Nemzetgazdasági eredmények csak márciusban lesznek, de jóval 3 százalék felett lesz a GDP-növekedés, amihez az export jelentősen hozzájárult - mondta egy pénteki háttérbeszélgetésen Szabó László külügyi és külgazdasági miniszterhelyettes. Felállt az új külgazdasági attasé csapat: 110 külképviseleten 128-an dolgoznak, ebből 50 új szakember. A külképviselet vezetője - mini miniszterelnökként, vezérigazgatóként - irányítja a "céget", a külügyi missziót, vagyis ők osztják ki a feladatokat - fogalmazott a miniszterhelyettes. Elmondta: volt olyan ország, ahol a nagykövet nem is volt beszélőviszonyban a szakdiplomatával, de mára a nagykövetségek megértették az új feladatokat. (Ebben nyilván a számos személycsere is közrejátszott - a szerk.)

A tárca tapasztalatai szerint a külföldi befektetők beruházási kedve töretlen, a befektetésfejlesztési ügynökség (HIPA) látókörében 93 cég van - ha ezek a projektek mind megvalósulnak, 18 ezer új munkahely jöhet létre. A HIPA tavaly 60 projektet zárt le: az összesen 1,66 milliárd euró beruházás révén 10,7 ezer új munkahelyet teremtettek a 2013-as 7-8 ezer után.

Ezek a befektetések a prognosztizált GDP 1,6 százalékát, az összes beruházás 11,3 százalékát teszik ki. A legmagasabb befektetési érték - közel félmilliárd euró - indiai befektetőktől származik. A hatvan projekt feléhez, közel 30-hoz kapcsolódott egyedi kormánydöntéssel megítélt támogatás (ekd), a legnagyobb autóipari beruházásoknál 10 százalék körül volt a támogatásintenzitás. (Az ekd feltétele minimum 10 millió eurós beruházási érték és legalább 100 új munkahely.) Az összes megítélt és lehívott állami támogatásra vonatkozó kérdésünkre egyelőre a választ várjuk. A 2015. évi költségvetésben ekd-ra 10,4 milliárd forintot irányoztak elő.

Mire van igény a világban?

Főként nagyon magas minőségű fogyasztási cikket lehet eladni külföldön - olyat, amit magas hozzáadott értéke alapján meg is éri messzire vinni. Ide tartoznak például a libamájkonzervek, a háztartási vegyipari cikkek, bútoripari áruk, vagy a luxustermékek.

Felfutás tapasztalható az édesipari termékek keresletében is: Mongóliában piacvezetők a magyar termékek, Azerbajdzsánba és Szerbiába is szállítunk marcipánt és csokoládét. Libamájból és kacsamájból gyakorlatilag bármennyit el lehet adni a világban, ahogyan akácmézből is - fogalmazott a miniszterhelyettes. Kína egyre több magyar borra vevő, oda a nyugat-európaihoz képest háromszoros áron lehet eladni.

Több hazai cég is gyárt standard vasúti konténerbe telepített víztisztító berendezést. Indonézia például 3500 ilyen egységet venne, ebből az első 50-et meg is rendelték, de Katarba és Egyiptomba is szállítanak magyar cégek.

Szakképzésre és felsőoktatási szolgáltatásra is van igény - nem csak úgy, hogy külföldi diákok érkeznek ide az uniós Erasmus- vagy a magyar állam által finanszírozott Stipendium Hungaricum keretében -, hanem például Vietnamban magyar metodikájú technikum épül, a tervek szerint pedig külföldi sportedzők és -bírák képzését webes felületen keresztül végezné a Testnevelési Egyetem.

A prímet a járműipar viszi, több mint 52 százalékos súllyal (868 millió euró), 3,5 ezer munkahellyel. Ezt a megújulóenergia-szektor követi 199 millió euróval, majd a vegyipar (185 millió euró) és a szolgáltatóközpontok (ssc) következnek, 140 millió euróval. Utóbbiak hozták a legtöbb új munkahelyet, 3,6 ezret, az elektronikai iparban 1,1 ezer új állás jött létre.

Szabó szerint Mexikóval komolyan versenyzünk autóiparban - ott feleannyiba kerül a munkaerő, mint itt, de itt az infrastruktúra és a dolgozók képzettsége jobbnak számít, illetve kedvezőbb a támogatási rendszer is.

Az Exim - az új struktúra bevezetése, 2012 májusa óta - már félezer ügyfelet finanszírozott, az 500. a műanyag autóalkatrészeket gyártó családi vállalkozás, a Galvanplastik Kft. lett. Az idén 100-150 magyar kkv-t vonnának be a hitelezésbe, de a miniszterhelyettes ennél jóval nagyobb számot vár.

Az Exim tavaly 327 milliárd forint hitelt folyósított, a teljes tőkekihelyezés meghaladja a 600 milliárdot - ezzel a közepes/nagybankok közé lépett. A tavaly finanszírozott projektek 252 milliárd forint nettó exportot generáltak, az állami adóbevételek 74 milliárd forintot tettek ki.

Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. tervezett 25 külföldi irodája megnyílt, ezek négy földrészen lefedik lefedik a legfontosabb EU-n kívüli exportpiacokat. Itt 410 ügylet van folyamatban, mintegy 50 millió dollár értékben. Az irodák számát ez év végéig megdupláznák, Indiában és Mongóliában is nyílik új   ezzel nagyjából be is áll majd a hálózat. Van, ahol bezárni kényszerülnek egy-egy kereskedőházat, de helyette más szereplővel újat fognak nyitni. Szabó nemzetközi hr-es tapasztalataira alapozva kiemelte: egy ekkora szervezetben egészségesnek számít a 4 százalékos fluktuáció.

Az elmúlt év közepén 1200-1500 exportképes cég volt a kereskedőház adatbázisában, ez mára 2000-2300-ra emelkedett.

Az irodahálózat kapcsán az a cél, hogy a rendszer három éven beül önfenntartóvá váljon a jelenlegi 50 százalékos állami finanszírozás helyett. Most egy iroda működtetése 10-15 ezer euróba kerül havonta.