Nyugdíjasok, figyelem: íme, minden, amit tudni akart a kormány új csodafegyveréről

Minden idők egyik legkedvezőbb adózási formáját hozták létre a közérdekű nyugdíjas szövetkezetekkel.
Dzindzisz Sztefan, 2017. augusztus 22. kedd, 11:17

Az állam idén júliustól teszi lehetővé, hogy úgynevezett közérdekű nyugdíjas szövetkezetek alakuljanak. Ebbe azon nyugdíjasok csatlakozhatnak, akik munkával szeretnék kiegészíteni a havi jövedelmüket. Az Orbán-kormány reményei szerint az új lehetőséggel sokan fognak élni, amivel akár a néha már-már kritikus munkaerőhiányt is csökkenteni lehetne.

Hogy még vonzóbbá tegyék a szövetkezeteket, számos adókedvezményt adtak nekik, így például a tagok jövedelmét nem terheli sem a 22 százalékos szociális hozzájárulási adó, sem a 10 százalékos nyugdíjjárulék, sem a 7 százalékos egészségbiztosítási járulék, ahogy a 1,5-1,5 százalékos munkaerő-piaci járulék és szakképzési hozzájárulás sem.

Ugyanakkor mindennek természetesen ára van: a tagok a fentiekért "cserébe" nem válnak biztosítottá sem, magyarán nem nő tovább a nyugdíjuk - mondták el a vallalkozokforuma.hu-nak az Írisz Office Könyvelő, Adótanácsadó Zrt. szakértői. A szövetkezetbe belépők azért nem kapnak teljes adómentességet, a 15 százalékos személyi jövedelemadót (szja) továbbra is fizetni kell. Ez alól is van azonban kibúvó: amennyiben a jövedelem kifizetése akár vásárolt, akár saját előállítású élelmiszer vagy élelmiszer-utalvány formájában történik, az így megszerzett jövedelem élelmiszer esetében legfeljebb a havi minimálbér mértékéig (2017-ben 127.650 forint), élelmiszer-utalvány esetében pedig a havi minimálbér 25 százalékáig (2017-ben 31.913 forint) adómentes. Ily módon tehát még a személyi jövedelemadó is megtakarítható.

Mit kell ehhez tenni?

Először is alapítani egy közérdekű nyugdíjas szövetkezetet. Ezt csak természetes személy teheti meg és jó hír, hogy sem az alapítók számára, sem a vagyoni hozzájárulás mértékére vonatkozólag nincsen semmiféle követelmény, vagyis akár egyetlen magánszemély egyszeri 100 forint szövetkezeti részjegy befizetésével, sőt, akár nem pénzbeli hozzájárulás (apport, követelés) szolgáltatásával is teljesíthető.

Vonatkozó jogszabályok
  • 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről
  • 2006. évi X. törvény a szövetkezetekről
  • 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról
  • 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  • 2011. évi CLVI. törvény egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról
  • 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  • 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról
  • 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  • 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  • 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről

Fontos, hogy az alapító, illetve későbbi csatlakozásnál a tag az alapításkor, illetve a belépésekor a pénzbeli hozzájárulás legalább 30 százalékát, illetve a nem pénzbeli hozzájárulás 100 százalékát köteles a szövetkezet rendelkezésére bocsátani. A pénzbeli vagyoni hozzájárulás fennmaradó részét pedig elegendő az alapítást, tagfelvételt követő egy éven belül teljesíteni.

A legnagyobb tételt kétség kívül a cégbírósági bejegyzés jelenti, ennek ugyanis van egy egyszeri eljárási illetéke, ami 100 ezer forintba kerül. Mivel ezt még közzé is kell tenni, ezért az még 5 ezer forintot jelent a kiadási oldalon.

Kik léphetnek be?

Nagyjából bárki beléphet, ám a tagok legalább 90 százalékának öregségi nyugdíjban kell részesülnie. Munkát azonban csak az idősek végezhetnek, a többi tag legfeljebb az adminisztratív feladatokból veheti ki a részét. (Ezzel szemben a nem nyugdíjas tagok a szövetkezeti tagság felvételével biztosítottá válnak, így az ő bruttó bérükből levonásra kerül 10 százalék nyugdíjjárulék, valamint 7 százalék egészségbiztosítási járulék. A 1,5 százalék mértékű munkaerőpiaci járulék alól ugyanakkor mentesülnek. A bruttó bért emellett ebben az esetben 22 százalék szociális hozzájárulási adó és 1,5 százalék szakképzési hozzájárulás is terheli.)

