A Napi Gazdaság hétvégi számának cikke

A kormány benyújtotta a 2013-as költségvetéshez a zárószavazás előtti módosító javaslatát, amely kerek száz oldalon keresztül írja át a 2012 júniusában − idő előtt − benyújtott költségvetési tervet. (Az országgyűlés által összeállított egységes törvényjavaslat 129 oldal terjedelmű, ezzel vetendő össze a százoldalas módosítás.) A kormány a mostani javaslatával 188 milliárd forinttal megemeli az államháztartás jövő évi hiányát, így az eredetileg tervezett 653 milliárd forinttal szemben 841,3 milliárd forint lesz a deficit. A javaslat vezeti át a költségvetés tervezetén a kormány októberben elfogadott három megszorító csomagját, amely az NGM számításai szerint pénzforgalmi szemléletben összesen 802 milliárd forinttal csökkenti a hiányt.

Kapcsolódó

A költségvetés benyújtása óta a kormány teljesen átírta a szabályozó alapjait jelentő adótörvényeket és makropályát: az államháztartás hiánya eredetileg a GDP 2,2 százalékára csökkent volna, ám a kormány időközben úgy döntött, hogy azt a GDP 2,7 százalékára emeli − így még teljesíti a három százalék alatti hiánycélt. A makropályán belül a gazdasági növekedésre adott előrejelzést visszavették 1,6 százalékról 0,9 százalékra, az inflációs prognózist viszont megemelték 4,2 százalékról 5,2 százalékra.

Jó hír a nyugdíjasoknak

A kormány az eredeti inflációs előrejelzését a korábbi 4,2 százalékról 5,2 százalékra emelte. Így a törvények szerint ekkora nyugdíjemelésre kerül sor januárban is, ám mint az látható ez csak az inflációt ellensúlyozza vagyis reálértelemben nyugdíjak emelésére nem kerül sor. A piaci elemzők konszenzusa szerint 2013-ban az infláció várhatóan 4,8 százalék lesz, ez alapján viszont nem kizárt, hogy a nyugdíjak reálértéke - hacsak pár tizedszázalékkal de emelkedik 2013-ban - amire 2008 óta nem volt példa.

A kormány javaslata szerint az önkormányzatok támogatásai 34,6 milliárd forinttal csökkennek, így a települések 2013-ban 636,4 milliárdos támogatást kapnak. A Miniszterelnökségnél kapott helyet az Országvédelmi Alap, amely az idei és az eredetileg tervezett százmilliárd forinttal szemben 400 milliárd forintra emelkedik, vagyis a kormány a GDP 1,3 százalékára rúgó tartalékot hoz létre. Ezt egészíti ki még az általános tartalék százmilliárdos kerete − vagyis ami a GDP 0,3 százalékára rúg −, ilyen feltételek mellett biztosított a 2,7 százalékos hiánycél elérése.

Adóintézkedések hatása (milliárd forint)
EredetiVáltozásVégleges
Hitelintézeti járadék8,129,337,4
Bankadó7272144
Eva123,2-15,1108,1
Energiaellátók adója404080
Kisvállalati adó214,5-84,3130,2
Közműadó06060
Pénzügyi tranzakciós illeték239,261,9301,1
Forrás: Forrás: NGM, kormány

A kormány jelentősen megvágta az uniós támogatások önrészét a korábbi döntésnek megfelelően: ezen kiadások 145 milliárd forinttal csökkennek, ugyanakkor a kormány korábbi döntése szerint ez nem érinti a támogatásokat, ugyanis a hazai büdzséből kieső forintokat intenzívebb uniós forrásfelhasználással kompenzálják. Ahogy az várható volt, a pedagógusok béremelésére (életpályaprogram) szánt 10,8 milliárdos keretét eltörlik − erről is korábban született döntés −, ugyanakkor az emberi erőforrás tárcát érinti, hogy a Lakitelek Népfőiskola 1,5 milliárdos támogatást kap.

Szabályozzák az önkormányzati konszolidációt

Jelentős mértékben megemelte a kormány a lakástámogatási kiadásokat, erre a célra 201,5 milliárd forint jut az adófizetők pénzéből, ami 27,6 milliárdos emelés a korábbi tervekhez mérten.

A tartalékok forrását a már korábban bejelentett adóintézkedések teremtik meg: a közműadóból 60, a bankadó megtartásából további 72 milliárdos bevételt várnak. A pénzügyi tranzakciós illeték mértékét is megemelte a kormány, így összesen 301 milliárd forintot fizetünk jövőre ezen a címen, ami 61,9 milliárddal magasabb a korábban tervezettnél.

A most beterjesztett javaslat rendelkezik az 5000 főnél nagyobb lakosságszámú önkormányzatok konszolidációjáról is: e szerint az állam átvállalja a 2012. december 31-i adósság egy részét. Nem veszi át az állam a volt önkormányzati egészségügyi intézmények adósságát. Az átvállalható adósság mértékét a kormány a helyi adóbevételek mértékében korrigálja − nagyobb adóbevételű városok 40 százalékos konszolidációra, a legkisebb adóerő-képességű városok akár az adósság 70 százalékának átvételére is számíthatnak.

Kép: MTI