Több magyar szakszervezet - ASZSZ, ÉSZT, LIGA, MSZOSZ, MOSZ és SZEF - konzultatív tanácskozásának soros elnöke 2011. szeptember 4-én azt kérte az ENSZ szakosított szervétől, hogy vizsgálja meg a magyar munkatörvénykönyv tervezetét. Az észrevételek a 2011. szeptember 26-án keltezett, már felülvizsgált munkatörvénykönyv tervezetre vonatkoznak - áll az ILO által kiadott memorandumban.

Az ILO főbb megállapításai a következők voltak az egyéni munkaviszonyt érintő rendelkezésekkel kapcsolatban:

  • Az ILO javasolja a munkavállalók szabad véleménynyilvánítását korlátozó rendelkezés eltörlését, mert az ellentétes a 111. és 87. sz. ILO egyezményekkel, mivel nem biztosítja a diszkriminációmentesség elvének megvalósulását.
  • A nemzetközi szervezet szükségesnek látja a munkavállalók személyiségi jogainak pontos meghatározását, a törvényjavaslatban ugyanis az ILO szerint nincs tisztázva, hogy a "szeémélyiségi jogok" mit is takarnak, a javaslat viszont lehetőséget ad a munkáltatónak, hogy a munkavállalók ezen jogkörét korlátozzák. Ez pedig így szintén ILO egyezménybe ütköző szabályozás lenne, ezért a szervezet a pontosítás hiányában a munkavállalók személyiségi jogaira vonatkozó összes rendelkezés elhagyását javasolja.
  • A munkavállaló szakmai gyakorlatának vizsgálatát le kell szűkíteni a konkrét munkakörre, szemben a tervezetben meghatározott szélesebb követelményt, a munkaviszonynak való megfeleléssel.
  • A munkavállalók egészségügyi alkalmassági vizsgálatánál kifejezetten szükségesnek tartja a terhességi teszt megkövetelése tilalmának kimondását, mivel ennek hiánya ellentétes az ILO 111. sz. egyezményével.
  • Kifejezetten rendelkeznie kell a törvénynek az egyenlő értékű munkáért járó egyenlő bér elvéről, amely a tervezetben ilyen módon nem szerepel. (ILO 111. sz. egyezmény)
  • A szülés, a szülési szabadság és a gyermek gondozása céljából biztosított szabadság ideje utáni további időszakra is ki kell terjeszteni a munkáltatói felmondási tilalmat. (ILO 183. sz. egyezmény)

Csoportos létszámcsökkentés

  • A csoportos létszámcsökkentés esetén szükséges a tervezet kiegészítése a munkaviszonynak a "munkáltató működésével összefüggő" oka fogalmának a pontos meghatározásával (pl. gazdasági, technológiai, strukturális vagy hasonló természetű ok). Szükséges továbbá azoknak a szempontoknak is a meghatározása, amelyek a létszámleépítéssel érintett munkavállalók közötti kiválasztási szempontok lehetnek, ilyenek pl. a szakképzettség, a munkaviszony hossza, a családi körülmények, sérülékeny csoporthoz való tartozás, új munkahely megtalálásának nehezebb volta, de figyelemmel kell lenni az adott ország munkaerő-piaci jellemzőire és munkaerő-piaci intézményrendszerére is.
  • Csoportos létszámcsökkentéssel elküldött munkavállalók esetében javasolja az ILO, hogy a törvény írja elő, hogy ezt követően valamennyi ideig a munkáltató nem vehet fel új munkavállalókat, továbbá, hogy későbbi új munkaerő felvételnél, a jogszabály által megállapított időpontig, a munkáltató biztosítson elsőbbséget a korábban csoportos létszámleépítés keretében elküldötteknek. Európa sok országa követi ezt a példát.
  • Jogellenes munkáltatói munkaviszony esetén az ILO nem tartja megfelelően az egységesen megállapított 12 havi távolléti díjat, s azt javasolja, hogy a törvény ennek mértékét differenciáltan állapítsa meg, pl. a munkaviszony természete, a munkaviszony hossza, a munkavállaló kora, szerzett jogai, vagy az eset speciális körülményei szerint, az új munkahely találásának lehetőségére, a karrier kilátásokra s a munkavállaló egyéb személyes körülményeire (családi státusza) is tekintettel. Fontos továbbá a munkaviszony megszüntetésének oka és a munkáltató nagysága is.

