BUX
39709

Nagyobb lehet a hiány, nőnek az inflációs kockázatok

Hétfői ülésén nem változtatott a jegybank az alapkamaton, bár voltak a tartástól eltérő javaslatok is. Az inflációs előrejelzések alapján könnyen elképzelhető, hogy nem fog teljesülni jövőre a 3 százalékos célszint és az ország kockázati megítélése is romlott a régióhoz képest. Amennyiben ezek a folyamatok kedvezőtenül alakulnak a jövőben, akkor a kamat emelése sem zárható ki.

Ádám János, 2010. augusztus 23. hétfő, 15:59

A monetáris tanács (MT) hétfői ülésén változatlan szinten, 5,25 százalékon hagyta az alapkamatot - mondta Simor András, az MNB elnöke. A piaci konszenzus egyértelműen a tartás mellett foglalt állást, ám a tanács ülésén 25 bázispontos csökkentésre és emelésre is volt javaslat. Az MNB monetáris tanácsa a kamatdöntésen kívül, hosszú vita és mérlegelés után megtárgyalta a szerdán megjelenő inflációs jelentést is.

Az MT érdekes dilemmával találta magát szemben: hosszú idő óta az inflációs folyamatok júliusban a jegybanki céloknak megfelelően alakultak. A 4 százalékra lassuló drágulásban nagy szerepet játszott az áfa-hatás bázisból való kiesése, valamint az iparcikkek, a feldolgozott élelmiszerek, és a piaci szolgáltatások is jól alakultak. Ezért, kéttized százalékponttal lefelé módosította a jegybank az inflációs előrejelzését a májusi számokhoz képest.Azonban 2010-re és 2011-re rontott a prognózison az MNB, fél százalékkal emelte mind a két évre vonatkozó várakozását: 2011-ben 3,5, 2012-ben 3,4 százalék lehet a pénzromlás üteme. Ezen felül - többek között a feldolgozatlan élelmiszerek árai miatt - az alappályát felfelé mutató kockázatok övezik. Ennek ellenére esély mutatkozik arra, hogy a következő két évben mégis teljesül a háromszázalékos célszint, köszönhetően annak, hogy a belső felhasználás nem fog a korábbi évekhez hasonló mértékben gyorsulni.Az inflációs jelentés kitér a 29 pontos akcióterv okozta hatásokra is, de csak azokat a tényezőket tudták figyelembe venni a jegybank szakértői, melyekről már született döntés - mondta Simor. Mind a jövő évi, mind a 2012-es inflációt lefelé módosítják a tervek, ugyanakkor a GDP-re vonatkozóan rontottak a prognózison. Idénre továbbra is 0,9 százalékos bővüléssel számolnak, ám ez jövőre négy tized százalékponttal, 2,8-ra lassulhat - 2012-re nem számolnak változással.A romló prognózis fő okai, hogy jóval lassabb mértékben lódulhat meg a hazai fogyasztás, a bankadó visszaszorítja az eleve is gyengén teljesítő hitelezést, de a gyengébb forint sem támogatja a gazdaság bővülését. A béradatok is visszafogottabb pályát jeleznek előre és az építőipar válsága jelentősen elhúzódhat. A költségvetési hiány alakulását illetően a jegybank - eltérően a Költségvetési Tanácstól - pesszimista képet fest le: a GDP arányos deficit idén 4,3, 2011-ben 4,1, 2012-ben 3,7 százalék körül alakulhat.A másik fő tényezőt, az országkockázatot illetően, Simor szerint az IMF-fel megszakadt tárgyalásokat követően az ország kockázati megítélése jeletősen romlott és ez megjelent az összes eszköz árazásában is.

Az elmúlt időszakban azonban ebből a romlásból valamennyit ledolgozott az ország megítélése - jelentős árfolyam korrekció ment végbe és az állampapír hozamok is csökkentek - de nem mutatkozott javulás a cds és a devizakötvények felárában. Ezzel párhuzamosan, a nemzetközi pénzpiaci helyzet kedvezőbben alakult, ezért ugyan abszolút értékben javulás, de a régióhoz képest jelentős romlás következett be - ez azonban nem volt elegendő a kamat változtatásához. Amennyiben emelkednek az inflációs kockázatok emelkednek és/vagy jelentősebben romlik az ország kockázati megítélése, akkor az viszont a kamat emelését szükségessé teheti - összegezte Simor.