BUX
38657

Nyugdíjügy: erre számíthatunk az EU-tól

Bár a nyugdíjmodell kiválasztása a nemzeti hatóságok joga, nyugdíjügyben az Európai Bizottságnak (EB) van véleménye – mondta lapunknak Andor László foglalkoztatásért és szociális ügyekért felelős biztos, aki szerint az uniós szabályok sérülése esetén az EB is közbelépne, ha indokoltnak tartja.

Domokos László, 2010. december 10. péntek, 06:00

A pénteki Napi Gazdaság cikkeEgy nyugdíjrendszer sikeres működéséhez fontos a társadalmi közmegegyezés, hogy az emberek többsége megértse és elfogadja, Magyarországon elmaradt a társadalmi vita. Lehet fenntartható rendszert néhány hét alatt kialakítani?Kár kapkodni, ha nincs szükséghelyzet. Ez olyan jelentőségű változtatás, amelyre még a válságban lévő Görögországban is rászántak negyed-fél évet. Fontos keresni a konszenzust, hiszen a nyugdíjrendszer a bizalomra épül. Mivel a munkavállalóknak bízniuk kell abban, hogy érdemes nyugdíjjárulékot fizetniük, megtakarítaniuk, ezért szükséges, hogy az emberek többsége megértse és elfogadja a nyugdíjrendszer működését, illetve adott esetben a változás szükségességét. A gazdaságpolitikában általában is fontos az átláthatóság és a bizalom, hogy a gazdasági szereplők a változásokra fel tudjanak készülni, ne tekintsék nagynak a "szabályozási kockázatot". A bizalomvesztésnek ugyanis sokféle szövődménye lehet: megdrágíthatja az ország külső finanszírozását, emelkedhet a kamatszint, instabilabbá válhat a valuta, elmaradhatnak beruházások.Az Európai Bizottság nem erőltet a tagországokra konkrét nyugdíjmodellt. Ez azt jelenti, hogy Brüsszel semmilyen formában nem mond véleményt a kialakítás alatt álló magyar megoldásról?A tagállamok nyugdíjrendszereinek néhány általános elvárásnak kell megfelelniük: például nem diszkriminálhatják a többi tagállam állampolgárait és nyugdíjalapjait, nem akadályozhatják a tőke és a munkaerő szabad áramlását. Ha ezek az elvek és szabályok sérülnek, az EB közbeléphetne, de ez most nem tűnik indokoltnak. Magyarországgal szemben az EU-csatlakozás óta túlzottdeficit-eljárás folyik, amelynek keretében az EB rendszeresen megvizsgálja, hogy a magyar kormány eleget tesz-e az EU tagállamok kormányait képviselő Tanács ajánlásának, például fogadnak-e el strukturális reformokat és ezek révén tartósan csökkenő pályára áll-e a költségvetési hiány. A nyugdíjreformból fakadó, részben egyszeri bevételekkel a költségvetési deficit látványosan csökkenthető, de nem biztos, hogy az EB ezt "méltányolható", fenntartható deficitcsökkenésnek tekinti. Ezen túl a bizottság a véleményét tudja elmondani, az alapján, hogy átlátja Európa nyugdíjrendszereit - és aggályokból van több is, ahogyan Olli Rehn biztostársam kifejtette. A nyugdíj-megtakarítások részbeni folyó kiadásokra fordítása, a szükséges kiadáscsökkentések elhalasztása az áht hosszú távú egyensúlyát és ezzel a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát erodálhatja. Jóllehet a nyugdíjrendszernek van jövedelemkiegyenlítő szerepe, de az, hogy a magán-nyugdíjpénztári rendszerben maradóknál a munkaadók teljes, a bér 24 százalékára terjedő befizetése szolidáris jelleggel az állami pillérbe kerül, anélkül, hogy a munkavállaló ott nyugdíjjogosultságot szerez, aránytalan.Az Orbán-kormány a magán-nyugdíjpénztári megtakarításokat úgy államosítja, hogy a tervek szerint a pénz feléből államadósságot, a másik feléből viszont folyó kiadásokat finanszíroz. Közgazdászként mi erről a véleménye?Az állam a magánnyugdíjpénztárakból átlépők vagyonáért cserébe nyugdíjígérvényt ad: vállalja, hogy a munkavállalóknak a megtakarításaikért cserébe később nyugdíjat fizet. E későbbi nyugdíjakat több mindenből lehet fedezni. Ha egy állam a nyugdíjcélú megtakarításokat az államadósság csökkentésére fordítja, akkor saját mozgásterét növeli, csökkenti a rá háruló adósságterhet. Ennek az állampolgárok többsége a nyertese lehet, bár esetleg a későbbi nyugdíjasok valamelyes érdeksérelmével járhat, az állam könnyebben kényszerülhet például adóemelésre, a nyugdíjkorhatár emelésére. Ha az állam a nyugdíjcélra félrerakott megtakarításokat folyó kiadásokra költi, annak pillanatnyilag mindenki örülhet - mint amikor egy vidám társaság csapra ver egy hordó évekig érlelt bort. Csak aztán jön a kijózanodás, és kiderül, hogy az újonnan felvállalt nyugdíjfizetési kötelezettséggel az állam rejtett eladósodottsága jelentősen nőtt, mozgástere csökkent és évekkel később szükség lehet a nyugdíjrendszer szigorítására. Éppen ezért lehetőleg - ha nincs krízishelyzet, mint például most Írországban vagy a recesszióba zuhanó Észtországban volt - jobb a nyugdíj-megtakarítások megcsapolását elkerülni, de legalábbis a folyó kiadásokra költéstől tartózkodni, és inkább a strukturális reformokra összpontosítani.Az EB Zöld könyve úgy fogalmaz, hogy "a jövőbeli állami nyugdíjkiadások növekedésének korlátozásához több nyugdíjreform hozzájárult, de további lépésekre van sürgősen szükség, hogy a rendszerek fenntarthatóbb alapra kerüljenek, hozzájárulva az állami költségvetések hosszú távú fenntarthatóságához, különösen azon országokban, ahol az előrejelzések szerint az állami nyugdíjkiadások magasak lesznek". Mi a tennivaló Magyarországon?Magyarországon 2009-ben több, a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát segítő döntés született, köztük a nyugdíjkorhatár 65 évre emelése, a nyugdíjindexálás változása, a 13. havi nyugdíj eltörlése. A hasonló kényszermegoldások elkerülése érdekében érdemes óvakodni attól, hogy pillanatnyi előnyök kedvéért hagyjuk, hogy feszültségek halmozódjanak fel a rendszerben, nőjön az állam nyugdíjígérvényeit is tartalmazó implicit adósság. Olyan kormányzati célok, mint a foglalkoztatás és a gyerekszám növelése, a demográfiai korfa kiegyensúlyozása számos pozitív társadalmi hatással járnak és a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát is növelik, ha megvalósulnak. A magas rokkantnyugdíjazási hányad felülvizsgálatára és az adómorálnak, a közterhek beszedési hatékonyságának javítására is szükség lenne - a költségvetési, tb-hiányt ilyen intézkedésekkel lehet hosszú távon is fenntarthatóan csökkenteni. A minimálbér után szedett nyugdíjjárulék csak minimális, "éh" nyugdíjra elég - függetlenül a nyugdíjmodelltől, a pillérek számától.