BUX
38517

Nyugdíjsokk - így látják a szakértők

A kormány szerda délutáni bejelentése nem maradt visszhang nélkül - sok szakértő először nem is akart hinni a fülének.

Szabó Zsuzsanna, 2010. november 25. csütörtök, 13:20

Még nem dőlt el semmi - gondolják az optimistábbak -, hiszen még nincs törvénybe iktatva a változtatás. A kormány más ügyekben - lásd Alkotmánybírósági jogkör megcsonkítása, Költségvetési Tanács ellehetetlenítése, a jegybanki függetlenség megnyirbálására tett kísérletek stb. -  tanúsított viselkedése viszont nem sok reményre adhat okot. Főleg annak fényében, hogy a jövő évi költségvetés tarthatósága, mint korábban kiderült, a magánnyugdíjpénztári tagok befizetésétől nagy mértékben függ - vagyis a kormánynak KELL az a pénz.

A kormányszóvivői tájékoztatón a magánnyugdíjpénztári pillért érintő drasztikus változtatásokat körvonalazó bejelentés a külföldi médiában annyira még nem is, de itthon nagy felzúdulást keltett - legalábbis ez látszik az azóta megjelent nyilatkozatokból, de a hétfői sajtótájékoztatóval egy időben zajló, öngondoskodásról szóló konferencián is mind a felszólaló szakemberek, mind a közönség körében nagy megbotránkoztatást keltett a hír. Igaz, a kormányzati akarat irányát eddig is lehetett sejteni, ennek ellenére az is látszott, hogy a hír hallatán elsőre a szakemberek el sem akarták hinni például azt a tényt, hogy az állami rendszerből kizárnák azokat az állampolgárokat, akik nem akarnak visszalépni az első pillérbe.Hogyan kérhető számon az állam?

A sokkot követően - ahogy arról hétfőn is beszámoltunk - Matits Ágnes, biztosítási matematikus arra hívta fel a figyelmet az öngondoskodási konferencián, hogy az állami nyugdíjrendszerből nem lehet senkit kizárni, „ez mindenféle nemzetközi jognak ellene megy és ez lehetetlen". Az állampolgárok nyugdíjhoz való joga az egyik legerősebben védett alapjog. Ezt Magyarország már egyszer megsértette, amikor a magánnyugíjpénztárba lépő tagok a tagsági jogviszonyba lépésük előtti jogviszonyuknak egynegyedét is elveszítették. A probléma az, hogy azok, akik most nyugdíjba mennek, nagyon sokat veszítettek a korábbi időszak jogosultságának egynegyedének elvesztésével. Ezt azonban nem lenne szabad a nyugdíjpénztárakon számon kérni - vélekedett a szakember, aki azt is hozzátette: azt, hogy az állami rendszerből jobb nyugdíjat fognak kapni az emberek, önmagában nem lehet kijelenteni.

Matits arra is felhívta a figyelmet, hogy amikor ma 50 százalék azt mondja, hogy vissza szeretne lépni az állami rendszerbe, akkor az azt is mutatja, hogy ezek nem mérlegelés, hanem érzelmi alapon meghozott döntések. Ez pedig azt mutatja, hogy mi még úgy vagyunk szocializálva, hogy az állam még mindig megmentett, ha nagyobb baj volt - tette hozzá.

A magánnyugdíjpénztárak ellen szóló érvként viszont felhozta, hogy az állami nyugdíj az a szerepe - amit persze mindig változtatgatnak - hogy az inflációkövetést legalább garantálja, egy magánnyugdíj esetében nem lehetséges. Egy tőkefedezeti rendszerben nem lehet garantálni az inflációkövető hozamot, vagy csak úgy, hogy akkor tartósan hosszabb távon csak nagyon alacsony hozamokat lehet elérni - jegyezte meg.A Stabilitás Pénztárszövetség főtitkára, Juhász Istvánné pedig először (nyugtatólag) úgy reagált, hogy ez még csak egy kijelentés, még nincs törvénybe iktatva az elhatározás, de nem sokkal később a kormány módszerét a kényszerítés eszközének nevezte, amely ebben a formájában egyaránt sérti az Alkotmánynak a jogbiztonságra, a hátrányos megkülönböztetés tilalmára, a szociális biztonságra, a tulajdon védelmére, továbbá az emberi méltóságra vonatkozó bekezdését. A konferenciát követően erről közleményt is adtak ki, amelyben a szervezet elnöke, Bába Julianna úgy vélekedett, hogy a tervezett intézkedések az Alkotmány szinte összes passzusát sértik, és ellentétesek az Európai Unió alapelveivel is.

