Nem lesz új szabadságszabály, oda a hétvégi pótlék - óriásit vágott a kormány

Bár a kabinet tavaly ősszel úgy döntött, hogy mégsem módosít a Munka törvénykönyvén, most előállt egy új javaslattal, amely a korábbi tervezetnél sokkal kevesebb könnyítést adna a munkavállalóknak. A kiindulópont az uniós büntetés elkerülése, az újdonság pedig az, hogy egyes dolgozóktól elvennék a hétvégi pótlékot.
K. Kiss Gergely, 2016. április 25. hétfő, 07:22

A kormány tavaly októberben tette közzé módosító javaslatát, amellyel a 2012-ben bevezetett új Munka törvénykönyvén (Mt.), illetve több más foglalkoztatási jogszabályon változtatott volna. Az indoklással együtt 41 oldalas javaslat egyfelől az EU-s jogharmonizációt szolgálta. Az Európai Bizottság 2015 elején kötelezettségszegési eljárást indított az Mt. miatt, mert az több ponton sértette az unió munkaidő-irányelvét, valamint egyéb más irányelveket is, amelyek például a munkaerő-kölcsönzést, a várandós nőket érintik. A javaslat azonban számos további, a munkavállalók számára kedvező módosítást, jogszabályi pontosítást is tartalmazott - az EU követelményeitől függetlenül.

A módosítót azonban nem nyújtották be törvényjavaslatként: a kormányzat, kevesebb, mint egy hónap után - indoklás nélkül - visszavonta az indítványt, miközben az érintettek többsége már biztosra vette, hogy azt elfogadja a parlament. Emiatt aztán a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) 2015 végi minimálbér-tárgyalásain sem történt előrelépés az Mt. módosításánál.

Alaposan kiherélték

Több hónapnyi csend után, a kabinet idén áprilisban váratlanul összehívta a szociális partnereket egy újabb VKF- fordulóra, amelyen napirendre került az Mt. módosítása is. A kormányoldal újfent egy, a korábbinál jóval rövidebb (indoklással együtt mindössze 7 oldalas) előterjesztéssel állt elő, amelyet azonban bizalmasan kezeltek és nem tettek ki a parlament honlapjára. A Napi.hu birtokába került javaslatból kitűnik: az immár csak az EU-s jogharmonizációt célzó szabály-módosításokat őrizte meg, valamint megjelent benne egy olyan pont, amely a készenléti jellegű munkakörben dolgozók szombat-vasárnapi munkavégzésre vonatkozó bérpótlék eltörlését tartalmazza.

A kormány célja a javaslattal és a VKF összehívásával az volt, hogy elkerülje, hogy az EU kötelezettségszegési eljárása olyan szakaszba jusson, amikor már esedékessé válhat a vaskos büntetés - értesült lapunk több szakszervezeti forrástól. Az új előterjesztést pedig vélhetően azért vágták meg ennyire, mert - a jelenlegi munkaerőhiány sújtotta helyzet miatt-, a kabinet nem akar ütközni a munkáltatói oldallal. Ám ezzel a politika "túltaktikázta" magát, hiszen a korábbi előterjesztés több munkavállaló-barát javaslatában korábban már egyetértés mutatkozott a vállalkozói és a dolgozói oldal között.

Az új javaslatot ugyanakkor SOS-jelleggel meg is tárgyalták a fórumon, s várhatóan nem is lesznek újabb viták ezzel kapcsolatban - így a parlament április végére elfogadhatja az indítványt. A munkavállalói szervezetek részéről sem váltott ki érdemi ellenállást, hogy a korábbi beadványt megcsonkították. A nyilvánosság elé csak a Vasutasok Szakszervezete (VSZ) és a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZ) állt ki, amelyek elsősorban a hétvégi pótlék eltörlését kezdeményező "bónusz" javaslati pont ellen tiltakoztak.

Mi maradt benne?

