BUX
38744

Nagyobb inflációt akar a kormány - gyengülhet a forint

A kormány azt szeretné, ha a mostani 3-nál nagyobb mértékben, 3,5 százalékkal veszíthetne évente értékéből a pénzünk, erre a szintre emelnék az inflációs célt - írja az Index. A kormánynak elvileg semmi beleszólása nincs az inflációs cél meghatározásába, azonban, ha a monetáris tanácsban a most módosítandó jelölési eljárással a Fidesz delegáltjai adják majd a többséget, a közvetett út megnyílik a monetáris politika befolyásolására. Az inflációs cél emelése egyszersmind lényegében az eurócsatlakozási szándék feladását jelenti, a forint egy ilyen lépésre várhatóan gyengülne.

NAPI, 2010. november 29. hétfő, 12:11

A kormány a mostani 3-ról 3,5 százalékra szeretné emelni az inflációs célt, és mindent megtesz annak érdekében, hogy keresztülvigye akaratát - értesült több kormányzati forrásból az Index. A szándékról ma hivatalosan még szó sem lehet: a kormánynak ugyanis semmilyen módon nincs beleszólása az inflációs cél meghatározásába, arra jegybank, a monetáris tanács jogosult. A hét tagú testületben a négy külső tag mandátuma márciusban lejár: a jelölési eljárás szabályainak módosításával - erről már törvényjavaslat-tervezet is készült - a kormánypárti többség kezébe kerülhet mind a négy utód kinevezése, így közvetve a lehetőség a monetáris döntések befolyásolására.Nem is titkolják nagyonA kabinet egyébként nem is nagyon titkolózik szándékáról. A 2011-es költségvetési törvényjavaslat egyik mellékletében olvasható kitekintésben 3,5 százalék körüli inflációs előrejelzéseket szerepeltet 2014-ig bezárólag. A Matolcsy György-vezette Nemzetgazdasági Minisztérium pedig pár hete egy Brüsszelnek elküldendő, tíz éves távlatban gondolkodó dokumentumban még egyértelműbbé tette, mit is szeretne. Az új kormány intézkedései nélkül kalkulált alappálya a mostani inflációs célnak megfelelően 3 százalékos fogyasztóiár-indexet vetít előre, azonban a kormány lépéseit és terveit magában foglaló - úgynevezett normatív - pálya 3,5 százalék körüli számokat szerepeltet a 2015-ig tartó kitekintésben.A kormánynak beleszólása sem lenneAz inflációs cél annak 2001-es bevezetése óta 3 százalék Magyarországon. Hosszú évekig a Magyar Nemzeti Bank a kormánnyal egyetértésben határozta meg az inflációs célt, azonban 2009 közepén az Európai Központi Bank kérelmére, az uniós normákhoz igazodva, a jegybanki függetlenség teljesebb körűvé tétele céljából változott a táncrend, azóta a jegybank kizárólagos jogköre az inflációs célt meghatározni. (A lépés azért visz közelebb a jegybanki függetlenség kiteljesedéséhez, mert az MNB saját maga, kormányzati nyomástól mentesen határozza meg azt a célt, amelynek elérését, teljesítését megköveteli tőle a törvény.) A mindenkori kormánynak tehát most nemhogy döntési, de még véleményezési joga sincs az inflációs célt illetően, az egyes egyedül a monetáris hatóság hatókörébe tartozik.Az inflációs cél elérése illetve tartása az MNB elődleges, legfontosabb feladata, minden más szempontot - például a kormány gazdaságpolitikájának támogatását mint másodrendű célt - csak ennek alárendelve vehet figyelembe. A jegybank úgy alakítja a kamatokat, úgy hat kimondva-kimondatlanul a forintárfolyamra, úgy befolyásolja a várakozásokat (ezek a monetáris politika három úgynevezett transzmissziós csatornái), hogy azok az inflációs cél elérését szolgálják. A kamat emelése vagy csökkentése, a forintárfolyam erősödése vagy