BUX
39279

Nyugdíjreform-ügyben lobbizik Magyarország (összefoglaló)

Kilenc uniós ország azért küzd, hogy a korábban nyugdíjreformot végrehajtó tagállamok reformmal kapcsolatos költségeit az elszámolásokban vegye figyelembe az EU.

MTI-Eco, 2010. augusztus 17. kedd, 15:38

Magyarországgal együtt immár kilenc uniós ország vesz részt abban a lengyel kezdeményezésben, amelyben az Európai Tanács elnökéhez és az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi ügyekért felelős biztosához fordultak annak érdekében, hogy a korábban nyugdíjreformot végrehajtó tagállamok reformmal kapcsolatos költségeit az elszámolásokban vegye figyelembe az EU - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium. A megkeresést Olli Rehn pénzügyi biztos mellett a tagállamok közti gazdasági együttműködés javításával foglalkozó, miniszteri szintű munkacsoport irányítójának, Herman Van Rompuy uniós elnöknek is eljuttatták.E megkeresésre az Európai Bizottság várhatóan három héten belül válaszol - jelezte a pénzügyi biztos szóvivője, Amadeu Altafaj Tardio a bizottság szokásos napi sajtótájékoztatójáén, kedden. A szóvivő leszögezte, hogy nem tudja megelőlegezni a válasz tartalmát. Hozzátette ugyanakkor, hogy olyan témáról van szó, amelynek megvitatása időszerű, hiszen a nemzetközi gazdaság válság nyomán az EU jelenleg dolgozik a tagállamok közti gazdasági együttműködés fokozásának lehetőségen és a szabályozás javításán.A kezdeményezés Lengyelországtól indult, és Magyarország mellett még Csehország, Románia, Szlovákia, Bulgária, Litvánia, Lettország, valamint Svédország csatlakozott hozzá. Az NGM közleménye szerint Magyarország azért csatlakozott a kezdeményezéshez, amely az EU Stabilitási és Növekedési Egyezménye vonatkozó részének felülvizsgálatát célozza, mert a módosítás a tagállamok egyenlő elbírálását szolgálná. Mivel a költségvetés megelőlegezi a magán-nyugdíjpénztáraknak, azaz a tőkefedezeti rendszernek átutalt évente többszázmilliárd forintos összeget, amelyet később nem kell kifizetni nyugdíjakra, komoly közgazdasági érvek szólnak a lengyel-magyar, s most már kilenc ország kezdeményezése mellett - mondta az MTI kérdésre Oszkó Péter. A Bajnai-kormány pénzügyminisztere hozzátette azt is, hogy lengyel kollégájával már 2010 elején kezdeményezte az Európai Tanács elnökénél, Herman Van Rompuynál, a magánnyugdíjpénztári befizetések beszámíthatóságát az államháztartási mérlegekbe.Oszkó elmondta: erről a kezdeményezésről akkor tájékoztatta Varga Mihályt, a költségvetési bizottság elnökét, a Fidesz alelnökét is.A kilenc ország által támogatott kezdeményezés szakmai szempontból azért indokolt, mert az intézményi tulajdonban álló magánnyugdíjpénztárak azokból a társadalombiztosítási befizetésekből képzik vagyonukat, amelyeket a munkavállalók nem az állami nyugdíjalapba, azaz az államkasszába fizetnek be, pontosabban oda, de az állam a magán-nyugdíjpénztárakba utalja át az összeget - magyarázta az expénzügyminiszter. Hozzáfűzte azt is, hogy a magán-nyugdíjpénztárak fokozatosan átveszik az állam szerepét a nyugdíjak kifizetésénél, s így az állami nyugdíjbiztosítási alap terhei fokozatosan mérséklődnek a későbbi évek során. A folyamat az államháztartás mérlegében ebben az évben például 350 milliárd forintos kiadást, azaz hiányt eredményez.Ha a nyugdíjreform teljes költsége elszámolható lenne, akkor a magyar államháztartás 2010-ben, GDP arányosan 2,9 százalékos többletet mutatna.