A bizalom kérdése fontos lenneA konferencián egyébként a jövőbeli nyugdíjakkal kapcsolatos problémák között még a bejelentés előtt is a bizalom fontosságát emelték ki többségében a felszólaló szakemberek. (Ezt a kormány a mostani intézkedésével finoman szólva is sikeresen aláássa - a szerk.)

Borza Gábor, az ING Biztosító pénzügyi vezérigazgató helyettese például arra hívta fel a figyelmet, hogy a megtakarítási szabályok gyakori változása nem támogatja a hosszú távú gondolkodást és az öngondoskodást, továbbá növeli a tranzakciós költségeket, ami pedig nem növeli a közjót. Az ING szakembere ugyanakkor azt is megjegyezte - még a kormányzati bejelentés előtt - hogy sokaktól azt hallja, hogy mindenáron maradna a magánnyugdíjpénztárban.

Gergely Károly, a Fundamenta-Lakáskassza elnök-vezérigazgatója a bejelentést követően kijelentette, hogy szerinte a „történetnek itt van vége". Ugyanis, ha tudjuk, hogy az állami kalapba behúzott összeg nagyobbik része adósságcsökkentésre megy el, "azt senki nem gondolja komolyan, hogy 2-3 vagy 4 év múlva, amikor egy per lezáródik, akkor ezt vissza lehet kapni".

Vízkeleti Sándor, a BAMOSZ elnöke rámutatott, hogy bár a lakosság a válság által kapott pofon után jobban elkezdett takarékoskodni, úgy vélte, hogy az államban a jövőben sem fognak jobban bízni, a kormány lesarkított kommunikációja szerinte ugyanis nem hihető. A szakember emiatt azt prognosztizálta, hogy az önkéntes megtakarítási eszközök iránt nőni fog a kereslet. A magánnyugdíjpénztári pillér megszüntetése nyomán keletkező űrt pedig véleménye szerinte a biztosítók fognak új termékekkel reagálni és szélesítik a nyugdíjbiztosítási palettájukat. Ugyanakkor azt is feltételezte, hogy a kormány nem fog az önkéntes megtakarításokhoz nyúlni.

Mit mondtak elemzők?

Kedden különösebb negatív piaci reakciót nem lehetett látni a nemzetgazdasági miniszter bejelentéseire. Az Equilor azonban reggeli elemzésében úgy vélekedett, hogy a történet ezzel még nem ért véget. Ugyanakkor megjegyezték, hogy bár a feltételek még változhatnak, a tervezet akár hosszabb ideig is nyomást gyakorolhat a tőzsdei kereskedésre a részletek kidolgozatlansága miatt. Az ugyanis továbbra sem egyértelmű, hogy az állami rendszerbe visszalépők befektetéseit milyen ütemben számolnák fel a magánnyugdíjpénztárak és/vagy egy közbeiktatott állami szervezet.

Az Equilor becslései szerint a magánnyugdíjpénztárakban 300 milliárd forint körüli összegben lehetnek hazai részvények, amelyek a teljes piaci kapitalizáció 4-5%-át teszik ki. Ez azonban nem egyenletes eloszlású, hiszen vannak olyan tőzsdei cégek ahol jelentős tulajdonrészt birtokolnak a nyugdíjpénztárak (pl. Állami Nyomda, RFV). A piacra vezetés részleteit azonban továbbra is homály fedi.

