Tovább egyeztet még az idén a fokozott egészségkárosodás kockázatának kitett munkavállalókra bevezetendő csomagról a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fóruma (vkf) - írta a lap. A munkaanyag szerint még van néhány vitatott pont a korkedvezményes ellátás helyébe lépő új intézkedéscsomagban a munkaadói és a munkavállalói oldal között.

A szabályozás azokra vonatkozna, akik munkahelyükön fokozott fizikai vagy pszichés hatásoknak vannak kitéve, így egészségi állapotuk, munkavégző képességük az átlagosnál hamarabb romolhat. A gyakorlat szerint a munkáltatónak a jogszabályban foglaltak szerint kockázat­értékelést kellene végeznie.

Maradtak ugyanakkor vitás kérdések is. Az egyik ilyen a fokozott egészségkárosodásnak kitett munkavállalók munka- és pihenőidejével kapcsolatos kérdések. A szakszervezetek szerint változatlan bér mellett munkaközi szüneteket kellene a munkaidőbe iktatni, emellett pótszabadságot és rekreációs lehetőségeket kellene nyújtani az érintett dolgozóknak. Ezzel szemben a munkaadók szakmailag nem tartják megalapozottnak a pótszabadság és a rekreáció lehetőségét.

Vitás kérdés a fokozott egészségkárosodási kockázatnak kitett munkavállalók ellátása is. Egyetértenek abban, hogy egy külön kassza létrehozásából kellene fedezni az ellátásukat, beleértve az egészségügyi ellátásukat, az egészségkárosodás miatt munkanélkülivé válók keresetkiegészítését, valamint átképzésük költségeit, a tovább nem foglalkoztathatóknál pedig a jövedelempótlást.

A szakszervezetek ugyanakkor ennek fedezetét állami biztosítási alap létrehozásával tartják elképzelhetőnek, mindezt úgy, hogy csak az érintett munkaadóknak kelljen hozzájárulást fizetniük. A munkaadói érdekképviseletek ugyanakkor egy kockázatkezelési elven működő üzleti biztosító felállítását szeretnék, állami garanciavállalás mellett. A kormány szerint olyan megoldást kell találni, amely nem ró többletterhet a munkavállalókra, így a munkáltatók általi finanszírozásra lenne szükség - írta a Magyar Idők.

Címlapkép forrása: Shutterstock