BUX
38228

Nemzeti közbeszerzés: több mint fele nem nyilvános

Csökkent a közbeszerzési eljárások száma az idén, egy eljárásra azonban magasabb összeg jutott - mondta Gajdos Róbert, a Közbeszerzési Hatóság elnöke, értékelve az elmúlt egy évet. A nemzeti eljárásrendben az eljárások 53 százaléka hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos volt.

NAPI, MTI-Eco, 2012. december 30. vasárnap, 11:12

A közbeszerzési eljárások 2012. november végi feldolgozottsága szerint az eljárások száma negyedével 7773-ra csökkent, viszont az 1223,3 milliárd forintos közbeszerzési érték mindössze 9 százalékkal alacsonyabb a tavalyinál. Az egy közbeszerzésre jutó érték ugyanakkor 20 százalékkal, 157 millió forintra növekedett - ismertette az adatokat az elnök.

Az értékből 30-30 százalék jut a közjogi szervezetekre és a helyi önkormányzatokra. A központi költségvetés 20, míg a közszolgáltatók 15 százalékkal részesednek az idei közbeszerzések értékéből. A 7773 közbeszerzésből négyezer folyt nemzeti eljárásrendben, az időközben módosított közbeszerzési törvény szerint.

Csak látszatra van verseny ezeken az eljárásokon?
Az úgynevezett háromajánlatos közbeszerzéseket az Orbán-kormány tette lehetővé, ezek lebonyolítása során az ajánlatkérőnek nem kell nyilvánosan közbeszerzési hirdetményt közzétennie, elég legalább három, tetszése szerinti ajánlattevőnek ajánlati felhívást küldeni − ha az építési beruházás értéke nem haladja meg a 150 millió, a szolgáltatás- és árubeszerzésé a 25-25 millió forintot. A felkért ajánlattevőknek nem kötelező az ajánlattétel. Az eljárástípus bevezetését a mikro, kis- és középvállalkozások közbeszerzéseken való indulásának elősegítésével indokolta tavaly a kormány. (A háromajánlatos eljárásokon a Transparency International Magyarország szerint nincs valódi, csak látszatverseny, ezért ezek bevezetését tavaly többször is kritizálta a korrupcióellenes szervezet.)

Kivételek mindig vannak - előretörtek a hirdetmény nélküli eljárások

A nemzeti eljárásrendben az eljárások 53 százaléka hirdetmény nélküli tárgyalásos volt (nem nyilvános közbeszerzés, elindításáról nem tesznek közzé ajánlati felhívást a Közbeszerzési Értesítőben). Ezeknél három - az ajánlatkérő által tetszőlegesen kiválasztott - kis- és középvállalkozást (kkv) kell felhívni ajánlattételre, ha az árubeszerzés vagy szolgáltatás becsült értéke nem éri el a 25 millió forintot, az építési beruházásé pedig a 150 millió forintot. A közbeszerzések értékének viszont csak egyharmada jutott erre a körre.

A második helyen a módosítás előtti törvény (amely az uniós értékhatár alatti eljárásokra vonatkozik) alapján megtartott egyszerű eljárások állnak, darabban és értékben is egyharmados aránnyal. A harmadik helyen a közösségi rezsimbe tartozó nyílt eljárások szerepelnek, az eljárások számából 12, az értékből pedig 23 százalékos részaránnyal.

A KH-elnök nem lát korrupciós veszélyt

Az elnök meggyőződése szerint a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások nem járnak korrupciós veszéllyel. Ezt azzal magyarázta, hogy az ajánlatkérőnek három vállalkozót mindenképpen fel kell hívnia ajánlattételre abból a körből, amelyből szívesen szerződne. A kkv-k is támogatják ezt az eljárást, hiszen a piacukat bővíti. A korrupció azért sem fenyeget, mert az eljárás eredményéről szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetményt kötelező közzé tenni, és ettől szerinte transzparenssé válik az eljárás.

Az év eleje óta többe kerül a jogorvoslat, miután megemelkedtek az igazgatási szolgáltatási díjak. Gajdos Róbert ezt nem a jogorvoslati jog korlátozásának, hanem a felesleges, visszaélésszerű jogorvoslat visszaszorításának tartja.

Az elnök megemlítette, hogy az új szabályozás szerint csak a teljes egészében alaptalan kérelem esetén nem térítik vissza az igazgatási szolgáltatási díjat. Amennyiben a kérelem alapos, és a Közbeszerzési Döntőbizottság érdemi határozatában jogsértést állapít meg, illetve további jogkövetkezményeket alkalmaz, a befizetett igazgatási szolgáltatási díj a kérelmezőnek visszajár. Hasonlóan visszajár a jogorvoslati díj, ha a jogorvoslati eljárásban nem kerül sor érdemi vizsgálatra, vagy az eljárás érdemi vizsgálat nélküli szűnik meg.

A hirdetmények 90 százalékát ellenőrzik

A közbeszerzési eljárásban a hirdetmények ellenőrzése kötelező, de az eljárások nem minden esetben indulnak hirdetménnyel. Ebben a körben a Közbeszerzési Hatóság akkor tekinthet el az ellenőrzéstől, ha az ajánlatkérő csatolja az NFÜ, illetve - a közbeszerzések központosított ellenőrzése körében - a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közbeszerzési minőségellenőrzési tanúsítványát. A hatóság december közepéig 19 800 felhívást iktatott, ennek 90 százalékát ellenőrizte.

A Közbeszerzési Értesítőben megjelenő, az eljárás eredményéről szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetmények helyenként hiányosak. Ezzel kapcsolatban az elnök elmondta, hogy törvényi előírás az ajánlattevők, valamint az értékelés szempontjából jelentős adataik, így az ajánlati ár közzététele. Ezt ellenőrzi a hatóság. Az eljárás eredményéről szóló hirdetmény közzététele kötelező, míg az összegzést csak adott esetben a hatóság kérésére kell megküldeni.

Időről időre megjelennek determinált, vélelmezhetően egy cégre szabott felhívások. Az elnök szerint ezeket a hatóság kiszűrheti, miután joga a felhívások tartalmi ellenőrzése is. A hatóság elnöke dönthet jogorvoslat kezdeményezéséről a jogellenes tartalmú hirdetmények esetében. A tapasztalatok szerint a Közbeszerzési Hatóság elnöke által hivatalból megindított jogorvoslati eljárások esetében az ajánlatkérők vagy módosítják, vagy visszavonják a jogellenes tartalmú hirdetményeket, megszüntetve ezzel a jogsértő helyzetet - tette hozzá Gajdos Róbert.