Szülési szabadság, gyermekkgondozás, szakképzés

  • A szülési szabadságra vonatkozóan az ILO szükségesnek tartja, hogy a törvény mondja ki, hogy a szülési szabadságból legalább hat hetet kötelező kiadni a szülést követően.
  • Helytelennek tartja az ILO a szülési és azt követő gyermekgondozásra biztosított szabadságnak "fizetés nélküli szabadságként' történő megnevezését, mert félrevezető lehet, hiszen a munkavállaló jogosult ilyenkor társadalombiztosítási ellátásra. A törvénynek ezért utalnia kell erre a díjazási módra.
  • Hiányolja az ILO a tervezetből a munkavállalók részére biztosítandó tanulmányi és képzési szabadság biztosítását (bármely szintű iskolai képzésre, egyéb képzésre, valamint szakszervezeti képzésre), amelyet a 140. sz. ILO egyezmény kötelezően előír. Ezért a tervezetnek ezt a hiányosságát pótolnia kell.
  • A többféle minimálbér megállapításánál szükségesnek tartja az ILO annak előírását, hogy ez a többféleség nem eredményezhet diszkriminációt a nők és férfiak bére tekintetében, különösen a nők vagy férfiak által dominált munkakörökben. A szabályozásnak erre utalnia kell. (100. sz. ILO egyezmény).

Kártérítési felelősség

  • A munkáltató kártérítési felelőssége esetében rámutat az ILO arra, hogy az üzemi baleset és foglalkozási betegség esetén fizetendő kártérítésnél utalnia kell arra a törvénynek, hogy a munkavállaló milyen forrásokból fogja megkapni a teljes kárát, illetve annak mely részét fedezi a társadalombiztosítás és mely részét a munkáltató. Erre azért van szükség, mert a tervezet lehetőséget ad arra, hogy a munkáltató kimentse magát a felelősség alól, s ez esetben ez a társadalombiztosítási ellátások körére lesz hatással (azokat növeli).
  • Az ILO szerint a kormány törvényjavaslatából hiányzik a munkáltató által megfizetendő károk körének pontos meghatározása,ezért ennek pontos definiálását javasolja.
  • A munkáltatói kártérítési felelősség szabályozására üzemi balesetek és foglalkozási betegségek esetére az ILO a hatályos Munka Törvénykönyve szabályozásának fenntartását látja szükségesnek és javasolja, mivel az e területre vonatkozó ILO szabványok a munkavállaló kártalanítását a munkáltató mindenféle "hibájának" hiányában is szükségessé teszi, s nincs tekintettel arra sem, hogy a munkavállaló egészségkárosodását harmadik személy okozta-e.

A munkaügyi kapcsolatokra vonatkozó rendelkezések (kollektív munkajogok)

  • Az ILO javasolja, hogy a szakszervezeti tagok védelmét szabályozó rendelkezések egészüljenek ki az e jogok munkáltatói megsértésének esetére megfelelő visszatartó erejű szankciók előírásával és az ezek kiszabását segítő eredményes eljárás szabályozásával. (ILO 98. sz. egyezmény)
  • A szakszervezeti tisztségviselők védelmének szabályai közül az ILO hiányolja a védelmi időszaknak a tisztség lejárta utáni időre történő kiterjesztését, amit pótolnia kell a tervezetnek. Ugyancsak szükséges, hogy a védelem ne csak a munkaviszony megszüntetésére, valamint a munkáltató egyoldalú áthelyező intézkedéseire terjedjen ki, hanem minden más jellegű diszkriminatív intézkedésre is. (98. sz. ILO egyezmény)
  • Kifejezetten kifogásolja az ILO, hogy a tervezet a szakszervezeti tisztségviselők védelmére és munkaidő-kedvezményeire vonatkozó szabályokat csak a kollektív szerződés kötésére jogosult szakszervezetekre terjeszti ki (ezek a tervezet szerint az adott munkáltatónál legalább 10 százalékos taglétszámot elérő szakszervezetek). Az ILO szabványok ezt a védelmet és munkaidő-kedvezményt minden szakszervezeti tisztségviselő számára biztosítják, tekintet nélkül a szakszervezet kollektív szerződéskötési jogosultságára (ILO 87. sz. egyezmény).
  • A kollektív szerződéskötés szabályozás körében az ILO felhívja a figyelmet arra, hogy az üzemi tanácsok részére biztosított jogok nem gyengíthetik a szakszervezeteket, illetve nem alkalmazhatóak azok pozíciójának aláásására. Ezért szükséges, hogy a törvény, ha egy munkahelyen csak egy kollektív szerződés köthető, akkor minden 10 százalékos taglétszámú szakszervezet számára biztosítsa egyértelműen a kollektív alkuban és kollektív szerződés megkötésében való részvétel lehetőségét.
  • Az ILO felhívja a figyelmet arra is, hogy a kollektív szerződés megkötése mindaddig a szakszervezet kizárólagos joga lehet, ha van egyáltalán szakszervezet egy munkahelyen (bármekkora taglétszámmal), mivel a munkavállalók választott képviselői (pl. az üzemi tanács) csak szakszervezet működésének hiányában lehet feljogosítva erre. Kis taglétszámú szakszervezet esetében is meg kell adni azt a jogot, hogy ez a szakszervezet legalább a saját tagjaira köthessen kollektív szerződést. (ILO 135. sz. és 154. sz. egyezménye)
  • Az ILO memoranduma rámutat, hogy a tervezetből hiányzik a szakszervezetek véleménynyilvánításhoz, a tájékoztatáshoz valamint a konzultációhoz való jogának biztosítása a munkavállalók nagyobb létszámát érintő munkáltatói intézkedések tervezete valamint a csoportos létszámleépítés és a munkáltatói jogutódlás esetében. Ezt a hiányt a tervezetnek pótolnia kell (ILO 87. és 98. sz. egyezmények).
  • Az ILO szerint a tervezet azon megközelítése, amely lehetővé teszi, hogy a kollektív szerződés a munkavállalók hátrányára is eltérhessen a Munka Törvénykönyve minimális rendelkezéseitől, bár önmagában nem ellentétes a szervezkedés szabadságára vonatkozó ILO alapelvekkel, de nem segítik elő a kollektív alkut és a békés munkaügyi kapcsolatokat.
  • Az ILO szerint nem világos, hogy a munkaügyi ellenőrzés a munkaügyi audit szabályok mellett is fennmarad-e, s hogy a hátrányos megkülönböztetést tartalmazó munkáltatói intézkedésekkel szemben továbbra is csak egyéni panasz esetén lehet-e eljárni.
  • A nemzetközi munkaügyi szervezet hiányolja a munkavállalók képviselőinek felsorolásából a szakszervezeti képviselőket, amelynek a pótlását javasolja.

