Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Az IMF szokásos éves, IV. cikkely szerinti felülvizsgálatát folytatta le most Magyarországon. Az erről készült jelentésben megállapították, hogy bár az államadósság szintje és a finanszírozási szükséglet még mindig magas, a magyar gazdaság nagyon jól teljesít.

A gazdaság erőteljes növekedést mutat miközben a sérülékenység is csökkent, mindehhez nagy mértékben hozzájárultak a támogató makrogazdasági intézkedések, a kedvező külső környezet és az uniós források nagyarányú felhasználása. A munkanélküliség válság előtti szintre zuhanásában nagy szerepe volt a foglalkoztatás - magán szektornak és a kibővített közmunkának köszönhető - stabil növekedésének.

A gazdasági növekedés az IMF szerint idén kissé mérséklődni fog az uniós források felhasználásának lassulása miatt. Az infláció az alacsony importárak miatt alacsony marad és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 3 százalékos inflációs célját csak lassan éri el, amint az élelmiszer- és energiaárak is emelkedni kezdenek, illetve nő a munkaerőpiacon a bérnyomás.

A folyó fizetési mérleg többlete rekordszinten marad, miközben a külső adósság - különösen a devizaadósság - és a bruttó államadósság tovább csökken.

Azért nem árt az óvatosság!

Az IMF megállapítja, hogy Magyarország most már kevésbé van kitéve a külső sokkoknak és a közelmúlt piaci turbulenciáit és volatilitását is jól átvészelte, de a nemzetközi szervezet arra is figyelmeztet, hogy a finanszírozási igény még mindig magas, a globális vagy feltörekvő piacokon a kockázat megítélésében bekövetkező hirtelen romlás tőkekiáramlást eredményezhet.

A menekültválság súlyosbodása Európában a kereskedelemre is kihathat, miközben a gyenge külső kereslet az exportra gyakorolhat nyomást.

Ezzel szemben viszont a tartósan alacsony energiaárak a termelési árakat is csökkentik és növelhetik a vásárlóerőt, míg a lakásépítés és a hitelkereslet ösztönzésére irányuló intézkedések rövid távon gazdaságösztönző hatásúak lehetnek.

Áldás és átok

A vártnál jobb költségvetési teljesítmény tavaly segített az államadósság csökkentésében. A Valutaalap szerint az államháztartási hiány jelenleg a GDP 2 százaléka körül van a várt 2,4 százalékkal szemben főleg a bevételek túlteljesülése (adóbevételek és az erősebb makrogazdasági teljesítmény) miatt.

A fiskális politika azonban kezd expanzívvá válni. Az IMF szerint idén a költségvetési hiány a GDP 2,1 százaléka körül alakulhat az államadósság mérsékelt csökkenése mellett. A bankadó csökkentése (a beígért további mérsékléssel együtt) és az adóadminisztráció javítása üdvözlendő lépés, de a Valutaalap szakértői azt is hozzáteszik, hogy bizonyos termékek alacsonyabb áfakulcsba való folyamatos áthelyezgetése bonyolítja az adóbevallást és torzítja az adórendszert, miközben még az ágazati adók terhei is jelen vannak a rendszerben.

Ezzel párhuzamosan a költségvetés hatalmas egyszeri bevételekre hagyatkozik, miközben számos új intézkedés - egyebek mellett az új lakásvásárlási támogatás - a gazdasági növekedésre kifejtett pozitív hatása mellett a költségvetés meghatározatlan ideig fennálló terhévé válhat.

Megszorítás is kellene

Az államadósság csökkenő pályára állításához és a költségvetési kockázatok mérsékléséhez határozott költségvetési intézkedések kellenek - vélik az IMF szakértői. Elemzésük alapforgatókönyve azzal számol, hogy a jelenlegi költségvetési tervek alapján a strukturális hiány a GDP 1,75 százaléka lehet közép távon, az államadósság pedig 2021-re csökkenhet a GDP 70 százaléka körüli szintre, ami azt is jelenti, hogy Magyarország gazdasága sérülékeny marad a sokkokra.

Ahhoz, hogy az államadósság közép távon a GDP 60 százaléka alá menjen, az IMF egy mérsékelt, éves szinten a GDP 0,3 százalékának megfelelő konszolidációt javasol ettől az évtől kezdve a strukturális hiány fokozatos nullára redukálása mellett 2021-re.

Ennek a kiigazításnak azonban együtt kellene járnia a költségvetés kiegyensúlyozásával is a hosszú távú növekedés élénkítése érdekében. Itt az IMF a bevételi oldal felől az adóalap szélesítését, a szektoriális adók fokozatos kivezetését és az adórendszer fokozatos javítását említik. A kiadási oldal felől az általános támogatások megszüntetését, az állami vállalatok hatékonyságának növelését, az egészségügyben és az oktatásban az állami pénzek hatékonyabb elköltését és a relatíve magas és növekvő bértömeg racionalizálását említik.

Ennek fényében üdvözlendőnek tartják az állami szektor mérséklésére tett kormányzati szándékot, de azt is hozzáteszi az IMF, hogy az átalakításnak a költségvetési kiadások áttekintésével és a közszolgáltatások nyújtása terén a kormányzati prioritások világos megjelölésével kell együtt járnia.

