Nem várnak magyar költekezést Londonban

A túlzottdeficit-eljárás megszüntetése után sem valószínű, hogy a magyar kormány jelentősebb költségvetési lazításba kezdene, a monetáris politika folyamatos enyhülése miatt erre nincs is szükség - vélekedtek csütörtöki helyzetértékelésükben londoni szakelemzők.
MTI-Eco, 2013. május 30. csütörtök, 17:27

Az Eurasia Group nevű globális politikai-gazdasági kockázatelemző csoport szakértői szerint a jövő évi választások előtt is csak korlátozott mértékű, a hazai össztermék (GDP) legfeljebb 0,5 százalékának megfelelő költségvetési többletkiadásra lehet számítani, vagyis jóval kevesebbre "az ilyenkor tipikus 2-3 százalékos" GDP-arányos költekezési megugrásnál. A ház elemzői azzal érvelnek, ha a magyar kormány nyáron "mértéktelen költekezésbe" fogna, az Európai Bizottság már 2013 végén javasolhatná új túlzottdeficit-eljárás elkezdését, és ismét napirendre kerülhet a kohéziós juttatások megvonásának távlati fenyegetése. Emellett a magyar jegybank egyre enyhébb monetáris politikát folytat, és ez a több elemből álló expanzív pénzügypolitika szükségtelenné teszi a költségvetési politika lazítását, ráadásul az eddigieken túl még további monetáris lépések valószínűsíthetők az MNB részéről - áll az Eurasia csütörtöki londoni elemzésében.

A ház szerint mindemellett a Fidesz jelentős támogatottsági előnye - amelyre a közvélemény-kutatási adatok utalnak - szintén korlátozza a nagyarányú költségvetési költekezési programok szükségességét.

Hasonló következtetésekre jutottak más nagy londoni házak elemzői is a túlzottdeficit-eljárás megszüntetésével kapcsolatos értékeléseikben. A Goldman Sachs (GS) globális bankcsoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó szakértői az Európai Bizottság döntésének bejelentése utáni elemzésükben kifejtették, hogy a túlzottdeficit-eljárás megszüntetésének a jövőbeni magyar költségvetési politikára várhatóan csekély hatása lesz. A közadósság-ráta mérsékléséhez ugyanis - ami a magyar költségvetési politika fő célkitűzése - mindenképpen elsődleges államháztartási többletet kell produkálni, és ehhez az átfogó egyenleget a hazai össztermék legfeljebb 3 százalékához közeli hiányszinten kell tartani uniós eljárás nélkül is.

Még ennél is kisebb deficit szükséges ahhoz, hogy a következő 10-15 évben teljesíthető legyen az alkotmányos adósságlimit - hangsúlyozták a Goldman Sachs elemzői. A ház szerint a túlzottdeficit-eljárás megszüntetésének inkább a politikai értéke jelentős a magyar kormány számára, mivel azt az üzenetet hordozza, hogy a kormánynak - elődeivel ellentétben - sikerült tartósan a tűréshatár alá csökkentenie az államháztartási hiányt. Emellett a döntés elhárítja a kohéziós juttatások felfüggesztésének kockázatát, ez pedig gátat vet a Magyarországgal kapcsolatos eddigi "negatív hírfolyamnak". Ez utóbbi tényezőnek várhatóan a forintárfolyamra és az állampapírok hozamára lesz kedvező hatása, csökkentve ezek volatilitását - fejtegették a GS londoni elemzői. A ház szerint a brüsszeli döntés mérsékli annak a kockázatát is, hogy a kormány új, potenciálisan torzító hatású adókat vet ki a hiányelőírás teljesítése érdekében.

3,50 százalékig csökkenhet az alapkamat
A jelenlegi enyhítési ciklusban 3,50 százalékig is csökkenhet a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapkamata jelentősebb forintgyengülés nélkül - vélekedtek új, felülvizsgált előrejelzésükben londoni pénzügyi elemzők. A Nomura globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni részlegének felzárkózó gazdaságokra szakosodott vezető elemzője, Peter Attard Montalto közölte: a ház az általa eddig jósolt 4,00 százalékról csökkentette 3,50 százalékra az MNB enyhítési ciklusának végpontjára adott prognózisát. Montalto szerint a piacok is 3,50 százalékig csökkenő MNB-alapkamatot áraznak már, így a forintot valószínűleg nem mozgatják meg a további kamatcsökkentések, és a forintárfolyam a bejelentett likviditáspótló intézkedéseket is várhatóan elviseli.

HOZZÁSZÓLÁSOK