A CMA DataVision szerint az ötéves futamidejű magyar államkötvények CDS-középárfolyama 490 bázispont közelébe emelkedett szerdán, a 471,7 bázispontos előző záró után. Egy hete 460, a nyár elején még 255 bázispont körüli magyar CDS-árazásokat mértek Londonban. A magyar CDS-árazás 2009 márciusában - a Lehman Brothers amerikai nagybank 2008. őszi bukása után indult globális pénzügyi válság kiteljesedésének idején - érte el legutóbbi csúcsát, 630 bázispontos középárfolyammal.

Összehasonlításul: Írország CDS-díjszabásai szerdán Londonban 800 bázispont felett, Olaszország törlesztésbiztosítási tranzakciói 520 bázispont közelében mozogtak, Portugália CDS-árazása pedig meghaladta az 1130 bázispontot.

A legsúlyosabb adóssághelyzetben lévő Görögország CDS-ügyleteinek díja szerdán valamivel 5500 bázispont alatt járt, de ennek gyakorlatilag nincs jelentősége, mivel e CDS-termék piaca a biztosra vett görög törlesztésképtelenség miatt szinte teljesen illikvid.

A CMA számítási modellje alapján a jelenlegi görög CDS-díjszabás azt jelenti, hogy a piaci szereplők 95 százalékos valószínűséggel árazzák - vagyis most már csaknem tényként kezelik - Görögország mint államadós törlesztésképtelenné válását.

A fejlett ipari térségből soha egyetlen ország törlesztéskockázati díjszabása nem került a mostanában mért görög CDS-középárfolyamoknak még a közelébe sem.

A CMA DataVision legutóbbi, idei második negyedévi globális adóskockázati listáján - amely a CDS-ügyletek júniusi utolsó londoni középárazásai alapján sorolta be az egyes szuverén adósokat - Görögország volt a világ legkockázatosabb államadósa, megelőzve olyan országokat, mint Venezuela, Pakisztán, Argentína, Ukrajna, Libanon vagy Vietnam.