gyengülése, összefoglaló néven a monetáris kondíciók nem azonnal hatnak az inflációra, hanem 5-8 negyedéves késleltetéssel, ezért az MNB mostani kamatdöntéseit az vezérlik, hogy másfél-két év múlva az akkor infláció elérje a célt, az éves drágulási ütem 3 százalékos legyen.Alacsonyabb inflációs célhoz szigorúbb monetáris kondíciók (magasabb alapkamat, erősebb árfolyam) kellenek, magasabb célt kisebb kamattal, gyengébb forintárfolyammal lehet elérni. A Fidesz már hatalomra kerülése előtt is alacsonyabb kamatokat sürgetett, a kormányalakítás óta pedig a növekedéspárti kormányzati gazdaságpolitika jegyében nem változtattak hozzáállásukon. A kormány alapesetben a szigorú költségvetési politikával hozzá tudna járulni egy kedvező környezethez, amely lehetőséget teremtene az MNB-nek az alacsonyabb kamatokra.A monetáristanács-tagos trükkItt válik érhetővé, miért szánta el magát a kabinet, hogy saját embereit ültesse az MNB legfőbb döntéshozó testületébe, az inflációs célról és a kamatokról is döntő monetáris tanácsba. A kormány már el is készített egy törvényjavaslat-tervezetet, amely megváltoztatja a monetáristanács-tagok kinevezésének szabályait, aminek eredményeként március 1-jétől négy kormányközeli tag kerülhet a monetáris tanácsba, nyomban többséget alkotva az MNB-elnök és a két alelnök alkotta belső tagok felett. A négy új monetáristanács-tag pedig akár már az első tanácsülésen is elérheti, hogy az inflációs célt - a kormány szája íze szerint - 3,5 százalékra emelje a jegybank.Erre már csak az is apropót teremtene, hogy az inflációs célt bizonyos időközönként, maximum három évenként felül szokták vizsgálni (eddig mindig változatlanul hagyták a célt), a legutóbbi felülvizsgálat pedig 2008-ban volt.A Fidesz nem akar eurótA magasabb inflációs cél arról árulkodik, hogy a Fidesznek esze ágában sincs belátható időn belül bevezetni az eurót. Az euróbevezetés egyik kritériuma az inflációs feltétel: csak az az ország vezetheti be az eurót, amelyikben az infláció legfeljebb másfél százalékponttal haladja meg az EU három legalacsonyabb inflációját - pontosabban fogyasztóiár-indexét, ami lehet negatív is, akkor deflációról beszélünk - felmutató országának átlagát. Tavaly három ország is deflációval küzdött, átlaguk 0,9 százalékos árcsökkenés, így az inflációs kritériumot most 0,6 százalékos inflációnál lehetne teljesíteni.De ha azt mondjuk, a tavalyi év nem szokványos volt, mert válsággal sújtott esztendő volt, ahol árcsökkenéssel reagáltak a vállalatok a nehéz helyzetre, akkor érdemes azt alapul venni, hogy az eurózónában az inflációs cél 2 százalék körüli, de azt meg nem haladó áremelkedési ütem (az Európai Központi Bank nem szab ennél konkrétabb mértéket). Nyilván mindig lesznek országok, akik az átlag alatti inflációt produkálnak, így a 3,5 százalékos magyar inflációs célhoz közeli adott évi drágulási ütem alapján biztosan nem is kérhetnénk felvételünket az eurózónába.A forint könnyen gyengülhetAz inflációs cél megemelése azt az üzenetet is közvetíti a befektetőknek, a piacnak, hogy alacsonyabb kamatok lesznek Magyarországon annál, mint amelyeknek a mostani inflációs cél mellett kellene lenni, ez akár kamatcsökkentésben vagy akár a kamatemelési ciklus megkezdésének elhalasztásában testesülhet meg. Ez pedig nagyon könnyen a forint gyengülését hozhatja.Ezen túlmenően pedig gazdaságpolitikai hitelvesztést okoz a magasabb inflációs cél, ami ráerősíthet a forint leértékelődésére - írja az Index.