BUX
38228

Nagyobb külkerhiány, élénkebb forgalom

Tavaly az előzetes adatok szerint a január-novemberi időszakban 15 százalékkal bővült a forintban számított külkereskedelmi forgalom, a külkermérleg hiánya 73 milliárd forinttal múlta felül az egy évvel korábbit - jelentette a KSH.

NAPI Online, 2005. január 11. kedd, 09:00

Az év első tizenegy hónapjában a kivitel értéke 10 126 milliárd forint, a behozatalé 11 152 milliárd forint volt, ez a forgalom 15 százalékos növekedését jelenti mindkét irányban. A külkereskedelmi mérleg hiánya 1026 milliárd forint volt, amely 73 milliárd forinttal több az egy évvel korábbinál.
Novemberben - A KSH első becslése szerint - az export értéke 1039 milliárd forintot, az importé 1100 milliárd forintot tett ki, így a mérleg hiánya 61 milliárd forintra tehető. A kivitel forintértéke 11, a behozatalé 10 százalékkal haladta meg a 2003. novemberi szintet.
A novemberi kivitel 81, a behozatal 71 százaléka EU-relációban zajlott le.

A tízhavi deficit 965 milliárd forint volt, ami 71 milliárd forinttal múlta felül az egy évvel korábbit. A kivitel behozatalhoz viszonyított aránya, az ún. fedezettségi mutató - a csatlakozást közvetlenül megelőző hónapok kiugróan magas importszintje ellenére - az időszak egészét tekintve szerény mértékben javult a megelőző év első tíz hónapjához képest.

A kivitel folyó áron számított forintértéke 16, a behozatalé 15 százalékkal növekedett 2003 első tíz hónapjához viszonyítva. A forgalom forintban mért növekedési üteme a volumenben, illetve euróban számított adatokhoz képest nagyobb mértékben mérséklődött az év során, az eltérő irányú árfolyamváltozások következtében. Az időszak egészét tekintve a forint nem egészen 1 százalékkal erősödött a megelőző év első tíz hónapjához képest, amely a dollárral szemben bekövetkezett jelentős, 9 százalékos felértékelődéssel magyarázható.

A kivitel 62 százalékát jelentő gépek és szállítóeszközök volumene 23 százalékkal nőtt, a 20 százalékos forgalmi súllyal rendelkező híradás-technikai, hangrögzítő és -lejátszó készülékek forintértéke pedig 30 százalékkal növekedett. Az összexportból több mint 10 százalékos részesedéssel bíró csoportok közül az energiafejlesztő gépek és berendezések értéke 16, a villamos gépek, készülékek és műszereké pedig 7 százalékkal haladta meg a bázisidőszaki szintet. Az árszínvonal mindhárom árucsoport esetén mérséklődött, így a volumennövekedési ütemek meghaladják a forintértékekből számítottakat.
A feldolgozott termékek kivitelének volumene 10 százalékkal bővült, amelyen belül igen jelentősen, közel harmadával nőtt a 157 milliárd forintért kivitt szakmai, tudományos ellenőrző műszerek exportértéke.
Az élelmiszer, ital, dohány főcsoport volumene az első tíz hónap átlagában már kismértékű növekedést mutat a megelőző év azonos időszakával összehasonlítva (1 százalék), ami elsősorban a beinduló gabonaexporttal magyarázható.

A behozatal valamivel több mint felét kitevő gépek és szállítóeszközök volumene 22 százalékkal nőtt. A legnagyobb forgalommal rendelkező villamos gépek, készülékek és műszerek árucsoport értéke mintegy negyedével, a közel 800 milliárd forintért behozott híradás-technikai, hangrögzítő és -lejátszó készülékek értéke pedig 43 százalékkal haladta meg a bázisidőszakban regisztrált szintet. A speciális szakipari gépek importértéke ugyanakkor 15 százalékkal mérséklődött.
A feldolgozott termékek behozatalának volumene 10 százalékkal nőtt a bázisidőszakhoz képest. A közel 240 milliárd forintért importált vas és acél árucsoport értéke 29 százalékkal bővült; a növekedésben a forintárszint emelkedése valamelyest nagyobb szerepet játszott, mint a mennyiség bővülése.
Az energiahordozók importvolumene stagnált, a forintárszínvonala viszont - meghatározóan a kőolajtermékek forgalmában bekövetkezett igen jelentős, de a nyers kőolaj esetén is kétszámjegyű árszintnövekedés következtében - 6 százalékkal nőtt. Az árufőcsoport kereskedelmében keletkezett hiány nagysága ennek ellenére lényegében változatlan maradt, ami a kőolajtermékek exportjában bekövetkezett jelentős értéknövekedéssel magyarázható.
Az élelmiszer, ital dohány árufőcsoport volumene továbbra is igen jelentősen, az első tíz hónapot követően 27 százalékkal bővült. A szinte valamennyi árucsoportra kiterjedő dinamikus importbővülés eredményeképpen az árufőcsoport kereskedelmére számított egyenleg jelentősen, 61 milliárd forinttal romlott. Ez a teljes kereskedelmi mérlegromlás több mint 80 százalékának felel meg, holott az árufőcsoport kevesebb mint 5 százalékkal részesedik a teljes külkereskedelmi forgalomból.

Az Európai Unióba irányuló kivitel volumene 14, a behozatalé 10 százalékkal nőtt a 2003. január-októberi időszakhoz képest. A régi 15 tagországgal lebonyolított kereskedelem átlag alatt nőtt, az új tagállamok vonatkozásában viszont lényegesen meghaladták azt. Az unión kívüli országokba irányuló export volumene 29, a behozatalé pedig 34 százalékkal bővült. Az ázsiai országokból feladott import forintértéke 57 százalékkal nőtt, amelynek következtében a földrész országai összességében 13 százalékkal részesedtek a behozatalból, szemben a megelőző évi 9,5 százalékos aránnyal.

A külkereskedelmi mérleg alakulásának országcsoportos metszetét vizsgálva az Európai Unió országaival folytatott kereskedelem hiánya mintegy 200 milliárd forinttal mérséklődött, az unión kívüli országokkal folytatott kereskedelem egyenlege ugyanakkor több mint 270 milliárd forinttal romlott. Ez utóbbi országcsoport viszonylatában a deficit értéke megközelítette a 870 milliárd forintot. Az adatok értékelésekor azonban mindenképpen figyelembe kell venni, hogy a csatlakozást követően számos nagyvállalat magyarországi termelőegységeihez már nem egyes régi EU-tagországokon keresztül, hanem közvetlenül az ázsiai országokból kerülnek a gyártáshoz szükséges alapanyagok.