Nagyon jók vagyunk az uniós források lehívásában

Hatékonyabb a mostani ciklusban az uniós források felhasználása, a megítélt és leszerződött támogatások kétszeres javulást mutatnak a 2014-2020-as időszakban az előző, 2007-2013-as fejlesztési periódushoz képest - mondta Vitályos Eszter, a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára pénteken a HG Media csoport Fókuszban rendezvénysorozatának fejlesztéssel és versenyképességgel foglalkozó konferenciáján az MTI szerint. Krisán László, a KAVOSZ vezérigazgatója azt emelte ki, hogy a kisvállalkozások egyre bizakodóbbak, Csányi István, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára pedig az elektronikus közbeszerzési rendszer előnyeiről beszélt.
Szabó Zsuzsanna, 2017. szeptember 15. péntek, 14:51

Vitályos Eszter szerint valamennyi fejlesztési programban meghirdették a 2014-2020-as időszak 9400 milliárd forint keretét 2017 március végéig, ebből 6700 milliárdot már odaítéltek, az a terv, hogy év végére a kötelezettségvállalás szintje a teljes keret 85 százaléka legyen. Vitályos megjegyezte, hogy csak stabil államháztartás képes az uniós támogatások kifizetési tempójával lépést tartani.

Az uniós támogatások kifizetései egyre inkább felfutnak, szerinte az intézményrendszer rendelkezik azzal a képességgel, hogy az idei évre meghatározott 2700 milliárd forint kifizetési célt teljesítse. A korábbi időszak értékelései azt mutatják, hogy az uniós források felhasználásával Magyarország külső stabilitási többletet nyert. Az uniós források az ország versenyképességének növekedéséhez elsősorban az állami hatékonyság és a humántőke javulásával, az infrastruktúra fejlesztésével, a kutatás-fejlesztés ösztönzésével tudnak hozzájárulni - tette hozzá.

Már a világ bármely pontjáról lehet pályázni

Csányi István, a Miniszterelnökség közbeszerzési felügyeletért felelős helyettes államtitkára egyebek mellett arról beszélt, hogy az elektronikus közbeszerzési rendszer bevezetése az ajánlattevők közötti versenyt is erősíti majd. Az új rendszernek köszönhetően a világ bármely részéről adhatnak be ajánlatot a hazai közbeszerzésekre az érdeklődők anélkül, hogy ide kellene utazniuk, vagy Magyarországon irodát kellene nyitniuk.

A helyettes államtitkár szerint a kis- és közepes vállalkozások helyzetén is javít majd az elektronikus közbeszerzési rendszer, hiszen a webes felület lépésről lépésre segíti a felhasználót az űrlapok kitöltésében, kisebb lesz a hibázási lehetőség.

Jelenleg az elektronikus közbeszerzési rendszer tesztelése zajlik, novembertől a vállalatok már regisztrálhatnak, januártól pedig elindul a rendszer alkalmazása - ismertette Csányi István. A szisztéma biztosítja, hogy minden kommunikáció a közbeszerzésekkel kapcsolatban ezen a felületen keresztül történjen, így megszünteti a papír alapú ügyintézést.

A kkv-k egyre bizakodóbbak

Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöke kiemelte, hogy a kis- és középvállalkozások egyre bizakodóbbak, a KAVOSZ ügyfeleinek következő egy évre vonatkozó várakozásait mutató index jelentősen javult. A megrendelésükre készült piacfelmérő kutatás szerint a Széchenyi Kártya ügyfelei a korábbinál pozitívabban látják a következő egy évet, 45 százalékuk számít az árbevétel növekedésére, 37 százalékuk profitjuk emelkedésével számol. Minden ötödik Széchenyi Kártya tulajdonos számol létszámnövekedéssel a következő egy évben.

A felmérés szerint a Széchenyi Kártyával rendelkező vállalkozások 32 százaléka tervez fejleszteni és 36 százaléka beruház a következő egy évben, mindkét esetben ez az arány magasabb annál a vállalati mintánál, amely a nem kártyatulajdonosokra is kiterjed. Ugyanakkor romlik a szabályozási környezetről alkotott véleményt tükröző alindex értéke - mondta Krisán László.

A konferencián a vezérigazgató a vállalkozások finanszírozásában jelentős szerepet játszó, állami támogatással működő Széchenyi Kártya konstrukciók előnyeire hívta fel a figyelmet. Hangsúlyozta, hogy a kártya különböző hitelkonstrukcióival a vállalkozások életciklusát, igényeit lehet követni.

A KAVOSZ Zrt. adatai szerint 343 ezer hiteligénylést fogadtak be az indulás óta, 258 ezer hitelügylet jött létre, a hitelösszeg meghaladta az 1841 milliárd forintot - ismertette Krisán László, és emlékeztetett arra, hogy a Széchenyi Kártya konstrukciók felső határa 100 millió forintra emelkedett.

Krisán László elmondta, hogy a magyar kkv-szektor egyik problémája a tőkehiány, ugyanakkor a világgazdaságban tőkeverseny is van, ezért szükséges megtalálni a magyar vállalkozások tömegszerű feltőkésítésének módszerét.

Új utak

Új utak nyitásán dolgozik a Magyar Fejlesztési Bank (MFB), idén például nagy erőket fordít a visszatérítendő uniós források kihelyezésére - erről beszélt Bernáth Tamás, az MFB elnök-vezérigazgatója. A 800 milliárd forintos keret felére érkezett eddig igénylés, 5600 vállalkozás adott be kérést, 1100 szerződést pedig már alá is írtak.

Az MFB idén új területekre is kiterjesztette tevékenységét, piacra dobta például április végén a lakossági energiahatékonysági hitelt, összesen 115 milliárd forint értékben - jegyezte meg Bernáth Tamás. (Szeptember 1-től könnyítettek az igénylés feltételein.)

Az uniós támogatások beáramlása GDP-arányosan az előttünk álló években egyre csökken, 2021-re 1 százalék alá esik - mutatott rá a bankvezető, aki szerint fel kell készülni az új helyzetre.

Az MFB célja "oda fordulni", olyan piaci területekre összpontosítani - hangsúlyozta Bernáth Tamás -, ahol a kereskedelmi banki rendszer valamiért nem aktív; "erről szól egyébként a kormány stratégiája is".

Az MFB azt a célt tűzte ki, hogy a következő évek során évi 400 milliárd forint plusz forrást juttat a piacra, ami évi plusz 0,6-1,5 százalékos GDP-növekedést generálhat.

HOZZÁSZÓLÁSOK