Nem vár hétfőn a piac kamatváltoztatást az MNB-től

A lapunk által megkérdezett elemzők nem várnak kamatváltoztatást a monetáris tanács hétfői ülésétől. Az utóbbi időben ugyanis nem láttak napvilágot olyan makrogazdasági adatok, amelyek alapvetően módosítottak volna az eddigi összképen. A forint árfolyama pedig az utóbbi hetekben nem gyengült. Az MNB szerint lehetséges a gyors gazdasági növekedés és a dezinfláció folytatása, amennyiben teljes összhangban működik a fiskális és a monetáris politika.
NAPI, 2002. június 6. csütörtök, 07:00

A NAPI Gazdaság által megkérdezett elemzők nem várnak kamatváltoztatást a monetáris tanács hétfői ülésétől. Nagy talány, hogy a monetáris és a fiskális politika együttműködése mennyire lesz hiteles a piac szemében. Az utóbbi három hétben napvilágot látott a fizetési mérleg magas áprilisi hiánya, ráadásul az államháztartás is igencsak deficites májusról adott számot. A fundamentumok alapvetően csúnyák, ám az utóbbi hetekben nem láttak napvilágot olyan makrogazdasági adatok, amelyek alapvetően módosítottak volna ezen az összképen - véli Nagy Márton, az ING vagyonkezelő Rt. elemzője. A forint árfolyama az utóbbi hetekben sem gyengült, sőt árnyalatnyit még erősödött is. Mindezek miatt nem valószínű, hogy hétfői ülésén változtat a jegybanki alapkamaton a monetáris tanács.

A monetáris tanács legutóbbi ülésén május 22-i hatállyal 50 bázisponttal, 9,00 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot. Az akkor megfogalmazott vélemény szerint a döntést nem önmagában az áprilisi infláció, hanem a dinamikus bérkiáramlás, illetve az importált infláció és az olajárak alakulása indokolta. A jegybank szerint az elkövetkező másfél-két évben a várható infláció további növekedését okozhatja a külső tényezők közül az importált infláció és az olajárak, belföldön pedig az aggregált kereslet és a versenyszektor bérköltségeinek gyors növekedése. A keresleti és a költségoldalról egyszerre jelentkező inflációnövelő tényezők veszélyeztetik a dezinflációs pálya megvalósítását. Most a monetáris tanács ülését követően, kedden lát csak napvilágot a májusi inflációs adat.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) továbbra sem változtat inflációs céljain, így 2002 decemberére 5,5 százalék alatti inflációt, 2003 végére pedig 4,5 százalék alatti pénzromlást valószínűsít - jelentette ki Járai Zsigmond jegybankelnök. Véleménye szerint megteremthető a kormány gazdaságpolitikája és a jegybank monetáris politikája közötti összhang. Ez jórészt egybecseng a monetáris tanács múlt heti kijelentésével, miszerint nincs kétféle inflációs pálya, ráadásul a fő célokban teljes az egyetértés a Pénzügyminisztérium, a jegybank és a gazdasági tárca között. A közös vélemény szerint a magyarországi bruttó hazai termék (GDP) növekedésének üteme az idei első negyedévben a mélyponton volt, ám a következő hónapokban fokozatosan gyorsul. A gazdasági kabinet tagjai a következő 4-6 hétben közösen kidolgoznak egy olyan makrogazdasági pályát, amely a jövőben irányadó lehet a kormányzat és a jegybank számára egyaránt. A jegybankelnök szerint a gyors gazdasági növekedés és a dezinfláció között nincs ellentmondás. A kettő együtt azonban csak akkor teljesíthető, ha összhangban van a fiskális és a monetáris politika.

Járai szerint a magyar gazdaság alapvető érdeke, hogy minél előbb be tudjon lépni az eurózónába és a forintot felváltsa az euró. A közös uniós deviza bevezetése révén ugyanis Magyarország jóval nagyobb gazdasági növekedést érhet el, mint azon kívül. A magyar vállalatok számára pedig több költségfajta is csökken az euró használata révén. A jegybank jelenleg azzal számol, hogy 2007 január elsején válthatja fel Magyarországon a forintot az euró. Ehhez igazodik a monetáris politika.

HOZZÁSZÓLÁSOK