BUX
38657

Nagyon rossz hírt kaptak a devizahitelesek

Közzétette honlapján devizahiteles jogegységi határozatát a Kúria, a döntés egyértelműen kedvező a bankok számára, a pereskedő adósokat viszont elkedvetlenítheti - írja a Portfolio.hu.

Napi.hu, 2016. június 6. hétfő, 17:56

Május 6-ai ígéretének megfelelően a saját maga számára adott egy hónapos határidőn belül, közzétette jogegységi határozatát a Kúria a devizahitelekről.

A testület az alábbi kérdésre kereste a választ eljárásában: érvényes devizaalapú fogyasztói kölcsönszerződésnek minősül-e az a szerződés, amelyben a forintban folyósítandó kölcsön összege forintban van megjelölve, a szerződés devizaösszegét pedig a felek megállapodása alapján a szerződés részét képező, a szerződéskötést követően elkészülő külön dokumentum tartalmazza?

A Kúria határozata a fenti kérdésre lényegében az alábbi választ adta: a devizaalapú kölcsönszerződés akkor is megfelel a törvényi követelményeknek, ha az írásbeli szerződés tartalmazza a kölcsönösszeg devizában kifejezett ellenértéke kiszámításának, valamint a törlesztőrészletek száma, összege és időpontja kiszámításának a módját. A pénzügyi intézmény által kalkulált összegeket tartalmazó folyósítási értesítő, törlesztési terv, fizetési ütemezés stb. olyan tájékoztatásának minősül, amely nem érinti a szerződés létrejöttét vagy érvényességét.

Az ügy tétje óriási volt, hiszen nem tudni pontosan, hány szerződést (vélhetően több tíz- vagy százezret) érintett volna, ha érvényteleníti, esetleg újraszámoltatja a hiteleket a Kúria - írja a portál.

A Kúria közleménye

"Amint arról korábban a Kúria már tájékoztatást adott, a Polgári Kollégium vezetőjének 2016. május 6-án megtett indítványa alapján a deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződések érvényességével kapcsolatban újabb jogegységi eljárás volt folyamatban a Kúrián. E jogegységi eljárásban a Kúria Polgári Kollégiumának öttagú tanácsa - a kollégiumvezető-helyettes elnökletével - a mai napon meghozta az 1/2016. PJE számú jogegységi határozatot, amelyről a Kúria az alábbi tájékoztatást adja.

Hangsúlyozandó, hogy sem a jogegységi indítvány, sem az annak alapján lefolytatott eljárás nem terjedt ki arra a kérdésre, hogy egy konkrét fogyasztói kölcsönszerződés milyen feltételek mellett minősül deviza alapúnak, mivel e kérdésben a 6/2013. PJE számú jogegységi határozatában a Kúria már állást foglalt. E jogegységi határozat indokolása (III/2/a. pont) ugyanis már utalt arra, hogy a szerződés tárgya érvényes meghatározásának tekintendő az is, ha a kölcsönadott devizaösszeg nem szerepel ugyan a szerződésben, de az, valamint a törlesztőrészletek egyértelműen kiszámíthatóak a szerződés rendelkezései alapján.

A most meghozott újabb jogegységi határozatában a Kúria a deviza alapú fogyasztási és lakossági kölcsönszerződésekre konkretizáltan abban a kérdésben foglalt állást, hogy a szerződés mikor felel meg a kölcsönszerződés tárgyára és a törlesztőrészletek meghatározására vonatkozó törvényi előírásoknak.

A jogegységi indítványra tett észrevételében a legfőbb ügyész úgy foglalt állást, hogy a deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződések esetén nem szükséges, hogy a szerződés a folyósított összeg és a törlesztések összegét tételesen tartalmazza, hanem az is elégséges, ha azok kiszámítható módon vannak meghatározva.

A három pontból álló jogegységi határozat - amelynek rendelkező része itt olvasható - úgy foglal állást, hogy a deviza alapú fogyasztási és lakossági kölcsönszerződés akkor is megfelel a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) 213. § (1) bekezdés a) és e) pontjai által előírt követelményeknek, ha az írásbeli szerződés - ideértve az annak a szerződéskötéskor részévé vált általános szerződési feltételeket is - tartalmazza a kölcsönösszeg devizában kifejezett ellenértéke kiszámításának, valamint a törlesztőrészletek száma, összege és időpontja kiszámításának a módját. Az ezen kiszámítási mód alapján a pénzügyi intézmény által kalkulált összegeket tartalmazó, a szerződéskötést követően közölt egyoldalú jognyilatkozat (pl. folyósítási értesítő, törlesztési terv, fizetési ütemezés) a pénzügyi intézmény fogyasztónak nyújtott tájékoztatásának minősül, amely nem érinti a szerződés létrejöttét vagy érvényességét."