázatot írtak volna ki itthon. Azóta a Mol kezében lévő koncessziós területek nagysága 35 ezer négyzetkilométerről 3800-ra csökkent, igaz, egy portfóliótisztítást is végrehajtottunk, mert az új szabályozás már csak 12 ezer négyzetkilométert enged egy cégnek kutatni. Így mindenképpen szeretnénk pályázni, és a terveink eléréséhez szükséges is lesz újabb koncessziók megszerzése. Tudomásunk szerint az idén lesz is erre lehetőség, mert a kormányzat készül pályázatok kiírására. Fontos az is, hogy a kitermelés hatékonyságán is javítsunk.

− A többi régiós országban lát fantáziát a Mol?

− Romániában elnyertünk három koncessziós jogot, amelyből egyet már ratifikált a román kormány, így ezen már az idén elkezdhetjük a kutatásokat. Bízunk ezek sikerében, ugyanis mindegyik a magyar határhoz közeli terület, amelyek tároló kőzetei nagyon hasonlatosak az általunk jól ismert magyarországi pannon képződményekhez.

− Románia segíthet abban, hogy akár meg is álljon a régióban a kitermelés csökkenése?

− Elképzelhető, de pontos számokat még nem tudok közölni.

− Mi a helyzet a nem konvencionális kutatásokkal? Úgy hallani, ez is érdekli a Molt.

− Valóban, az elmúlt években próbálkoztunk ilyen kutatásokkal, és a Derecskei-árokban el is kezdtünk ilyen jellegű kitermelést. Ez azonban valamennyivel a várakozásaink alatt van, így jelenleg új terveket készítünk e területen. Magyarországon ugyanis vannak nem hagyományos készletek, de egyelőre az elérhető technológiai szint nem tart ott, hogy gazdaságosan lehessen ezeket kitermelni, ahogy az látható volt a makói mezőnél is. A fő probléma a rendkívül magas réteghőmérséklet. Az iparág azonban gyorsan fejlődik, bízunk benne, hogy néhány éven belül már meglesznek az ehhez szükséges hatékony eszközök is. (A hazai szénhidrogén-kitermelés többi szereplőjéről, köztük az ígéretesnek tartott makói mező kilátásairól szóló összeállításunk itt olvasható.)

− A csodát gyakorlatilag a kurd mezőktől várja mindenki, valóban ez hozhatja meg a sztorit a Molba?

− Kurdisztán valóban az egyik legnagyobb potenciállal bíró kutatási területünk, ahol reményeink szerint jövőre a már meglévő kutatási sikereinkből stabilan termelő kútjaink lesznek, és a politikai helyzet rendeződésével nagyban hozzájárulhat, hogy az idei 110 ezer hordós átlagos napi kitermelésünk emelkedjen. Kurdisztánban két területen kutatunk, a Shaikan blokkban 20 százalékos, míg az Akri Bijeelen 80 százalékos jelenlegi részesedéssel.

Kép: Reuters

− Sokak szerint a Shaikan mező azért látszik jobbnak, mert az ottani operátorhoz képest a Mol sokkal konzervatívabb becsléseket ad. Igaz ez?

− Nem tisztem megítélni a Gulf Keystone készletbecslési módszereit. Annyi biztos, hogy a Molnál a nyilvánosságra hozott adatokat mindig a legjobb tudásunk szerint állapítjuk meg.

− Szíriát nem lehet kihagyni, ott mi a helyzet?

− Nem tudjuk, csak reméljük, hogy talán jövőre visszatérhet a Mol-csoport Szíriába. Fontos azonban tudni, hogy a tervekben nem is szerepel az onnan várt több mint napi 10 ezer hordós kitermelés, ez nincs benne az idei, napi 110 ezer kőolajhordó-egyenérték körüli kitermelési tervekben. Amennyiben sikerül újra ott is termelni, az még jobban megdobhatja a számokat, hiszen látszik, milyen nagy jelentősége van csoporton belül az ottani mennyiségnek.

− Bár nem tartozik ide szorosan, de a hírek szerint a Mol már tárgyal az algyői stratégiai tároló eladásáról is. Ott mi a helyzet?

− Valóban folynak tárgyalások a kormánnyal, ahogyan azt már korábban bejelentettük, de ennek részleteiről egyelőre nem szeretnék beszélni. Ugyanakkor azt fontos leszögezni, hogy a Mol érti és legitimnek tartja a kormány döntését, miszerint állami tulajdonba kívánja helyezni a stratégiai tárolást. Ez számunkra nem is jelent gondot és a kormány is jól jár, hiszen technikailag az egyik legkorszerűbb, pár éve épült tárolóhoz juthat hozzá, ami tovább erősítheti az ország stratégiai szerepét, hiszen igazi gázelosztó központtá válhat az ország.