Hol az a munkaerőpiaci tartalék, amely alkalmas üres álláshelyek betöltésére? - tette fel a kérdést Simon Attila István a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért felelős helyettes államtitkára. A KSH által mért tartalék 370 ezer fő, sorukban az alulfoglalkoztatottak, a munkanélküliek, az inaktívak seregével. Ugyanakkor a közfoglalkoztatottak ebben nincsenek benne. Az NGM potenciális munkaerő-piaci tartalékként, álláskeresőként tekint rájuk.

A kormány szándékainak megfelelően létszámuk folyamatosan csökken: átlagos számuk havi 170 ezer főre zsugorodott a tavalyi 250 ezres csúcsról. Összességében az NGM becslései szerint a közmunkások közül körülbelül 70 ezer főt lehet hozzáadni a tartalékhoz, ők azok ,akik integrálhatóak a munkaerőpiacra - így a teljes tartaléksereg körülbelül 440 ezer főt tesz ki.

Kapcsolódó

A politikus felhívta a figyelmet, hogy közfoglalkoztatottak létszámcsökkentésére az NGM forrásokat is kapott és megkezdte a piaci szereplők bevonásával azoknak a közmunkásoknak az álláspiaci integrációját, akik "megfelelő állapotban" vannak. Sajnos javarészt alulmotivált, megkeseredett emberekről van szó, akik szegény régiókban élnek, így sok esetben mobilizálni kell őket.

Jönnek a nyugdíjasok - kockázatos lehet

Nemrég a szövetkezeti törvény és a nyugdíjtörvény módosításával, az iskolás szövetkezetek mintájára létrehozták a közérdekű nyugdíjas-szövetkezeteket. Ám, nem ad hoc baráti társaságok hozzák létre közérdekből ezeket, hanem a diákszövetkezetekhez hasonló professzionális szervezetek - hívta fel a figyelmet Kiss Ambrus, a Policy Agenda vezető elemzője.

Előnyük a nagyon kedvező adózás. A szövetkezetek minimális szolgáltatási óradíja 2017-ben 864 forint, amelynél alacsonyabb bérezéssel nem szerződtethetők a nyugdíjasok. Nincs járulékfizetési kötelezettség, szochó és szakképzési hozzájárulás, továbbá szja-kedvezményt lehet kapni bizonyos mennyiségű élelmiszer-utalvány juttatás után.

Ezek a szövetkezetek egyes területeken enyhíthetik a munkaerőhiányt, de nagyon nagy veszély viszont a bérlenyomó hatásuk, hiszen jóval alacsonyabb bruttó fizetésért egy nyugdíjas magasabb nettót kap, mint például egy 50 éves dolgozó. Így könnyebben elvállalja a munkát.

A nyugdíjas-szövetkezetek ronthatják a normál foglalkoztatottak bérezését vagy akár elbocsátást is okozhatnak Kiss Ambrus szerint.

Átlépett az idő "hirdetőoszlopok" felett

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint 270 ezer munkanélküli volt 2017 augusztusában Magyarországon, de a meghirdetett 150 ezer álláshelyből eközben 100 ezer álláshelyet nem tudtak betölteni. Gondot okoz, hogy a tartalék munkaerő tagjainak képzettsége nem illeszkedik azokhoz a követelményekhez, amelyeket az üres álláshelyek támasztanak, illetve hogy nem ott keresnek a cégek embereket, ahol élnek - hívta fel a figyelmet Rácz István, az Allas.hu vezérigazgatója.

A hagyományos állásportálok látogatottsága minden rekordot megdöntött, ám hatékonyságukat nem tükrözik az elhelyezkedések számai - mondta Rácz, aki szerint mostanra megérett az idő arra, hogy az álláshirdetési piac a digitális megoldásokat keresse és ne pusztán az online felületen megjelentetett "hirdetőoszlopként" funkcionáljon.

Az online hirdetés hasonlít a hagyományos apróhirdetésre: valaki felad egy hirdetést, majd akár hetekig-hónapokig arra vár, hogy majd csak "belebotlik" egy jelentkező. Az Allas.hu digiális megoldásaiban ugyanakkor a keresési fázisban próbálják kiválasztani azokat, akik "rezonálnak" az adott pozícióra és megállapítják, hogy a munkaadó és a munkavállaló szempontjait mérlegelve hány százalékos az elvárások és a feltételek egyezése.

A portál által használt digitális keresési metódus másik jellemzője a jelöltalapú árazás: a megrendelő csak azután fizet, hogy megtalálták neki az ígéretes jelöltet - magyarázta Rácz István.

Százezren is érkezhetnek keletről

A Nemzetgazdasági Minisztérium támogatásával júliusban projektmenedzsment-irodát hoztak létre Budapesten az ukrán munkavállalók magyarországi elhelyezkedésének menedzselésére.

Munkájuk eredményeként már szeptember végére összesen 6349 ukrán és 2823 szerb állampolgárt sikerült elhelyezni a magyar munkaerőpiacon - magyarázta Bányai Tibor, a HSA Kft. üzletfejlesztési igazgatója.

Legutóbb egy 500 fős ukrán kontingenssel kötöttek megállapodást az egyik legnagyobb - 2500 főt foglalkoztató - dunántúli autóipari beszállító vállalat igényeit kielégítve. Olyan cég is van, amelyhez 1200 főt hoznak be rövidesen - ismertetett néhány "kövér" számot az igazgató.

A tapasztalatok pozitívak: egyelőre a nullához közelít fluktuáció. Optimista becslései alapján két éven belül minimum 100 ezer ukrán munkavállaló fog dolgozni Magyarországon.

Nem jövőbe mutató dolog olcsó munkaerőre építeni

A várakozások szerint Európában meg fog duplázódni a szolgáltatóközpontok (ssc) szegmense a következő években - mondta G. Nagy Balázs, a Magyar Szolgáltatóipari és Outsourcing Szövetség elnöke.. Az azonban még nyitott kérdés, hogy ennek haszonélvezője lesz-e Magyarország vagy sem.

Gondot jelent a munkatársak pótlása. Három-öt fő pozíciójának betöltése átlag három hónapot igényel az ssc-knél, 25 fő felett sokkal hosszabb időre kell számítani. Ha a magyar központok nem tudnak kellő számú munkatársat felvenni, akkor lemaradnak a versenyben - figyelmeztetett. A történet vége az lehet, hogy az alacsony hozzáadott értékű pozíciókat nem Indiába viszik a központok üzemeltetői, hanem egyszerűen robotokkal váltják ki a jövőben. Általában a manuális feladatokat váltják ki így, amelyek a magyarországi munkahelyekre is jellemzőek.

G.Nagy Balázs szerint válaszút elé érkeztünk: lehetünk egy transzferpiac, ahol kihasználják az olcsó munkaerő adta rövid távú előnyöket, de lehetünk olyan piac is, amely a magasabb hozzáadott értéket és a kiválóságot helyezi a középpontba. A magyar oktatási rendszerhez és attitűdhöz az utóbbi illik.

A szakember szerint iparági összefogásra egységes ágazati stratégiára van szükség és a nagyobb beruházásokhoz ebben a szektorban is forrásokat kell biztosítani. Hosszú távú oktatási program kell, vonzóvá kell tenni a magyar piacot még a nyugati munkavállalóknak is.