Hidvéghi Balázs elmondta: a kormány tárgyalásokat kezdeményez a hazai külföldi érdekeltségű vállalatokkal. A cél az, hogy ezek a társaságok az itt elért nyereség egyre nagyobb részét Magyarországon újra befektessék, részt vegyenek a hazai szakképzésben, növeljék a magyar tulajdonú cégek, köztük a kis- és középvállalatok beszállítói tevékenységét, és a kutatási és fejlesztési (K+F) tevékenységüket Magyarországra hozzák - mutatott rá az NGM helyettes államtitkára.

Elmondta, hogy tavaly Magyarország külkereskedelmében mintegy 7 milliárd euró többlet alakult ki, az export hozzávetőleg 80 milliárd eurót tett ki, miközben az import körülbelül 73 milliárd euróval zárt.

Az NGM helyettes államtitkára szerint a készülő külgazdasági stratégia alapján Magyarország a jövőben az Európai Unión kívüli piacok meghódítására is jelentős erőfeszítéseket tesz, különösen a feltörekvő ázsiai országokban szeretné erősíteni a magyar cégek külpiaci jelenlétét.

Hidvéghi Balázs elmondta: a magyar gazdaságban igen pozitív szerepet játszott az elmúlt 15 évben az országba beérkező külföldi működő tőke. Az elmúlt 15 év során az átlagosan 2,5 százalékos GDP-bővülésből 0,7-0,9 százalék közvetlenül a működő tőke beáramlásának köszönhető - fűzte hozzá.

Előtérbe kerül a globális nyitás

Hóvári János, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára szerint, mivel a hazai belső kereslet élénkülésére csak hosszabb távon lehet számítani, továbbra is nagy szerep hárul az ország cégeinek külgazdasági teljesítményére, amelyben a globális nyitás kerül előtérbe.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke kifejtette: az Európai Unióban mintegy 23 millió kis- és közepes vállalkozás (kkv) működik, a kkv-k adják a vállalkozások 99,8 százalékát, szerepük meghatározó, a foglalkoztatottak több mint 67 százaléka kkv-knál dolgozik, a kkv-k mintegy 100 millió munkahelyet tartanak fenn. Az EU-ban működő kkv-k csupán 25 százaléka folytat export tevékenységet, Magyarországon ez az arány mindössze 18 százalék - tette hozzá.

Történelmi együttműködés az MKIK és a HITA között

Elmondta: az MKIK a régiós együttműködés erősítésére "történelmi együttműködési megállapodást" kötött a Nemzeti Külgazdasági Hivatallal (HITA), és ennek eredményeként 10 irodából álló hálózatot hoznak létre a Kárpát-medencében a regionális együttműködés, a kkv-k exporttevékenységének fejlesztésére.

Fekete István, a JVSZ elnöke rámutatott: a magyarországi kkv-k számára létfontosságú, hogy egy-egy nagyobb multinacionális cég beszállítói hálózatához csatlakozzanak, ez alapja lehet későbbi exporttevékenységüknek.