A portál idézi a testület egyik nyomozóját, aki szerint a rablók egyik jellemző trükkje, hogy előbb szóba elegyednek az áldozatukkal, hogy felmérjék a terepet - például villanyszerelőnek álcázva magukat -, aztán támadnak.

Ha olyan mértékű erővel rántja meg az elkövető a nyakláncot, hogy sérülést okoz a sértettnek, akkor már rablásról lehet beszélni, amit a törvény jóval szigorúbb büntetéssel szankcionál. Az ilyen támadások kétes kimenetelűek. Soha nem lehet előre tudni, hogy az áldozat mennyire sérül. Lehet, hogy semennyire, de lehet, hogy belehal - figyelmeztetett Kovács István, a IX. kerlületi rendőrkapitányság vizsgálati osztályának osztályvezető helyettese.

Kapcsolódó

Ferencváros utcáit sok helyen bekamerázták már. Ez egyrészt elriasztja a bűnözőket, másrészt könnyebb beazonosítani, majd elkapni a bűncselekmények elkövetőit. Azonban, talán éppen emiatt, sok rablás már nem a nyílt utcán, hanem kapualjakban és társasházak bejárati folyosóján történik. A kapitány arra biztat, hogy ezeket is be kellene kamerázni.

E bűncselekménynek többnyire idős hölgyek a sértettjei - velük szemben számít az elkövető a lehető legkisebb ellenállásra, mikor az értékeit akarja megszerezni. Különösen azok lesznek célpontok, akik feltűnő értéket viselnek magukon, például ékszereket. A célpont a legtöbb esetben egyedül lévő, idős nő, könnyen megszerezhető ékszerrel, vagy értékkel - mondta Ámán András kerületi kapitány.

Minősítő körülmény, ha időseket támadnak meg

Alapeseti lopás esetében nullától két évig terjedő szabadságvesztés, vagy 1 évtől 3 évig terjedő szabadságvesztés a büntetés - ez attól függ, hogy mennyi az eltulajdonított nyaklánc értéke. Ám a rablást alapesetben is 2 évtől 8 évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti a törvény. Nagyon sok esetben minősítő körülményként merül fel, hogy ha időskorú sérelmére követik el a bűncselekményt, akkor már 5 évtől 10 évig terjedő szabadságvesztés várhat az elkövetőre.