További lazításra lehet szükség

A monetáris politika megfelelően alkalmazkodó, de elképzelhető, hogy a jegybanknak tovább kell lazítania, ha a gazdasági folyamatok és az inflációs hatások lefelé mutató kockázatai megvalósulnak. Az IMF alap forgatókönyve szerint a jegybanki célt csak 2018-ra éri el a pénzromlás üteme, míg a külső folyamatok továbbra is lefele mutató kockázatokat jelölnek. Amennyiben viszont a kockázati megítélésben olyan hirtelen jelentős romlás következik be, amely tőkekivonást eredményez, szükségessé válhat a monetáris szigorítás a pénzügyi stabilitás megőrzéséhez. Ennek fényében a jegybank megfelelő tartalékok tartása melletti elköteleződése üdvözlendő.

Áthelyeződött a kockázat

A pénzügyi szektor helyzete javul, ám a magánszektor banki hitelezése továbbra is zsugorodik. A bankok tőkepozíciója általában erős, javul a profitabilitás és a likviditás is bőséges. Az IMF megemlíti az elmúlt időszak intézkedéseit, melyek révén csökkent a háztartások devizakockázata és eladósodottsága, valamint a gazdaság árfolyamkockázata. Az MNB kis- és középvállalatok hitelezését ösztönző programja (nhp) ellenére azonban például a magánszektorban továbbra is folytatódik a mérlegalkalmazkodás. Bár az elmúlt időszak intézkedései csökkentették a gazdaság sérülékenységét, ezzel együtt a kockázatot is átterelték egyebek mellett az MNB-re.

Az IMF elemzése felhívja a figyelmet, hogy a hitelezés ösztönzésekor a kockázatokat és az időintervallumot is számításba kell venni. Míg a kínálati oldali tényezők is fontosak, a jelentés szerint a piacon széles körben elterjedt meggyőződés, hogy a kedvezőtlen üzleti környezet és a szabályokban történő hirtelen változások okozzák a hitelek iránti kereslet visszaesését.

Az IMF szerint a továbbiakban az MNB-nek nem lenne szabad a banki hitelezés kockázataiban osztoznia, ennek fényében pedig üdvözlendőnek tartják az nhp+ program végének bejelentését. A Valutaalap hangsúlyozza: az üzleti környezet és a gazdaságpolitika kiszámíthatóságának javítása kritikus tényező a hitelkereslet növelésében.

Az MNB eszközkezelőjével (MARK) kapcsolatban a Valutaalap kiemeli: az IMF támogatja a nemteljesítő hitelekre vonatkozó erőfeszítéseket, de a MARK kereskedelmi ingatlanok kezelésének működését teljesen átláthatóan kell végezni.

Az IMF szerint a bankszektorban az állami tulajdonrészesedést is csökkenteni kellene, így pozitívumként értékelik az MKB tervezett, transzparens privatizációját.

Visszább kellene fogni az állami szerepvállalást!

A strukturális reformok - a magánszektor szerepének növelésével - a magyar gazdaság potenciális növekedésének javítása szempontjából fontosak továbbra is. Az IMF szerint a közép távú növekedés az alacsony termelékenység, a kihívásokkal teli üzleti környezet, a munkaerőpiac gyengeségei és a demográfiai folyamatok miatt marad limitált. Az IMF figyelmeztet: az állami szerepvállalás növekedése a gazdaságban kiszoríthatja a magánszektorbeli beruházásokat, ami a termelékenységre és a növekedésre is negatív hatással lesz.

Ennek fényében az IMF a következőket ajánlja a magyar kormány figyelmébe:

  • Az adminisztratív terhek csökkentése, a gazdaságpolitikai kiszámíthatóság, az állami szerepvállalás korlátozása a gazdaságban segíthet egy magánszektor által vezérelt gazdasági növekedéshez szükséges üzleti környezet kialakításában. Emellett fontos lehet még az adófizetés könnyítése, a gazdaság további kifehérítése és az áfacsalások visszaszorítása is.
  • A versenyképesség javítása segítene feljebb jutni az értékláncban, fokozná a termelékenységet a munkaerő- és szolgáltatói piacokon. Ennek érdekében a kutatás-fejlesztést kellene ösztönözni, tovább erősíteni a szakképzést és ösztönözni a vállalkozások indítását. Az EU-források hatékony felhasználása fontos azok növekedésre gyakorolt hatásának maximalizálásában.
  • A munkaerőpiacot illetően az IMF megjegyzi, hogy a fiatalok és idősebbek munkaerő-piaci részvételében történt előrelépés, de a munkaerő készségek fejlesztése, a keresleti és kínálati oldal közötti különbségek átfedése, az alacsony képzettségűek foglalkoztatásának további ösztönzése szükséges. Az aktív munkaerő-piaci intézkedéseknek a képzések és a munkaközvetítői szolgáltatások javítására kellene összpontosítaniuk, míg az alacsony képzettségűek foglalkoztatását adókedvezményekkel kellene ösztönözni. Emellett további erőfeszítések szükségesek a nők munkaerő-piaci részvételének javításában.