A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által frissen közzétett adatok szerint az ipari termelés volumene tavaly novemberben 9,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, a munkanaphatástól megtisztított adat szerint 7,0 százalékos volt a növekedés.

Az ipari termelés teljesítménye mögött főként a feldolgozóipar javulása áll, az ipari termelés bővülését a járműipar és a gumiipar is jelentősen befolyásolta - kommentálta az adatokat Varga Mihály. Az ipari termelés növekedéséhez a gyógyszeripar és az élelmiszeripar mellett a fémipar és az elektronikai gyártás is hozzájárult.

A miniszter felhívta a figyelmet, hogy 2015 első tizenegy hónapjában 7,3 százalékos volt az ipari termelés bővülése, tehát lényegében 2013 tavasza óta folyamatos növekedés tapasztalható a magyar iparban.

Erőteljesen, már 27 hónapja stabilan fejlődik a magyar ipar, ami 9,5 százalékkal nőtt tavaly novemberben - mondta Lepsényi István, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért felelős államtitkára sajtótájékoztatón.

A kormány stratégiai célja, hogy a jelenlegi 23 százalékról 30 százalékra emelkedjen az ipari termelés részaránya a magyar GDP-ben 2020-ra. Ezzel Magyarország Európa egyik legiparosodottabb állama lesz - mondta Lepsényi.

A húzóerőt leginkább a feldolgozóipar meghatározó, egyharmadát kitevő ágazata, a járműgyártás és a hozzá kapcsolódó ágazatok jelentették, de a többi alágazat is szép növekedést mutatott, és az élelmiszeripar is jól teljesített. Fontosnak nevezte, hogy a feldolgozóipari termelés 12 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 8,5 százalékkal nőtt. A járműgyártás 5,9 százalékponttal járult hozzá a feldolgozóipar növekedéséhez, ami a kiépült kapacitások egyre magasabb szintű kihasználásának köszönhető - mondta. Ismertette azt is, hogy a járműgyártás kivitele 14,1 százalékkal nőtt az előző évhez képest, az ipari export pedig több mint 10 százalékkal.

Pozitívnak nevezte azt is, hogy tovább nőtt a rendelésállomány, ami biztos képet vetít előre az értékesítésről. A magyar reformok működnek, a magyar ipar fenntartható pályára állt az elmúlt időszakban - mondta Lepsényi.

A további fejlődés érdekében legfontosabb teendőnek nevezte a rendelkezésre álló beruházási források minél hatékonyabb és gyorsabb igénybevételét. Az ipar további növekedése szempontjából Lepsényi István kiemelte a hitelezés erősítését, a rugalmas munkaerőpiac kialakítását, a bürokrácia további csökkentést, valamint a külföldi beruházások ösztönzését. Elsődleges feladatnak nevezte a kis- és közepes vállalatok (kkv) beszállítóvá válásának, és külpiacra jutásának elősegítését.

A járműgyártáson túl az exportban számos kitörési lehetőséget látnak a kkv-k számára, ezek közül az egészségipart, az orvosi berendezések gyártását vagy az élelmiszeripart emelte ki. A célkitűzés egyrészt az, hogy a kkv-k 20 százaléka váljon exportképessé és minél több cég vállaljon kutatás-fejlesztési tevékenységet is.