Nehezen fizeti hitelét? Így nézhet ki a megoldás

Alapvetően a hitelezőkkel történő megállapodást és egy ottani egyezséget favorizálna az a szakmai javaslat, amelyet a Magyar Nemzeti Bank a magáncsőd-szabályozás kapcsán megfogalmazott.
Nagy László Nándor, 2013. május 29. szerda, 07:12

A Napi Gazdaság szerdai számának cikke

A magáncsőd − tartós törlesztési eljárás − akkor indulna meg, ha a bankkal kötött megállapodás nem jön létre vagy az adós a megállapodásban foglaltakat nem tudja teljesíteni − mindez már a hitelező beleegyezésétől nem függő. Ennek során az adós vagyona, valamint jövedelme alapján törlesztési terv készülne, amely rendelkezne arról, hogy az adós értékesíthető vagyonának eladásából származó összeget és a jövedelmet milyen arányban kell létfenntartásra, lakhatásra és az adósság csökkentésére fordítani. Ha az adós ezt a feltételrendszert nem teljesíti, kikerül az eljárás alól, ha viszont a több évig tartó szigorú procedúrát végigcsinálja, mentesül a fennmaradó adósságtól.

A jegybanki javaslat a létfenntartási és rezsiköltségek után a jelzálogjog védelme érdekében prioritást javasol a jelzáloghitelek törlesztésére. Ugyanakkor a devizaárfolyam-mozgás miatt gyakori helyzet, hogy a jelzáloghitel-követelés gyakran meghaladja a fedezet ingatlan értékét. Ezt úgy orvosolnák, hogy a jelzáloghitelt fedezett és fedezetlen elemre bontanák. A 100 százalékos hitelfedezeti szintig (ez az LTV) fennálló tartozás lenne fedezett, s így a visszafizetési tervben prioritást élvező adósság, míg az e feletti, fedezetlen részt a csődeljárás alá vont személy többi fedezetlen tartozásával együtt kezelnék, amelyek törlesztését csak akkor és olyan mértékben kellene teljesíteni, amennyiben ezt az adós jövedelme − a létfenntartási, lakásfenntartási és egyéb kötelező költségek levonása és a jelzáloghitel törlesztése után − még lehetővé teszi.

Újabb mentsvár?
Sokak szerint a magáncsőd újabb mentsvárként jelenik meg az adósoknál és azt - megfelelő információk hiányában - újabb érvként használják fel a nemfizetésre - mondta Felfalusi Péter, a Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetségének (Makisz) elnöke a Portfolio.hu május eleji konferenciáján. Tudni kell, hogy a magáncsőd indulásakor az adós a tartozás 25-30 százalékának megfizetésére kötelezett, ha a törvényalkotók ezt a szintet lejjebb húzzák, az beláthatatlan következményekkel járna - figyelmeztetett Felfalusi Péter. Nem szabad, hogy a bankok lobbija elérje, hogy az ő követeléseik térüljenek meg először - mint a felszámolások esetében -, hiszen fontos, hogy itt az adós minden tartozása ténylegesen bekerüljön és térüljön. Ennek nyomán Felfalusi a követelésarányos szétosztást tartaná fontosnak.

A tartós törlesztési eljárás ideje alatt természetesen cél mind a fedezett, mind a fedezetlen adósság mind teljesebb részének törlesztése, így a fedezetlen adósságot (pontosabban az abból a minden szabad jövedelmet törlesztésre használó tartós törlesztési eljárás végén még fennálló részt) mindenképp csak az eljárás végén engednék el. Ezzel szemben a fedezett tartozás esetében az MNB lehetővé tenné, hogy az ügyfél maga döntsön: vállalja a fedezett tőkerész teljes összegének visszafizetését és így megtartja lakását, vagy lemond a lakásról s így vállalja az árverezést (egyben az elszámolást). A javaslat tehát közel sem támogatja az elsétálás jogát, ám segítséget nyújt a tartozás leküzdésében és a megosztott tőketartozás révén kisebb lehet a lakás megtartásához szükséges törlesztőrészlet.

HOZZÁSZÓLÁSOK