A KSH elküldte az Eurostatnak az őszi EDP (túlzott hiány eljárás/ Excessive Deficit Procedure) Jelentést, melyben a kormányzati egyenleg és adósság 2010-2013. évi tényadatairól, és az idei év kilátásairól ad hivatalos statisztikai adatokat, illetve az utóbbiról tájékoztatást - írja közleményében az NGM.

Az idén szeptembertől a hiány- és adósságadatok az ESA 2010 új statisztikai módszertan szerint készülnek. A nemzeti számlák európai rendszere (European System of Accounts) statisztikai módszertanként a nemzetek közötti összehasonlíthatóságot szolgálja, a módszertant általában 8-10 évenként megújítják. Az új módszertani előírás világszerte elfogadott, az ENSZ módszertanának jogszabályi formát öltő európai változata, és az Európai Közösségben a túlzott hiány fennállását a módszertan szerint számított mutatókból vizsgálják.

A KSH által publikált, ESA 2010 alapján számított előzetes nemzeti számlák adatai szerint, 2013-ban Magyarország folyó áron számított bruttó hazai terméke (GDP) 29 846 milliárd forint volt, ami 768 milliárd forinttal, vagyis 2,6 százalékkal magasabb a korábban megjelent, régi módszertan alapján mért 29 078 milliárd forintnál. Ennek eredményeként a reál GDP növekedési üteme a korábbi 1,1 százalék helyett 0,4 százalékponttal magasabb értéket, 1,5 százalékot tett ki 2013-ban. A GDP növekedés prognosztizált értéke 2014-ben 3,1 százalék.

Az ESA 2010 szerinti adósságmutató a 2013. év végére a GDP 77,3 százalék ra csökkent az előző év végi 78,5 százalékról. A tendencia folytatódik, 2014-re is csökkenést prognosztizál az NGM, amely szerint várhatóan 76,9 százalékra csökken az adósságmutató.

A tavasszal közölt 2013. évi GDP-arányos hiány 2,2 százalékról 2,4 százalékra nőtt, döntően a swap ügyletek új elszámolása miatt. A kormányzati szektor egyenlegének további változását az egyes korábbi években elsősorban a magán-nyugdíjpénztáraktól átvett vagyon megváltozott elszámolása okozta, melyet a statisztikában - a korábbiaktól eltérően - nem egy összegben, hanem hosszú időszakra elosztva, a TB-rendszerbe visszalépettek nyugdíjkiadásaihoz ütemezve kell bevételként elszámolni - írja a szaktárca.

A 2014. évi 2,9 százalékos hiánycél a módszertani hatások ellenére tartható, hiszen mint írják, a monitoring és előrejelzési rendszereink jól működnek, az államháztartási szabályozás és könyvvezetés jól szolgálják a költségvetési folyamatok irányítását.