BUX
37986

Nem lesz pénz a stadionépítésekre? - Tovább hallgat az NGM a titokzatos tervéről

Továbbra sincs látható forrása annak a 169 milliárd forintos vagyonértékesítési bevételnek, amely a költségvetés bevételi oldalát kellene egyensúlyba tartani. Az NGM hallgat, egy zseniális ötletre és piacilag érzékeny információkra hivatkozva. Ha nincs bevétel akkor stadionépítések sem lesznek, sőt a kormányfő sem költözhet a várba - legalább is ezt ígérték.

Papp Zsolt, 2015. április 3. péntek, 07:13

Tovább ködösít az NGM arról a titokzatos 169 milliárd forintról, amit az állami vagyon egy részének értékesítésből kellene az idei költségvetési törvény szerint a kormánynak előteremtenie. Ez a pénz a jelek szerint egyszerűen nem létezik - enélkül viszont a megcélzott 2,4 százalékos GDP-arányos államháztartási hiány nem tartható. A 169 milliárd forint az idei várható GDP 0,5 százaléka - vagyis a hiánymutató nagyon gyorsan a maastrichti három százalék közelébe találhatja magát - pedig a kormány gazdaságpolitikájának az alfája és ómegája ennek a mutatónak a tartása - különben az uniós támogatások folyósítását veszélyeztetné a kormány, amely a lakossági fogyasztás mellett az egyetlen érdemi növekedési forrása a magyar gazdaságnak.

A 2015-ös költségvetésben a kormány elrejtett egy rejtélyes 169 milliárd forintos vagyonértékesítési bevételt, amelynek forrását sem a parlament, de még a Költségvetési Tanács sem nagyon firtatta, annak ellenére, hogy KT is megállapította, hogy ez a tétel gyakorlatilag fedezet nélküli. Az első negyedév elteltével a Napi.hu rákérdezett az NGM-nél, hogy született-e a döntés a 169 milliárd forintos bevétel sorsáról, ám a költségvetésért felelős gazdasági tárca továbbra is a korábbi sablonszöveget szajkózta, miszerint olyan titkos/ötletes bevételi forrást találtak, amely időnek előtt nyilvánosságra hozatal "piacilag érzékenynek tekinthető, így az államnak körültekintően kell eljárnia e téren, ezért jelenleg nem áll módunkban erről részletesebb információkat nyújtani." Az év első két hónapjában 2,1 milliárdos bevétele volt a kormánynak az állami vagyonból az egész évre tervezett 245,8 milliárd forinttal szemben.

Tavaly nem titkolóztak - nem is voltak unortodox mestertervek

Korábban annyit árultak el, hogy klasszikus privatizációval - például a Mol állami pakettjének eladásával nem számolnak - hanem valamilyen vagyoni értékű jog eladása kerülhet sorba. Ilyen volt a korábbi években a frekvencia-használati engedélyek értékesítése. Ugyanakkor a frekvencia-értékesítéseket az elmúlt években nem előzte meg ilyen titokzatoskodás, ráadásul lassan az értékesíthető frekvencia-csomagokból is kifogy a kormány. Az NGM válaszát tovább árnyalja, hogy egy sebtében összeütött kvázi vagyoneladási akció inkább szolgálja a vevők érdekét (mutyi), mint a bevételmaximalizálásra törekvő állam érdekét, amely az átlátható, nyílt versenyben lenne érdekelt.

A költségvetés tárgyalásakor a kormány a KT megnyugtatása véget tett egy olyan vállalást, hogy a Beruházási Alapba tartozó projekteket addig nem folytatják, nem költenek rájuk, amíg a bevétel nem kerül a költségvetéshez - így nem veszélyeztetik az államháztartási hiányt. Más kérdés, hogy ez a vállalás csak szóban hangzott el, a költségvetési törvénybe nem került bele. Bár bevételek nincsenek, ettől függetlenül folynak a Miniszterelnökség Budai Várba költöztetésnek milliárdos előkészületei és a stadionprojektek sem állnak.

