Sokszor felmerül a kormányokkal szemben, hogy túl gyakran változtatnak a jogszabályokon, de az ágazat vonatkozásában most koncepcionális változtatás történt - mondta Modori László, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatásért felelős helyettes államtitkára. Szerinte szélesebb kontextusba kell helyezni a megtett lépéseket, a szabályozást és az intézkedéseket, továbbá a foglalkoztatást, valamint a szak- és felnőttképzést együtt kell vizsgálni, így jobban érthető, hogy miért úgy változott a szabályozás, ahogy. Reményét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az utóbbi idők alapvető átalakításaihoz nélkülözhetetlen jogalkotási dömping után nyugodtabb jogalkotásnak nézünk elébe.

A Munka törvénykönyve (Mt.) módosítása tekintetében felvetett kérdésre elmondta, hogy alapvetően betöltötte a hozzáfűzött reményeket, így módosítását nem tervezi a kormányzat, azonban mint minden jogszabály esetén a finomhangolása elképzelhető, ez azonban már a következő kormányzat kompetenciájába tartozik.

Kapcsolódó

Európában és Magyarországon jelenleg az egyik legnagyobb kihívás a gazdasági növekedés beindítása és a foglalkoztatás bővítése, ez főképp azért nehéz feladat, mert a válság az EU egészét sújtja - fogalmazott a helyettes-államtitkár. Jelenleg az unióban 68 százalék a foglalkoztatási ráta, ezt szeretnék 75 százalékra emelni. Hazánk célja, hogy ledolgozzuk az EU átlaghoz képest a lemaradásunkat, amely egyébként a kormányzati intézkedések következtében folyamatosan csökken. Ennek a célnak az eléréséhez komoly erőfeszítés kell, hiszen 700-750 ezer ember hiányzik a munkaerőpiacról, de további gondokat okoz a nehéz örökölt helyzet, illetve a globális válság. Ez az oka, hogy a kormányzat igyekezett újszerű, néha kevésbé szokványos eszközöket alkalmazni - emelte ki Modori.

Egyre több magyar dolgozik külföldön - ismerte el a helyettes államtitkár, aki szerint ennek oka a válságban keresendő. A magyarokra azonban kisebb mértékben jellemző a külföldi munka, mint például a lengyelekre. A kormány reményei szerint gazdasági növekedésnél csökkenhet ez a tendencia, így igyekeznek megteremteni annak feltételeit, hogy az érintettek itthon is megtalálják a számításukat. Ebbe az irányba tett egyik fontos lépés volt az egészségügyi bérfejlesztés - véli a helyettes államtitkár.

Jelenleg a 15 és 64 év közötti népesség 60 százaléka dolgozik, a maradékból 400 ezren keresnek aktívan állást és további 368 ezer fő szeretne elhelyezkedni. Ekkora munkaerő-tartaléka van tehát az országnak, ami a kormány szerint elegendő lehet a célok eléréséhez - hangsúlyozta Modori. A helyettes államtitkár kiemelt feladat az álláskeresők képzése és kompetenciáik fejlesztése, hiszen Magyarországon jelenleg sok a képzetlen, tartósan munkanélküli, kevés munkatapasztalattal, vagy azzal egyáltalán nem, továbbá hiányos és elavult szaktudással rendelkező álláskereső. Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy itthon 20 százalék az alapfokú végzettséggel rendelkezők aránya, míg a cseheknél ez csak 10 százalék, a fő probléma nem az érintettek magas száma, hanem foglalkoztathatóságuk alacsony szintje, vagyis alapvetően nem mennyiség, hanem a minőségi kérdésről van szó - véli Modori.

A kereseti és kínálati oldal

A munkahelyteremtés és a gazdaságpolitikai lépések kölcsönhatásban vannak - vélte az NGM helyettes-államtitkára, aki szerint a munkaerőpiacon végrehajtott szerkezeti reformok csak együtt hatékonyak. Ennek megfelelően a vállalati versenyképesség növelése, az adórendszer egyszerűsítése, a finanszírozási lehetőségek szélesítése önmagában nem elegendő hosszú távú és fenntartható eredmények eléréséhez, ha közben foglalkozáspolitikai oldalon nincs megfelelő aktivitás, nem képezzük a munkaerőt.

A kormány három pillér mentén képzeli a foglalkoztatási támogatásokat: az első a nyílt munkaerő-piaci elhelyezkedés ösztönzése, a második a szociális gazdaság, amely egy átmeneti foglalkoztatási forma annak érdekében, hogy hosszú távon átvezesse az érintetteket a versenypiacra. Az utolsó ilyen lépés a közfoglalkoztatás, amely annak a leghátrányosabb rétegnek szól, amely átmenetileg az első két pillér keretében sem tudott elhelyezkedni.

A kínálati oldalon a kormány célja a növekedési potenciál kiaknázása, a munkaerő-állomány növelése és az aktivitás növelése, ennek érdekében pedig bevezették az egyszerűsített foglalkoztatást, növelték a munkaerőpiac rugalmasságát, átalakították a szociális ellátórendszert, megszüntették a korhatár előtti nyugdíjazást, modernizálták a képzési szerkezetet, beindították a közfoglalkoztatást, illetve az adórendszer átalakításával növelték a munkateljesítményt is - mondta Modori, aki szerint ezek a lépések rövid távon is érzékelhető hatással voltak, amelyek gyorsan megjelentek a foglalkoztatási mutatók javulásában.

A stabilitáshoz azonban ez nem elég, növelni kell a munkaerő iránti keresletet is - emelte ki a helyettes államtitkár, aki szerint ebbe az irányba tett lépés volt például, hogy csökkentették a foglalkoztatás költségeit, munkahelyteremtésre a korábbi összegek többszörösét költik, bevezették a rehabilitációs kártyát, illetve a különböző rétegprogramokat is.

Így támogatják uniós forrásból a foglalkoztatást

Jó hír, hogy gazdaságfejlesztésre a korábbi 15 százalék, helyett a következő hét évben az elérhető összeg 60 százalékát lehet költeni. Ebből évi mintegy 15 milliárd juthat az elsődleges munkahelyteremtő beruházásokra, de továbbra is támogatnák a hátrányos helyzetű munkavállalók foglalkoztatását, míg például a többszörösen hátrányos helyzetűek támogatási intenzitása 50-ről, 100 százalékra nőne, ahogy fennmaradnának a munkahelyvédelmi akcióterv célzott járulékkedvezményei is.