A Napi Gazdaság keddi számának cikke

Tegnap is késő lett volna, ha a kormány nyilvánosságra hozza a 2013. január 1-jétől hatályba lépő új nyugdíjtörvény-tervezetet − állítják szakértők. Tavaly még ötleteltek, sejtetve azt, hogy elsősorban a svéd nyugdíjmodellel kacérkodnak, ám most nagy a csend. A hallgatás oka az lehet, hogy a kormány maga sem tudja, mi legyen a következő lépés − mondták a Napi Gazdaság által megkérdezett nyugdíjszakértők, akik többsége úgy véli, még most is az a legégetőbb kérdés, hogy "az állam hogyan tudná rátenni a kezét a magánnyugdíjpénztáraknál maradt 230 milliárd forintra".

Svédországban a társadalombiztosításra támaszkodó rendszer fő szabályaként a dolgozók éves nyugdíjjárulékát egy eszmei kamatlábbal felszorozva tartják nyilván egy virtuális nyugdíjszámlán. Nyugdíjazáskor az összegyűlt eszmei nyugdíjtőkét elosztják a hátralévő várható időtartammal, majd így megkapják az éves nyugdíj összegét, amelyet évről évre felülvizsgálnak. Mellékszabályként a korán nyugdíjba kényszerülők vagy kiskeresetűek alacsony nyugdíját kiegészítik egy "elfogadható" szintre, de úgy, hogy megőrzik a járulékbefizetési érdekeltséget.

A magyar rendszer a kezdő nyugdíjakat tekintve hasonlít erre, ám kevésbé szigorú. Megenged olyan "felelőtlen" ígéreteket, mint a 13. vagy 14. havi nyugdíjfolyósítás, vagy például azt, hogy a 40 éve dolgozó nők 54 éves korukban nyugdíjba menjenek ugyanannyiért, mint egy hasonló pályát befutó 62 évesen visszavonuló nő − mondta a Napi Gazdaságnak Simonovits András, az MTA tudományos tanácsadója. Arról azonban − a 2013-tól érvényes általános nyugdíjtörvénnyel egyetemben − semmit sem lehet tudni, mi lesz például azzal az 1997-es jogszabállyal, amely jövő év elejétől a nettó kereset 80 százalékáról 66 százalékra vágná le a 40 éves munkaviszony után járó kezdő nyugdíjakat.

Az alapnyugdíjjal kapcsolatos híresztelések szerint van olyan változat, hogy a jelenlegi átlagtól való fel- és lefelé való eltérések 20 százalékát vágják le. Például a jelenlegi 100 ezer forint körüli átlagnyugdíj maradna, a 30 ezer forintos minimum közeli nyugdíj 14 ezer forinttal, 44 ezer forintra emelkedne, a 200 ezer forintos nyugdíj (2008-ban a nyugdíjasoknak csak 1 százaléka kapott ennél nagyobb nyugdíjat) átlag feletti része viszont 20 százalékkal, 20 ezer forinttal csökkenve 180 ezer forintra mérséklődne. Egy ilyen drámai változtatást visszamenőleg bevezetni viszont "politikai öngyilkosság" lenne − mondta Simonovits.

Szintén kockázatos húzásnak tartja a svéd modell bevezetését Németh György nyugdíjszakértő. A Fidesz egykori tanácsadója szerint a kormány korábban azt ígérte, hogy a nyugdíjak reálértékét konzerválják, de ez ellentmond annak, hogy nyugdíjat csak nyugdíjjárulékból lehessen fizetni. A kettő közül tehát valamiből engedni kell. Németh úgy véli, hogy végül "mégiscsak betesz az állam a rendszerbe pénzt".