A Napi Gazdaság csütörtöki számának cikke

Általános várakozás szerint az Alkotmánybíróság az alaptörvénybe ütközőnek minősíti majd, hogy a magánnyugdíjpénztárakban maradt tagok "kiiratkoztak" az állami öregségi ellátásból. Arról még a jogászok között is vita dúl, hogy a Stabilitás Pénztárszövetség által szorgalmazott, a vegyipari szakszervezet (VDSZ) segítségével ügyvédi letétbe helyezett jogfenntartó nyilatkozatnak ebben az esetben pontosan mi is lehet a jelentősége. Becslések szerint ilyen okiratból legalább 40 ezer születhetett. Pontos számot nem lehet tudni, hiszen a pénztárszövetség azt javasolta, hogy azok az állami rendszerbe visszalépők, akik úgy érzik, kényszerítették őket erre a lépésre, a nyilatkozatot a nyugdíjbiztosítónál (ONYF) adják le. Az ONYF-et azonban (bár végül a papírokat átvette) semmi nem kötelezi arra, hogy ezeket nyilvántartsa és megőrizze.

Könnyen lehet azonban, hogy az egész kérdés okafogyottá válik. A Stabilitás ugyanis nemcsak az állami nyugdíjjogosultság, hanem a költségszint miatt is a legfelső bírói grémiumhoz fordult. Arról pedig, hogy ezzel a kérdéssel is foglalkoznának, semmilyen hír nincs. A jelentősen lecsökkent taglétszám és díjbevétel mellett ugyanis a jogalkotók erre az évre az elszámolható költséget a korábbi 4,5 százalékkal szemben 0,9 százalékban szabták meg, a vagyonkezelési díj pedig nem haladhatja meg a vagyon 0,2 százalékát (ez korábban 0,8 százalék volt, amit 2014-re terveztek 0,4 százalékra csökkenteni).

Bangáné Jarecsni Rita, az AXA pénztárak ügyvezető igazgatója elmondta, a kasszák az új szabályozás megjelenése óta vizsgálják, hogy ilyen mértékekkel milyen módon lehetne működtetni a magán-nyugdíjpénztári rendszert. Hosszabb távon abban bíznak, hogy a kormány közgazdasági számítások alapján újraszabályozza azt a költségszintet, amely mellett a kasszák számára jogszabályban meghatározott feladatok elláthatók. A jelenlegi keretek biztonságos, hosszú távú működést nem tesznek lehetővé, amit az is bizonyít az ügyvezető igazgató szerint, hogy az állami nyugdíjrendszer egy tagra vonatkoztatva a magánpénztáraknak meghatározott működési költségek többszöröséből működik jelenleg.

Név nélkül több pénztárnál is erőteljesebben fogalmaztak. Amennyiben rövid időn belül nem születik valamilyen megnyugtató megoldás, akkor könnyen előfordulhat, hogy a következő évre már egyetlen piaci szereplő sem marad. Ez pedig a maradás mellett döntött tagok olyan súlyos és nyilvánvaló érdeksérelmét okozza, ami további − akár nemzetközi porondra vitt − eljárásokat alapozhat meg. A pénztárak egyébként is elszántak arra, hogy az Alkotmánybíróság határozata után − amennyiben az kedvezőtlen − kihasználják a külföldi jogorvoslati lehetőségeket is.