Azoknak, akik be akarnak lépni egy ilyen szövetkezetbe, el kell fogadniuk az alapszabályzatot, teljesíteniük kell az alapszabályban meghatározott vagyoni hozzájárulást, nyilatkozniuk kell arról, hogy a tagoknak biztosított szolgáltatásokat igénybe kívánják venni, illetve vállalniuk kell a szövetkezet tevékenységében való személyes közreműködést.

És hogy ez utóbbi mit jelent? Egyrészt közvetlenül is teljesíteni a szövetkezet felé (pl.: egyeztet a külső szolgáltatókkal, ellátja a szövetkezet adminisztratív feladatait) vagy harmadik személy részére nyújtott szolgáltatás útján is (külső szolgáltatás). A külső szolgáltatás keretében a tagot a normál munkavállalókkal azonos jogok illetik meg (munkabér, szabadidő). A külső szolgáltatás fogadója - az effektív munkát biztosító - a tagot közvetlenül is utasíthatja, a munkavállalókkal azonos módon meghatározhatja a feladatait, teljesítésük módját, idejét, ütemezését - mondták el az Írisz Office Könyvelő, Adótanácsadó Zrt. szakértői a vallalkozokforuma.hu-nak.

Külső szolgáltatás teljesítése esetén a nyugdíjasnak és a szövetkezetnek előzetesen írásban meg kell állapodnia a szolgáltatás konkrét jellemzőiben (szolgáltatást fogadó személye, konkrét feladatok, munkavégzés helye, időtartama, díjazás). A szövetkezetnek ezen kívül nyugdíjas tag esetén - az egyszerűsített foglalkoztatás bejelentéséhez hasonló módon - a külső szolgáltatásra vonatkozó tagsági megállapodás megkezdését megelőzően be kell jelentenie az adóhatóság felé a nyugdíjas szövetkezet adószámát, a nyugdíjas tag adóazonosító jelét, társadalombiztosítási azonosító jelét, illetve nyugdíj-folyósítási törzsszámát. Fontos az is, hogy a külső szolgáltatás - a munka - befejezését követően 8 napja van a szövetkezetnek arra, hogy bejelentse a jogviszony megszűnését.

Így dolgoztathatnak

Mivel kifejezetten időskorú munkavállalókról van szó, ezért a törvény külön rendelkezik arról, hogy mennyit lehet a tagokat dolgoztatni. Eszerint az időskorú tag munkája során jogosult napi 20 perc munkaközi szünetre, ha a munka időtartama a napi 6 órát meghaladja, illetve napi 45 perc munkaközi szünetre, ha a munka időtartama a napi 9 órát meghaladja.

Emellett pedig, ha az időskorú tag két egymást követő napon is munkát végez, a két munkanap között legalább 11 óra pihenőidőnek kell eltelnie.

Hogyan adózik a szövetkezet?

A nyugdíjas szövetkezet által nyújtott szolgáltatások az általános forgalmi adóban a fordított adózás szabályait követik, vagyis az általános forgalmi adót nem a szövetkezet, hanem a szolgáltatás igénybe vevője fizeti meg, s egyben levonásba is helyezheti azt.

A nyugdíjas szövetkezetre nem vonatkozik jövedelem- (nyereség-)minimum, vagyis negatív adóalap esetén nem keletkezik társasági adófizetési kötelezettségük. Az adó alapja megegyezik a jóváhagyott osztalék és a jegyzett tőke adóévi leszállításának összegével.

Fontos kiemelni, hogy a nyugdíjas szövetkezet a társasági adó helyett az egyszerűsített vállalkozói, illetve a kisvállalati adóalanyiságot is választhatja, ekkor rá is a többi adózóra vonatkozó szabályok érvényesek. A helyi iparűzési adó tekintetében szintén a többi adózóra vonatkozó szabályok érvényesek azzal, hogy az adó alapjába nem számít bele a nem vállalkozási tevékenységből származó árbevétel.

Mi lesz a nyereséggel?

A szövetkezet az üzleti év pozitív eredményéből közösségi alapot képezhet, amelynek 6,5 százaléka csekély összegű (de minimis) támogatásként - az adózó választása szerint - társasági adókedvezményként is igénybe vehető.

A közösségi alapot a nyugdíjas szövetkezet tagjának - függetlenül attól, hogy nyugdíjas-e vagy sem - vagy vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozójának a szociális, egészségügyi, oktatási, kulturális jellegű szükségleteinek a kielégítésére kell felhasználni. A közösségi alappal adómentesen lehet támogatni a tagok megélhetését, gyarapodását. A közösségi alapot fel lehet használni például iskoláztatási célokra, tanfolyami oktatásra, lakásfelújításra, gyógyszervásárlásra, színházjegy vásárlására és még sok más cél megvalósítására.

HOZZÁSZÓLÁSOK