A Napi Gazdaság hétfői számának cikke

Az Európai Bizottság közzétette munkaanyagát az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának 20 százalék feletti mérséklésére irányuló lehetőségekről. A bizottság végkövetkeztetése szerint a vállalások emelése minden tagállamnak komoly pénzügyi, egészségügyi és környezetvédelmi előnyöket jelentene, éves bevételeik összességében hétmilliárd euróval növekednének a kibocsátáskereskedelmi piac élénkülésével.

Az eredmények szerint a magasabb klímavédelmi célból a magyar gazdaság is profitálhatna, a széndioxid-kibocsátási egységek aukcióiból befolyó többletbevétel (a légiközlekedési ágazat nélkül) 2020-ban Magyarországon − 2008-as árakkal számolva − 255 millió eurót tehet ki.

Az átlagos üzemanyagköltség-megtakarítások a 2016−2020-as időszakban évi 500 millió euróra rúghatnak, a kapcsolódó többletberuházások pedig 400 millió euróba kerülnének, a csökkenő légszennyezésből adódó megtakarítások összege 2020-ra 300 millió euró lehet.

A magasabb cél teljesítéséhez szükséges többletköltségek a GDP mínusz 0,01 százalékát tehetik ki Magyarországon 2020-ban az alapesethez képest − ami gazdasági bővülést jelent. A dokumentum a gazdasági mutatók mellett a légszennyezésből származó halálesetek számát is megvizsgálta, ahol hasonló eredményekre jutott − mondta lapunknak Stoll Barbara, a Greenpeace klíma és energia kampányfelelőse.

A kibocsátás 20 százalék feletti mérséklése nagyobb erőfeszítéseket igényel az alacsonyabb jövedelmű országoktól, különösen Közép- és Kelet-Európától. Ezek megfelelő ellentételezést kapnának, amire három eszközt javasol a dokumentum. Az egyik ajánlás szerint a magas jövedelmű országoknak csökkenteniük kell az EU kibocsátás­ke­reskedelmi rendszerében (ETS) árverezésre szánt egységeik mennyiségét, ami az áremelkedéssel 2020-ig 1,9 milliárd euróval nagyobb bevételt hozhat a magas, 5,4 milliárdos többletet pedig az alacsony jövedelmű tagországoknak.

A bizottság engedélyezné az ETS-en kívüli ágazatokra a kibocsátási egységek tagállamok közötti kereskedelmét (a közép- és kelet-európai régió már túlteljesítette kötelezettségeit, így további forrásokhoz juthatna a felesleges egységek más országoknak eladásával). A testület emellett 13,7 milliárd euró befektetési támogatás nyújtana 2014−2020 között a kohéziós politika keretén belül a közép- és kelet-európai régiónak. A három mechanizmus összesen gyakorlatilag nullára (a GDP 0,02 százalékára) csökkenthetné a költségeket a térségben.