BUX
39554

Nem várt beismerés Lázártól: elmondta, mik Magyarország gyengeségei

Magyarország versenyképessége brutálisan romlott az elmúlt években - többek között ezt a határozott kijelentést tette Lázár János, a Miniszterelnökség vezetője az EU-s fejlesztésekről szóló kormányzati konferencián. Azt a kérdést is körbejárta, hogy valóban korrupt országnak tekinthető-e Magyarország az EU-források terén.

portfolio.hu, Napi.hu, 2016. november 24. csütörtök, 12:10

Az egyik legnagyobb eredmény most, hogy Magyarországon akár nullás is lehetne a költségvetés egyenlege, és ebben az EU-forrásoknak is szerepe van, amely mozgásteret teremtett a kormánynak, hogy a meglévő tartalékokat más célokra fordíthassa a kormány - jelentette ki Lázár János, az "EU fejlesztési források felhasználása" konferencián. A forrásfelhasználás hatásairól, következményeiről a felkért KPMG tanulmányt készített és ezt nyilvánosságra is fogják hozni.

Beszéljünk őszintén!

Magyarország ugyanakkor tőkehiányban szenved, így a társadalom "feltőkésítése" az egyik legizgalmasabb kihívás. Hátrányt jelentenek a demográfiai adottságok, illetve a népegészségügy kérdése amely nagyon súlyos gazdasági kihívásokat rejt: nagy kérdés, hogyan lesz garancia arra hogy megfelelő minőségű munkaerő álljon az ország rendelkezésére.

A miniszter szerint a munkaerőpiacon tapasztalható bérspirál és immár a kormányzat minimálbér-emelései következtében véget ért az olcsó munkaerő korszaka. A cégek kénytelenek lesznek a továbbiakban is fizetést emelni. Ámde a gazdaság szempontjából még nincs meg az a válasz, hogy az olcsó munkaerő helyett, mi jelenti majd a jövőben az ország versenyelőnyét - szembesített egy problémával. Elismerte, hogy miközben a V4 többi tagállama jelentősen növelte a versenyképességét, addig hazánk érdemben nem tudott javítani ezen.

Az egészségügy és az oktatás eddigi eredményeit nézve komoly gyengeségeket lát Lázár, szerinte az oktatás "beltartalma" most változik, de csak a szakközépiskolában, az általános iskolákban például nincs tartalmi áttörés.

"Folyamatos a zuhanás a köznevelés teljesítményében" - utalt a nemzetközi kompetenciamérések eredményeire, amely pedig közvetlen hatással lesz a jövőben a munkaerő minőségére. Szerinte ezt a helyzetet az EU-források nem tudták megváltoztatni. Így az a kijelentés, hogy Magyarország erős lenne, még nem teljesen igaz, van még teendő - hívta fel a figyelmet.

Vannak azért erősségek

2007-2013 között nem a gazdaság fejlesztése volt a fő cél, de ezt meg akarták változtatni, 60 százalékot közvetlen gazdaságfejlesztésre akarták fordítani, ám Lázár szerint ez most csak 50 százalék körül alakulhat, igaz ez is háromszorosa az előző ciklusban megtörtént aránynak.

Ezzel párhuzamosan azt is akarják, hogy a forrásokat hatékonyan használják fel a szereplők, mert ez készíti fel az országot arra az igazi kihívásra: senki nem tudja megmondani, hogy mi lesz 2020 után Európában, a közös uniós költségvetéssel. A nagy kérdés az, hogy Magyarország 2020-ra lesz-e olyan állapotban, hogy megálljon a maga lábán, ezért óriási a kormány felelőssége, hogy ebbe az irányba tudja-e fordítani a forrásfelhasználást, vagy sem - zárta gondolatait.

A miniszter szerint nagyon fontosak az előttünk álló hónapok a politikai stabilitás szempontjából. Szerinte egy bizonytalan külső környezetben - választások számos európai országban, Trump-elnökség - egy erősödő Magyarország használja fel az EU-forrásokat, miközben jövő őszre meggyengülhet, de meg is erősödhet Európa. Mi ebben a helyzetben azt tehetjük, hogy a saját hazánkat megerősítjük.

Úgy látja, hazánk erőssége egyebek között az EU átlagát meghaladó növekedés, az alacsony kamatkörnyezet, a zéró infláció és az immár 5 százalék alatti munkanélküliség. Szintén kedvező, hogy erősödik az export, kereskedelmi többlettel zártuk az évet, illetve hogy a nemrégiben történt felminősítésekkel visszanyertük a befektetői bizalmat.