Palkovics Imre, a MOSZ elnöke a szakszervezetek szerdai sajtótájékoztatóján megjegyezte: most csak véleményt kértek az ILO-tól - ennek jogi következménye a kormányra nézve nincs - , érdemi kifogást akkor tudnak emelni, ha már a parlament elfogadta a jogszabályt. Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke ehhez hozzátette, hogy a nemrég a képviselőknek eljuttatott módosító indítványaik a Munka törvénykönyvéhez is az ILO-kifogásokat figyelembe véve készültek el. (A MOSZ honlapján található módosító javaslatokat itt olvashatja.)

Borsik János, az ASZSZ elnöke szerdán arra emlékeztetett, hogy a hat konföderáció együtt tiltakozott a Munka törvénykönyvének első tervezete ellen, találkoztak Andor Lászlóval foglalkoztatáspolitikáért felelős európai uniós biztossal, és az Európai Szakszervezeti Szövetség főtitkárával, és megállapodtak abban, hogy a tervezetet és később elfogadandó törvénykönyvet is vizsgálni fogja az Európai Bizottság.

Az NGM rekciója

A Nemzetgazdasági Minisztérium az ILO kritikai megjegyzéseire reagálva közleményében leszögezte: a nemzetközi szervezet "a 2011. szeptember 26-i állapot alapján vizsgálta a törvényjavaslatot, amelyet a kormány három héttel később véglegesített. Ennek köszönhetően több észrevételük - a két időpont között lefolytatott tárcaegyeztetés és számos szakszervezeti egyeztetés során - mára beépült a javaslatba".

Az NGM emellett úgy véli, hogy "az ILO több témakör kapcsán úgy fogalmaz meg bírálatot, hogy azt konkrét nemzetközi összehasonlító adatokkal nem támasztja alá. Ugyanakkor olyan szabályozási elveket is számon kér a törvényjavaslaton, amelyek vagy nem kötelező erejű ajánlásokon alapulnak vagy éppen az Európai Bíróság jogértelmezésével ellentétesek."

Emellett az NGM szerint "több megjegyzés nyilvánvaló félreértésen alapul".  A szaktárca hozzáteszi: "a nemzetközi összehasonlítás ráadásul azt mutatja, hogy az egyes európai uniós tagállamok eltérő módon tesznek eleget a nemzetközi egyezmények szerinti elvárásoknak".

A gazdasági tárca közelménye mindezek mellett kijelenti: "a kormány az egyeztetések során minden alkalommal rögzítette, hogy nyitott az érdemi javaslatok befogadására, ennek megfelelően néhány módosítás be fog épülni a törvényjavaslatba".