A kormányülésen még nem tárgyalt új előterjesztés - az említett egy ponton kívül - tehát csak az EU-s jogharmonizációra koncentrál. A legfontosabb pontokat ismertetve: a dolgozók javára szigorítanák a pihenőidő szabályozását. Így amennyiben a munkavállaló számára 11 óránál rövidebb egybefüggő pihenőidőt biztosít a munkáltató, akkor úgynevezett egyenértékű kompenzáló pihenőidőt kell biztosítani. A módosítás rögzítené, hogy a két egymást követően beosztott napi pihenőidők együttes időtartamának legalább huszonkét órát kell kitennie. Így a heti átlagos munkaidő 7 napos időtartamokkal számolva nem haladhatja meg a 48 órát. (A kormány 2012-es módosítása akár átlagosan heti 72 órás időtartamú munkavégzést is jogszerűvé tett.)

Változás, hogy az iskolaszövetkezetek közvetítésével dolgozókra is érvényesek lennének a szabadságra és a szabadság kiadására, valamint a szülési szabadságra és a fizetés nélküli szabadságra vonatkozó szabályok.

A jelenlegi szabályok szerint a várandós, illetve terhességgel/szüléssel kapcsolatos kezelés alatt álló nő felmondási tilalom alatt áll, feltéve, hogy erről a munkáltatót tájékoztatta. Az új szabályok szerint azonban, ha a kezelés tényéről a dolgozó a felmondást követően tájékoztatja a munkáltatót, akkor az a tájékoztatás közlése utáni tizenöt napon belül a felmondást írásban visszavonhatná. A tervezet szerint a felmondás és a munkaviszony helyreállítása közötti időtartamot munkaviszonyban töltött időnek kell tekinteni, így meg kell téríteni a munkavállaló elmaradt bérét, egyéb járandóságait és kárát.

Az uniós irányelvek alapján az egyenlő bánásmód elvét kellene alkalmazni a munkaerő-kölcsönzés esetén is, ezzel a kölcsönzött dolgozók nem kaphatnának kevesebb fizetést, mint a kölcsönvevő cég saját alkalmazottai.

Ezen felül egyebek között megteremtik a külföldi munkáltató és a szolgáltatás jogosultjának felelősségét is a visszaélések megelőzése céljából, illetve változnak a csoportos létszámcsökkentés szabályai a tengerjáró hajók legénységére vonatkozóan.

Ami kimaradt

A tavaly kiadott verzióhoz képest sok elem immár nincs benne az új javaslatban

  • Így októberben még napirenden volt az, hogy jogellenes munkáltatói felmondásnál a munkavállaló kárpótlásul kérhette volna a felmondási időre járó távolléti díj kétszeresét.
  • Szintén meglebegtették azt a módosítást, hogy a kormány a munkavállalók egyes csoportjaira nemcsak eltérő összegű kötelező legkisebb munkabért, hanem eltérő összegű garantált bérminimumot is megállapíthasson.
  • A korábbi javaslat szerint a munkavállaló mentesült volna a munkavégzés és a rendelkezésre állási kötelezettsége alól a munkáltató által kiadott szabadsága alatt - ez jelenleg nincs egyértelműen szabályozva és vitára ad okot.
  • Szintén mentesült volna az apa gyermeke születésekor öt napra, ikerszülés esetén hét munkanapra a munkavégzési és rendelkezésre állás kötelezettség alól.
  • Akkor még úgy tűnt, megvan a szándék arra, hogy pontosítsák a rendkívüli munkaidőre járó bérpótlék szabályozását: egyértelművé tették volna, hogy a munkaszüneti napra elrendelt rendkívüli munkaidőben dolgozókat mindig száz százalékos bérpótlék illeti meg.
  • A pihenőnapok szabályozásánál rögzítették volna egyrészt, hogy egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén hat munkanapot követően legalább egy heti pihenőnapot be kell osztani, továbbá ugyanilyen esetben a megszakítás nélküli, a több műszakos, valamint az idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállaló számára havonta legalább egy heti pihenőnapot kellett volna beosztani.
  • A felsőfokú végzettséggel rendelkezők esetében megszüntették volna a közfoglalkoztatási kötelezettséget - amely az indoklás szerint számos méltánytalan helyzet teremt.
  • A korábbi tervezet az Mt.-n túl számos szakmai jogszabályt - így például a munkavédelmi törvényt is módosította volna: a korábbi javaslatban a mostaninál szigorúbb szabályozást javasoltak többek között a munkahelyi veszélyek megelőzése, a biztonságosabb, egészségesebb munkavégzés, a munkabalesetek következményei és a bírságolások körében.
  • A közalkalmazottak illetménytáblája bővült volna három további fizetési fokozattal.
  • A hosszú sorból érdemes még kiemelni, hogy a javaslat több ponton módosította, pontosította volna a munkaidő, a munkarend fogalmát és a pihenőnap kiadására vonatkozó szabályokat is, a túlmunka korlátozásának céljából. Ezen felül a munkajogi védelemben, a munkavállalói képviseletben is a dolgozók érdekében változtatott volna. Utóbbi pontokban már korábban egyetértés született a szociális partnerek között.