Magyarország korrupt ország-e?

Az egyik adat szerint csökkentett a verseny a közbeszerzéseknél, mert az Európai Bizottság szerint túl sok az egyajánlatos eljárások aránya. Lázár hangsúlyozta, hogy itt lényegében minden régiós országban ugyanilyen (magas) az arány, mint nálunk. Ezzel nem azt állítom, hogy más országokban más lenne a helyzet, vagy mi jobbak lennénk, de nem korrekt egy régió korruptságáról beszélni. Ezzel együtt is elismerte, hogy "strukturális problémák vannak".

Ennek érdekében az egy éve hatályba lépett közbeszerzési törvény felülvizsgálták, 70 szervezettel konzultáltak és a transzparencia elősegítése érdekében az e-közbeszerzési rendszer 2017 végétől elindul (ez ismert menetrend volt). Lázár szavai szerint a 2007-2013-as ciklusban a KPMG adatai szerint a 14 százaléknyi rész ment közvetlen gazdaságfejlesztésre és ennek is 66 százalékát nagyvállalatok nyerték el. Ezt nyilván nem szeretnénk folytatni, a cél a nemzeti kkv-k támogatása, ennek természetesen vannak hatásai a közbeszerzések piacára is, a meglévő uniós jogi keretekre is tekintettel - rögzítette. Azt is leszögezte: "nemcsak magyar ajánlatot várunk, hanem versenyképes árat is várunk".

Lázár a bizottsággal folytatott vitákat úgy tompította, hogy ezek rendszeresek és Magyarország minden esetben kompromisszumra törekszik, de el akar menni addig a falig, amelyet az uniós jogrendszer, illetve a főbb nyugati országok példái lehetővé tesznek. Utóbbi kapcsán a bőkezű előleg rendszerre, illetve a hazai cégeket támogató közbeszerzési eljárási folyamatokra is célzott, illetve arra, hogy míg a franciáknál engedik a km-korlátozást a beépítendő aszfalt szállítási távolságára, addig Magyarországon nem (a környezetterhelési díjba csomagolva, de a franciáknál engedik a környezetvédelmi szempontok szerinti korlátozást, nálunk a jelek szerint belekötött ebbe a Bizottság).

A Magyarország korruptságát érintő kritikák kapcsán Lázár szerint azt is érdemes tudni, hogy az állami pályázatértékelői rendszer felállításánál radikális eszközökhöz kellett nyúlni, mert olyan folyamatokat láttak, ami felvetette a forrásvesztés kockázatát (a pályázatértékelés ki volt szervezve privát gazdasági érdekeltségekre). Az új rendszerbe már csaknem 5000 fő jelentkezett, csak állami tisztviselői jelentkezhet, az Alkotmányvédelmi Hivatal szoros felügyelete mellett. Ezen a górcsőn keresztül kell tehát azt a kérdést vizsgálni, hogy az EU-forrásokról szóló döntéshozatalban felmerülhet-e a korrupció.

Így állunk most az EU-források felhasználásával

A 2007-2013-as ciklust forrásvesztés nélkül fogjuk zárni, noha 2013 körül még a miniszterelnök sem hitt ebben, de aztán intézményrendszeri változások történtek és így az időszak végén annyira felpörögtek a kifizetések, ami irreális alapot teremtett a 2016-os GDP-növekedéshez, de ez volt az ára a teljes körű forráslehívás céljának - fogalmazott.

A 2020 utáni kohéziós politika kapcsán elmondta, hogy mi nem zárkózunk el a kohéziós források felülvizsgálatától, de ehhez a lisszaboni szerződés felülvizsgálat is meg kell ejteni. A jól célzott uniós pályázatokra az a bizonyíték, hogy minden pályázatra legalább 3-4-szeres túligénylés mutatkozik. November 21-ig a 2014-2020-as ciklus terhére 291 db pályázati felhívás jelent meg 6746 milliárd forint összértékben, ez a teljes keret 75 százaléka.

Még 1000 milliárd forintnyi pályázati keretet szeretnének kiírni, 2017. márciusra pedig a teljes 7 éves keretet hozzáférhetővé szeretnénk tenni, ez segíti a tervezhetőséget, 2017-ben lekötjük a teljes kasszát így marad 3 teljes évünk a megvalósításra - mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter.