BUX
39335

Nem Orbán a hibás, hanem a magyarok

Még mindig nem látja befejezettnek az átmenetet a szocialista rendszerből a demokráciába legalább három kelet-közép-európai országban az egyik neves nemzetközi politikai kutatóintézet szakértője. A magyar, a román és a moldáviai helyzetet hasonlítja össze.

Napi.hu, 2015. február 27. péntek, 13:17

Mesék az átmenetről Magyarországról, Romániából és Moldovából címmel írt cikket a Carnegie Europe internetes oldalán Judy Dempsey, a több mint száz éves nemzetközi külpolitikai kutatóintézet vezető elemzője. A mesék arról szólnak, hogy 25 évvel a rendszerváltás után még mindig nem zárult le szocialista rendszerből a demokráciába történő átmenet. Még ott sem rózsás a helyzet, ahol az elmúlt év előrelépést hozott ezen a téren.

Amikor Orbán Viktor 2010-ben másodszor is Magyarország miniszterelnöke lett, azt ígérte, hogy pártja, a konzervatív Fidesz befejezi a volt szocialista ország átalakítását modern demokratikus társadalommá. Úgy látta, hogy a rendszer, amelyet megörökölt, súlyosan szennyezett a korrupcióval és sok mindent őriz a volt kommunista rendszerből. Alig volt átlátható, hogyan születnek a gazdasági döntések az országban.

Az azóta újraválasztott Fidesz azonban nem fejezte be az átmenetet - véli a Carnegie szakértője. Ehelyett aláásta azokat a demokratikus eredményeket, amelyeket az ország az 1990-es években elért, s ezzel megmutatta, hogy a posztkommunista országok átmenete nem visszafordíthatatlan.

Az embereken múlik

További fontos tanulsága a magyar - és a román, illetve a moldáviai - fejleményeknek, hogy csak az állampolgárok, a lakosság képes előre vagy hátrafelé mozdítani az átmenetet. Nem számít milyen színezetű párt van hatalmon, valamint hogy a régiós ország tagja-e az Európai Uniónak vagy nem.

A magyarok az elmúlt öt évben semmilyen kitartónak nevezhető ellenállást nem mutattak a demokrácia szisztematikus leépítése ellen, amelyet Orbán végrehajtott. Ami az EU-t illeti, széteső és félszívű bírálatai leperegtek a kormányról, amely arra használta fel kétharmados többségét, hogy a feje tetejére állítsa az alkotmányt. A magyar alaptörvény immáron a hozzáértés és az elszámoltathatóság fölé helyezi a lojalitást és a behódolást.

Orbán kormányzási módszere azonban, amelyet hívei kikezdhetetlennek tartanak, talán mégis megroggyant a hét végén - tér ki a veszprémi választás eredményére a szerző. Az állampolgárok megelégelhették a Fidesz hatalomgyakorlását - legalábbis erre utal, hogy a demokratikus ellenzék közös jelöltje jelentős különbséggel győzött. Hiába házalt a kormánypárt a szavazóknál egy uszoda építésének ígéretével, illetve gyakorolt nyomást rájuk azzal, hogy jelezte: el is veszthetik az ország vezetésének jóindulatát.

Remény

Romániát a halovány remény országának tartja Judy Dempsey. Tavalyig ez az ország is feloldódott a késégbeesés óceánjában, ám Klaus Johannis államfővé választása talán változtathat ezen. Az erdélyi szász politikus korrupcióellenes programmal győzött. Különösen sikeres volt annak a több százezer romániai állampolgárnak a körében, akik az EU-csatlakozás után - azaz amint tehették - elhagyták az országot. Johannis sikere a kormányt is változtatásra kényszerítette, így egymást követik a korrupcióellenes eljárások. Ma már arról beszélhetünk, hogy legalább a remény megvan a valódi változásra.

Reménytelenség

Ezzel éppen ellenkező a helyzet a szomszédos Moldáviában. Ez az ország társulási szerződést kötött az EU-val 2014 júniusában, ami gazdasági és más előnyökkel is jár az ország számára, emellett utat nyitott az előtt, hogy az ország elitje megerősítse a demokratikus intézményeket és hozzálásson a politikai kultúra fokozatos megváltoztatásához. Ehelyett azonban tovább él a korrupció, az önérdek hajszolása, a cinikus hozzáállás és az elit csoportjainak végeláthatatlan veszekedése.

A civil szervezetek mindezek nyomán kilátástalannak látják az ország helyzetét. Miután Románia lehetővé tette a kettős állampolgárságot, rengeteg fiatal kihasználja a lehetőséget, hogy ennek segítségével uniós polgárrá váljon, és munkát vállaljon az EU-ban. Talán ezek az emberek a romániaihoz hasonló folyamatot indítanak el Moldáviában is.

A Carnegie elemzője ugyanis csak ismételni tudja önmagát: nélkülük, a lakosság, az állampolgárok akarata nélkül nem lehet befejezni az átmentet a szocializmusból a demokráciába. Velük viszont akár vissza is lehet fordítani - céloz a magyarországi folyamatokról alkotott véleményére.