E törekvéseknek azonban mostanra már nyoma sincs. A friss tervezetben azonban megjelent egy új pont, amely ugyan megtakarítást hozna számos munkáltatónak, hétvégén dolgozó munkavállalók tízezreit érintené rendkívül hátrányosan.

Lesújt a "MÁV bosszúja"

Az Mt.-módosítás legújabb tervezete szerint elvennék a kötelező hétvégi pótlékot a készenléti jellegű munkakörökben dolgozóktól. Őket ugyanis eddig nem lehetett szombaton is rendes munkaidőre berendelni - csak hétvégi pótlék fejében - , azokon a hétvégéken, amikor vasárnap is szolgálatban kell lenniük. Ez azoknál a cégeknél lesz gyökeres változás, amelyeknél ügyelet helyett csupán készenlétben - vagyis a szokásosnál kevesebb munkával - kell bizonyos munkakörökben a szombatot tölteni, s másnap, pihenés nélkül kezdeni a vasárnapi műszakot. Ezeknek a dolgozóknak a törvényesnél lényegesen hosszabb ideig kell a munkahelyen tartózkodniuk.

Szakszervezeti körökben a "MÁV bosszújaként" emlegetik ezt a javaslatot: ugyanis a pótlék eltörlését a vasúttársaság javasolta a kormánynak - annak folyományaként, hogy hosszas pereskedések után, három év alatt elmaradt, mintegy 5 milliárd forint nagyságú hétvégi pótlékot kénytelen utólag kifizetni az ilyen munkarendbe vezényelt dolgozóinak.

A MÁV-csoporton belül mintegy tízezer munkavállalót érint majd hátrányosan a javaslat elfogadása. Ezzel együtt azonban a hatás tovagyűrűzik, hiszen a vasutasokon kívül is több tízezer ember dolgozik ilyen szisztémában, például egyes vállalatoknál a villamos-, és gáziparban. Így, a folyamatos, megszakítás nélküli munkarendben működő üzemek karbantartói, portásai is - várhatóan- búcsúzhatnak a pótlékuktól, ám arról, hogy valójában hány ezer embert érinthet a vágás, a vegyipari szakszervezet jelenleg még felmérést készít. Amennyiben a kormány megszünteti az ilyen típusú bérpótlékokat, akkor a szövetség az ENSZ munkaügyi szervezetéhez, az ILO-hoz fordul.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

V0LE, 2016.04.25 12:26

Mindenki lathatja, mennyire erdekli a fideszt a magyar dolgozok sorsa. Ne arra figyeljetek amit huvelykmutyi mond, hanem arra amit tesz!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

granatvirag, 2016.04.25 12:20

az Eus szabályokra hivatkozás már megy, de mikor lesz itt EU-s bér, nem azt kellene előbb?
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Daniel Dakota, 2016.04.25 11:27

A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Bulemia, 2016.04.25 10:50

A Nemezti Kormány a Munkavállalók Legnagyobb Barátja ( és akinek ilyen barátja van, annak ellenségre már szüksége sincsen ).
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

starck, 2016.04.25 10:21

éljen a "magyaros újkapitalizmus"! és persze: hogy dögölnétek meg...szemetek
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html