Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Érdemi strukturális átalakítási feladatoktól venné el az időt, ha most az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) átalakítására kellene koncentrálni - hangsúlyozta egy mai háttérbeszélgetésen Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyi államtitkár, aki továbbra is úgy tudja, még mindig nincs végleges döntés az OEP sorsáról. Számára az a legfontosabb, hogy az OEP ne kerüljön más tárca felügyelete alá, a munka mindenképpen az egészségügyi államtitkárság égisze alatt folytatódjon.

Az egészségügyi dolgozók béremelésével kapcsolatban az államtitkár a folyamatban lévő bértárgyalásokra és a készülő költségvetésre hivatkozva nem bocsátkozott részletekbe, de hangsúlyozta: elkötelezettek amellett, hogy jövőre "szabad szemmel látható" béremelés legyen. Óriási előrelépésre számít a 2017-tes költségvetésben, ami jelentős elmozdulást hoz a bérekben.

A kancellári rendszerről Németh László, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) főigazgatójától megtudtuk: 8-10 kórház kerül egy kancellár alá, aki a gazdasági döntések összehangolását, kontrollálását fogja végezni.

Ilyen lehet az új kórházi struktúra

Egy 1500-1700 ágyas, zöldmezős, szabadon álló, minden igényt kielégítő budapesti "szuperkórház" létrehozását a szükséges infrastruktúra fejlesztésével együtt 200 milliárd forintra árazták be, de az államtitkárság nem ezt a tervet preferálja  - erről Cserháti Péter, a fővárosi egészségügyi ellátás megújításáért felelős miniszteri biztos beszélt.

Egy másik, az államtitkárság által támogatott fejlesztési koncepció 3 sürgősségi centrumban gondolkodik, budai (Szent János kórház), észak-pesti (Honvédkórház), és déli-pesti (Szent István, Szent László) központokkal, összevonásokkal, társkórházakkal együtt. Erre a körre az új, a Korányi-projekt tömbjéhez hasonló blokkok építésével együtt, első körben 180 milliárd forintra lenne szükség, amihez viszont uniós forrásokat is lehetne társítani.

A lehetséges összevonásokról szólva Cserháti Péter elmondta: a Kútvölgyiben már elindult egy 4 milliárdos felújítás, a koncepció szerint a Kútvölgyi tömböt összekötnék a  Kútvölgyi lejtő fölött a Szent János kórházzal, az átkötésnél pedig egy budai gyermekcentrum jönne létre, amelyik akár pesti betegeket is fogadhat. A centrum kapcsolódhat az új sürgősségi tömbbe, ide költözne az idegsebészet, a traumatológia és a sebészet, tehát mindaz, ami egy hármas progresszivitási szinttől elvárható.

A fül-orr-gégészet, nőgyógyászat, urológia pedig maradhatnak a jelenlegi pavilonokban, amelyeket uniós forrásból felújíthatnak. A központi diagnosztikával és központi műtőblokkal felszerelt  központi felnőtt és gyerek sürgősségi centrum, a gyermekcentrummal együtt költséghatékony megoldás, nem beszélve arról, hogy segítene a Kútvölgyi tömb újraértelmezésében - magyarázta Cserháti, aki szerint hasonlóan lehetne újraszervezni a Szent László és Szent István kórházat az ott lévő kardiológiai intézettel. A dél-pesti sürgősségi központra ugyanúgy felfűzhetők a Szent István kórház pavilonjai. Véleménye szerint a kórházi menedzsmentek és a szakmák láthatóan nem feltétlenül a megalomán, hanem a hatékony növekedésben érdekeltek.

Ápolási központ a Lipóton?

A fejlesztés második körében a kimaradt kórházak és a kiürülő épületek hasznosítása kerülhet a képbe, felmerült az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI)  ápolási, szanatóriumi központként való újranyitása is, 10 milliárd forint fölötti forrásigénnyel. Cserháti szerint a finanszírozásba egyházi, és szociális forrásokat is bevonhatnának.

Vége az egynővéres praxisoknak

Beneda Attila, alapellátásért felelős helyettes államtitkár az egyik legfontosabb feladatnak az alapellátás megerősítését nevezte. Ezt egyfelől a háziorvosi korfa - a jelenlegi 7500 praxisból 10 év múlva 5000 lesz -,  másfelől az intézményekre nehezedő nyomás is indokolja. A háziorvoshiányra a szakdolgozók létszámának a növelése jelenthet megoldást, az egy nővéres praxisok helyett minimum 3 szakdolgozóval és egy orvosírnokkal működőknek kell előtérbe kerülniük.

Elindult egy felmérés a praxisokban dolgozók létszámának, és a praxis infrastruktúrájának, eszközparkjának felméréséről is, a kataszter májusra áll össze.

Így alakul át az ápolási ellátórendszer

Új típusú, emelt szintű ápolási feladatokat ellátó szociális intézményrendszerre készül koncepció a szociális tárcánál, az egészségügyből ide kerülhetnek a most krónikus ágyon fekvők, a létrejövő új kapacitás a várakozások szerint nagyobb lesz a jelenleginél - mondta Mészáros János, a krónikus és szociális feladatok szétválasztásáért felelős helyettes államtitkár.

Későn kerülnek kórházba a betegek

Magyarországon jelenleg aránytalanul túlterhelt a kórházi rendszer, ezért olyan strukturális változást kell elindítani, ami enyhít a kórházi terheltségen és az alacsonyabb szint felé tolja a betegellátást - ismertette az OEP stratégiai céljait Kiss Zsolt a szervezet megbízott főigazgatója.  Ugyanakkor nemzetközi viszonylatban is túl sok az elkerülhető kórházi események  száma, ami jelzi, hogy nem mindig érkeznek megfelelő időben a kórházba a betegek. A komplikációk csökkentése érdekében létre kell hozni egy betegfogadási figyelő rendszert, és a hbcs (homogén betegségcsoport) finanszírozásban is revízió szükséges - mondta Kiss Zsolt.

Szentes Tamás országos tisztifőorvos júliusra ígérte a minimumfeltételek korrekciójának befejezését, amely szeptembertől lehet hatályos.