Decemberig tart a másfél hete közzétett Nemzeti Innovációs Stratégia társadalmi konzultációja és bár sok szakember segített már eddig is ennek kialakításában, kérem vegyenek Önök is részt benne - szólt a konferencia résztvevőihez Cséfalvay Zoltán. Mint mondta, Magyarországon a 90-es években egy egyszerű modell működött: a jól képzett, olcsó munkaerő összeállt a külföldi tőkével és így próbáltak megélni. Az ezredfordulóra azonban ez a trend kifulladt, kiderült, hogy szükség van a változásra, hiszen csak a nagyobb hozzáadott értékű termékkel lehet felzárkózni. Szerinte ennek a változásnak vannak már eredményei, példaként említette, hogy az elmúlt fél évben három nagy magyar gyógyszergyártó is átadott egy kutatóközpontot.

A Nemzeti Innovációs Stratégia több pillérre épít, amelyek egyike a tudásbázisok létrehozása, erősítése - mondta az államtitkár. Jelenleg 37 ezer kutató, fejlesztő dolgozik az országban, ám Cséfalvay szerint ahhoz, hogy hazánk el tudjon mozdulni a nagyobb hozzáadott érték felé, célként tűzték ki, hogy 2020-ra 56 ezerig emelkedjen ez a szám, de emellett szükség van arra is, hogy fejlesszék a kutatási infrastruktúrát. Ez már csak azért is fontos, mert a nyugati, fejlettebb országokban jóval modernebb körülmények között dolgoznak és arányaiban közel kétszer akkora a kutatók száma - magyarázta a célkitűzés fontosságát az NGM államtitkára.

Kapcsolódó

A Nemzeti Innovációs Stratégia fő céljai

  • 1,8 százalék GDP arányos a k+f ráfordítás, amiből 1,3 százalékot a vállalati szféra adjon.
  • 30 nagyobb, világszintű kutatási és technológiai műhely jöjjön létre.
  • 56 ezerre emelkedjen a kutatók és fejlesztők tényleges száma
  • 30 új globális nagyvállalati k+f központ Magyarországra telepítése
  • 30 hazai technológia-igényes középvállalat jelenjen meg domináns pozícióval a régióban.
  • 300 k+f-re támaszkodó, gyors növekedésre képes kisvállalkozás legyen jelen a nemzetközi piacon.
  • 1000 innovatív kezdő kiscég jusson megfelelő támogatáshoz.

Ugyancsak fontosnak nevezte a tudásfelhalmozást, ám ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet egy furcsa kettősségre is: a felfedezések java része a kis vállalatokhoz, egyéni felfedezőkhöz köthetőek, míg a nagyvállalatok iparszerűen kutatnak, ám ők többnyire egy meglévő terméket fejlesztenek tovább. "Márpedig a gyertya fejlesztésével nem jutunk el a villanykörtéig, és hiába van szükség az ilyen irányú fejlesztésekre is, inkább a kettőt, a kicsi és a nagy cégeket együtt kell támogatni, ahogy a közöttük lévő középvállalkozásokat is" - fogalmazott Cséfalvay. Ugyanakkor a kisebb cégek támogatása esetén olyan cégeket kellene pénzelni, amik létre sem jöttek? - tette fel a kérdést, majd ezt megmagyarázva hozzátette, hogy honnan tudhatnánk, hogy 2020-ban mi lesz éppen az aktuális nagy találmány. Ide kapcsolódóan örömének adott hangot, hogy Magyarországon spontán módon fejlődik a start-up kultúra, mind mondta, egyre több cég ismerte fel, hogy a siker mögött mindig többlettudás áll.

Egyre több a fejlesztésre költhető pénz

A kormányzat eddigi eredményeiről elmondta, hogy konszolidálták a KFI szektort, így átalakították az intézményi hátteret azzal, hogy létrejött a Nemzeti Innovációs Hivatal, amely egyre több szolgáltatással áll a vállalkozások rendelkezésére. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának segítségével végrehajtottak egy szabályozási reformot, amire Cséfalvay szerint azért volt szükség, mert a tavalyi év végéig - amikor életbe lépett az új szabályozás - számos problémát, bizonytalanságot okozott például a k+f fogalmának tisztázása, vagy a szabadalmi szabályok.

 

 

Ezen kívül a kormányzat rendezte a finanszírozás kérdését - folytatta az NGM államtitkára -, bezártak bizonyos kiskapukat, illetve ezzel párhuzamosan megjelent az innovációs járulék, amelyből befolyó összegekből új pályázatokat tudtak kiírni. A tenderekkel kapcsolatban kiemelte, hogy összehangolták az uniós és hazai forrásokat, amire azért is volt szükség Cséfalvay szerint, mert az EU-s szabályok szerint a Budapestet is magába foglaló központi régió nem kaphatott pénzügyi támogatást, márpedig a k+f tevékenység java része itt zajlik, így most hazai forrás juttattak erre a területre. Az államtitkár azt is elmondta, hogy tavaly összességében 336 milliárd forintot költöttek kutatás-fejlesztési célokra, ami a GDP 1,2 százalékát jelenti. Bár ez az érték 1991 óta a legmagasabb, az NGM-es vezető szerint még nem értek a feladat végére, amit alátámaszt az is, hogy az EU-s átlag 1,9 százalék, de például az USA-ban és Japán 3-4 százalék között van.

Arról, hogy a 2014 és 2020 közötti időszakban mennyi uniós forrás áll majd rendelkezésre, még nem született végleges döntés, de az Cséfalvay szerint szinte biztosra vehető, hogy nőni fog a pénzmennyiség. A legfontosabb program a Horizon 2020 elnevezésű, ahol a jelenlegi elképzelések szerint több mint 80 milliárd euró áll rendelkezésre, melyből három fő területet támogatnak: kutatói kiválóság, ipar kiválóság, illetve a nagy társadalmi kihívások, így például az idősödő társadalom, vagy a globális felmelegedés. Fontosnak nevezte, hogy a nemzetközi sikereket elért kutatóknak akár fizetéskiegészítés is adható a forrásból, amivel közelíthetnek a nyugati bérekhez, ezzel pedig talán könnyebb lesz itthon tartani a kutatókat.