A belföldi áruszállítási teljesítmények csökkenését a nemzetközi szállítás ellensúlyozni tudta, így az árutonna-kilométerben mért szállítási teljesítmények kis mértékben emelkedtek 2011-ben. A hely­közi személy­szállítás utasforgalmának stagnálása mellett az utaskilométerben kife­jezett teljesítmény - a légi személyszállításnak köszönhetően - 3 százalékkal emelkedett - jelentette a KSH.

Áruszállítás

2011 I-IV. negyedévében a szállított áruk tömege - 263 millió tonna - az előző évhez képest 6 százalékkal csökkent. Módozatonkénti bontásban a vasúti 2, a csővezetékes szállítás 7 százalékkal növekedett, míg a közúti 8, a belvízi szállítás pedig 28 százalékkal csökkent. Az árutömeg 70 százalékát közúton, 18 százalékát vasúton szállították; belföldi viszonylatban a közúti fuvarozás részesedése még meghatározóbb (89 százalék) - a vasúti, a csővezetékes, a belvízi és a légi szállítás nemzetközi jellegéből adódóan.

Az árutonna-kilométerben mért teljesítmény - 51 milliárd árutonna-kilométer - 1 százalékkal emel­ke­dett. A vasúti és a közúti szállítás teljesítménye 2 százalékkal nőtt, a csővezetékes 1, a belvízi 23 százalékkal csök­kent. Az áruszállítási összteljesítményből a közúti 67, a vasúti 18, a csővezetékes 11, míg a belvízi szállítás 4 százalékkal részesedett.
A nemzetközi áruszállítás volumene 5, az árutonna-kilométerben mért teljesítménye 3 százalékkal nőtt.

A belföldi áruszállítás volumene 11, teljesítménye 6 százalékkal csökkent.

A belföldi közúti áruszállítás volumene 12 százalékkal csökkent 2010-hez képest, míg a nemzetközi for­galom 16 százalékkal nőtt. A közúti áruszállítás teljesítménycsökkenését a járműállomány struktúraváltozása is okozhatja. A megfigyelésbe bevont 3,5 tonna teherbírás feletti gépjárművek egyre inkább a nagyobb távol­ságú, nemzetközi áruszállításban vesznek részt.
Az egyéni vállalkozók volumenében 19 százalékkal kevesebb árut szállítottak, míg a társas vállal­ko­zá­soknál a visszaesés csak 6 százalékos volt. A belföldön szállított árutömeg csökkenését többek között befo­lyásolta az építőipari termelés továbbra is csökkenő tendenciája, amelyet a mezőgazdaság kedvező terméseredménye sem tudott ellensúlyozni. A teljes árutömeg 18 százaléka lépte át az országhatárt, szemben az előző évi 14 százalékkal. A közúti áruszállítás árutonna-kilométerben mért teljesítménye 2 százalékkal nőtt, a növekedés a nemzetközi szállítás 7 százalékos növekedésének tudható be, míg a szállítási teljesítmény a bel­földi viszonylatban 6 százalékkal visszaesett. A nemzetközi és belföldi forgalom összességét tekintve keve­sebb árut szállítottak nagyobb távolságra. Nőtt az átlagos szállítási távolság, míg az üresen megtett út aránya lényegében nem változott. A közúti áruszállítási teljesítmény 71 százaléka a szállítási ágazatba sorolt vállalkozásoknak tulajdonítható. Az előző évhez képest az egyéni vállalkozások teljesítménye 6 százalékkal visszaesett, míg a társas vállalkozásoké 3 százalékkal növekedett. Az ágazatban tevékenykedők, illetve a társas vállalkozások lényegesen jobban kihasználják járműveiket, az üres futások aránya 20-21 százalék, míg ugyanez a mutató az egyéni vállalkozások és a főként más ágazatban tevékenykedőkre jellemző saját számlás szállítások esetében 31 százalék feletti.

A hazai szállítási ágazat telje­sít­ményét részben a más ágazatban tevé­kenykedők fuvardíjas és saját­számlás szállításai, részben vélhetőleg a kül­földi fuvarozók csökkentik.

A vasúti áruszállítás volumene és árutonna-kilométerben mért telje­sít­ménye egyaránt 2 százalékkal nőtt az előző évhez képest. A volumenben mért teljesítmény belföldön 6 százalékkal csökkent, nemzetközi viszony­latban 5 százalékkal nőtt. Volumenében a legtöbb árut - 30 százalékot - a kiviteli for­ga­lomban szállították. Nemzetközi forgalomban a kivitel volumene 32 százalékkal nőtt, a tranzit szállítás viszont 18 százalékkal kevesebb az előző évhez képest. Árutonna-kilométerben mérve a belföldi teljesítmény 13 százalékkal csökkent, a nemzetközi szállítás 5 százalékkal nőtt.

2011-ben a belvízi áruforgalom volumene 28 százalékkal, az árutonna-kilométerben mért teljesítménye 23 százalékkal mérséklődött, ami főként a berakások, azaz az exportszállítmányok össztömegében tapasztalt zuhanásszerű - 39 százalékos - visszaesésnek a következménye, de igen jelentős a tranzitforgalom csök­kenése is (22 százalék). A belvízi áruszállítás kedvezőtlen alakulásában jelentős szerepet játszott a Duna 2011-es igen alacsony vízállása. A belvízi áruszállításban magyar lobogó alatt hajózó járművek része­sedése mind az összes szállított áruból, mind az árutonna-kilométerben kifejezett összteljesítményből mar­gi­nális, 7 százalék volt.

A légi áruszállításban a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér összes áruforgalma 69,7 ezer tonna volt, ami 6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.

Személyszállítás

A helyközi személyszállításban az utasforgalom lényegében nem változott, míg az utas­ki­lo­mé­ter­ben mért teljesítmény 3 százalékkal nőtt 2011-ben 2010-hez képest.

A belföldi távolsági személyszállítás terén - a szállított utasok számát tekintve - az autóbusz-for­galom súlya a meghatározó: 78 százalék. A nemzetközi szállításban 55 százalékos részesedésével a légi közle­kedésé a vezető szerep, a vasút 28, az autóbusz 17 százalékos hányadot képvisel. A vasúton utazók száma összességében 4 százalékkal nőtt. A légi személyszállításban az utasszám 8 százalékkal, a teljesítmény 13 százalékkal nőtt.

A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 72 országgal lebonyolított utasforgalma 8,9 millió fő, ami 9 százalékkal volt több, mint a 2010. évi. Ezt az utasforgalmat összesen 109,9 ezer, az előző évinél 4 százalékkal több járattal realizálta. A legnagyobb forgalmat lebonyolító légitársaságok a MALÉV, a Wizz Air, a Lufthansa, az EasyJet, a KLM, a Swiss és a British Airways. (A Malév kiesésével így az idei számok minden bizonnyal számottevő csökkenést mutatnak majd. A szerk.) A legnagyobb súlyú országok a menetrend szerinti forgalomban - az utasok számát tekintve - Németország, az Egyesült Királyság, Olaszország és Hollandia voltak.

A helyi személyszállítás utaskilométerben mért teljesítménye közel 1 százalékkal nőtt 2010-hez képest, az utas­szám lényegében nem változott. A legmagasabb - az utasszámot tekintve 55 százalékos, az utas­ki­lo­mé­tert figyelembe véve 58 százalékos - részaránya az autóbusz-közlekedésnek volt. Az autóbuszon utazók 48 százaléka Budapesten közlekedett.