Németh Dávid, az ING elemzője kommentjében úgy vélekedett, hogy ezek a változtatások technikailag a második pillér végét jelentik és az itt elhelyezett 2800 milliárd forintos - a GDP 10 százalékát kitevő - vagyon az állami rendszerbe kerül. Az ING elemzői úgy vélik ezek az intézkedések - beleértve a jegybankot érintőeket is - „rendkívül veszélyesek", és „drámaian alááshatják a pénzpiaci bizalmat". A kötvény- és értékpapírpiac likviditására negatív hatással lehet, ami magas volatilitásban és elemkedő kockázati prémiumokban csapódhat le - figyelmeztetett az ING elemzője.

Sokan megrökönyödtek a kormány tegnapi, nyugdíjrendszert érintő bejelentésein. Az emberek érezhetően jelentős részének bántotta az igazságérzetét az a megoldás, amit Matolcsy György ismertetett. Bár nyugdíjügyekben a hétköznapi igazságérzet nem mindig esik egybe a közgazdasági racionalitással, ezúttal azt kell mondanunk: a kormány járulékfizetési értelmezése valóban súlyosan ellentmond a méltányossági megfontolásoknak - írta Madár István, a portfolio.hu elemzője, aki azt a következtetést vonja le egyebek mellett, hogy a kormányzat ugyanazon járulékbefizetés eltérő módon történő értékelése olyan alapvető alkotmányossági kérdéseket is felvet, amiben még a megcsonkított hatáskörű Alkotmánybíróság is illetékes. Matolcsy György értelmezése a szolidaritásról közgazdasági értelemben nem állja meg a helyét, viszont alaptalanul zár ki több millió pénztártagot az állami gondoskodás rendszeréből.

Erőszakkal kényszerítené vissza az állami nyugdíjkasszába az embereket a kormány. Ez nemcsak az alkotmányos alapjogokat, hanem az emberi méltóságot is sérti - vélekedett Oszkó Péter a Klubrádió Megbeszéljük című műsorában. A volt pénzügyminiszter úgy fogalmazott: a nemzetgazdasági miniszter hétfői kijelentése erődemonstrációnak hat. Oszkó ugyanakkor arra is emlékeztetett, hogy a kormány 600 milliárdos lyukat csinál előre a magánnyugdíjpénztárak eltemetésével. Ha eltűnik a 2. pillér, akkor 2013-tól egyre növekszik az állam nyugdíjkiadása, ugyanis 25 százalékkal több nyugdíjat kell az államkasszából kifizetni. Ennek nincs meg a fedezete - hangsúlyozta Oszkó, aki szerint a második pillért sem lehet jogszerűen megszüntetni, mert az az adófizetők megtakarítása.

Ezek az intézkedések vélhetően elégnek bizonyulnak ahhoz, hogy senki se maradjon a magánpénztárakban, de az precedens nélküli Európában, hogy az állam azzal fenyegesse meg a saját állampolgárait, hogy kizárja őket az állami nyugdíjrendszerből - vélekedett Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője a Bloombergnek. A szakszervezetek fellázadtakA szakszervezeteket közös akcióra szólította fel a vegyipari ágazat érdekvédelmi szervezete. Rendkívüli egyeztetésre hívja a szakszervezeteket a vegyipari ágazat (VDSZ), hogy közös akciótervet dolgozzanak ki a kormány magán-nyugdíjpénztárak elleni intézkedéseinek lefékezésre - áll a közleményükben. A közlemény szerint a VDSZ elnöke, Székely Tamás akár nemzetközi segítséget is kér a szerinte az emberi méltóságot, az önrendelkezési-, és az alkotmányos jogot sértő törvényesített magatartás megakadályozáshoz. Az elnök többek között attól tart, hogy az állami rendszerbe való kötelező visszalépések során nyom nélkül elvesznek azok a kötelezőn túli befizetések, amelyeket a cégek, éppen a szakszervezetek közbenjárására a dolgozókkal közösen vállaltak. Ez átlagosan, tagonként 3 millió forint is lehet. A szakszervezetek tiltakoznak a kormány intézkedése ellen.