Kiadások már vannak, bevételek még nincsenek

A Beruházási Alapba 201,4 milliárd forintnyi bevételnek kell kerülnie - ennek részét képezi a 169 milliárdos vagyonértékesítési bevétel. Ezzel szembe állítottak 201,4 milliárd forintnyi kiadást, ide kerül az összes költségvetési beruházás kezdve a börtönfejlesztésektől, a stadionépítéseken át a kormányfő új vári irodájának kialakításáig. Elvileg ezek a beruházások nem folyhatnak addig míg a bevételek nem kerülnek a büdzsébe, ennek ellenére a kormány az első negyedévben az NGM tájékoztatása szerint 18 milliárd forintnyi kötelezettséget már vállalt.

A havi költségvetési tájékoztatókból az is kiderült, hogy a 18 milliárdból 14 milliárd ment el a Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. tökemelésére. Az első két hónapban - amiről részletes adatok érhetőek el - összesen 41,8 milliárd forintot költött a kormány az állami vagyonnal kapcsolatos kifizetésekre. Ezzel szemben folyt be 2,1 milliárd forint. Igaz a bevételek sem időarányosan kerülnek a büdzsébe, hisz például az osztalékfizetések május körül aktuálisak, így az első két hónap adatai óvatosan kezelendők.

Kell-e kiigazítás?

Az NGM lapunkhoz eljutott válaszában kifejtette, hogy a " Beruházási Alapban is szerepel, és az ugyancsak itt szereplő kiadásokra előírt kötelezettségvállalási engedélyezési folyamat jelenthet garanciát a költségvetési hiánycél tartására. A Beruházási Alapba tartozó kiadások közül csak néhány kapott kötelezettségvállalási engedélyt, ezek azonban nem veszélyeztetik a hiánycél megvalósulását. A Beruházási Alapban szereplő, 201,5 milliárd forint összegű vagyongazdálkodási bevételek az említett 169 milliárd forinton túli bevételeket is tartalmaznak. E bevételi összeg - amelynek megvalósulása egyáltalán nem kérdőjeleződött meg - 32,5 milliárd forint. A Beruházási Alap rendszere alapján tehát a kiadások 32,5 milliárd forint erejéig történő teljesítése a 169 milliárd forintnyi bevételtől függetlenül sem jelent költségvetési kockázatot."

Két hónap után ugyan még nagyon korai a költségvetés év végi hiányáért aggódni - annak ellenére, hogy ez a 169 milliárdos vagyonértékesítési bevétel finoman szólva sem megalapozott. A gyorsabb gazdasági növekedés, a vártnál alacsonyabb kamatkiadások (az NGM éves szinten 30-40 milliárdos megtakarítással számol) segíthetik a költségvetés így keletkezet lyukait befoltozni - de még így is száz milliárdos lyuk tátonghat a büdzsébe a tervekhez képest.

Beruházási Alap fő kiadásai (milliárd forint)Bírósági beruházások8,1Miniszterelnökség költözése (Karmelita kolostor)5Ludovika Campus4Szigetszentmiklósi Járási Hivatal4Paks II. Zrt. tőkeemelése28Börtönfejlesztés4,3Közúti fejlesztések2,2Bozsik stadion2,1Stadionfejlesztések5,3Nemzeti Olimpiai Központ (új Puskás-stadion)41,316 kiemelt sportág fejlesztése42021 Úszó-VB (most már 2017-es)6,1Szombathelyi Haladás-stadion4,9Székesfehérvári Sóstói Stadion4,5Diósgyőri Stadion2,7Tornaterem-program3Tanuszoda-fejlesztések3Egyéb sport(csarnok) fejlesztések13,9Iskolaberuházások17,1MNV Zrt. ingatlanvásárlásai (devizahitelesek mentése)21,96Összesen201,4
Forrás: költségvetés