Oblath: Lesz mondandónk a költségvetésről

A költségvetési tanács dolga, hogy jó időkben is emlékeztessen arra, előretekintően kell gondolkodni - mondta a Napi Gazdaságnak Oblath Gábor, a februárban alakult háromfős KT tagja. Olyan ugyanis nincs, hogy az állami adósságráta örökre csökkenő pályára tudjon állni.
Pintér András, 2009. augusztus 31. hétfő, 20:12

- A költségvetés tervezetét az Állami Számvevőszék (ÁSZ) is véleményezi, valamint az MNB gyakran a büdzsé őreként jelenik meg a nyilvánosság előtt. Azon túl, hogy a költségvetési tanács (KT) létrehozása önmagában pozitív üzenet volt a piac számára, mi az, ami miatt tényleg szükség van erre a testületre?

- A tanács feladatainak csakugyan vannak olyan részei, amelyek hasonlítanak az ÁSZ egyes feladataihoz, továbbá az MNB is készít a költségvetésre vonatkozó elemzéseket, de a tanács funkciója mindkettőétől alapvetően eltér. A mi szerepünk abból vezethető le, hogy az elmúlt évekre, sőt évtizedekre visszatekintve, Magyarországon bántóan hiányzik a felelősségteljes és hosszú távú gondolkodás a fiskális politikából. Így időről időre szélsőséges, politikai indíttatású költségvetési ciklusok terhelték meg a gazdaság fejlődését, és ez az idő előrehaladtával csak rosszabbodott. Az expanziós időszakokat - amikor a kormányzati kiadások jóval meghaladták a bevételeket - nem követték hasonló arányú visszafogások, hanem maga az expanziós időszakok hatása vált meghatározóvá, így nálunk folyamatosan - az EU új tagországai közül a legmagasabbra - emelkedett az állami adósságráta. Ez azonban nehéz időszakokban, mint amilyen a tavaly ősszel kirobbant válság volt, rendkívül sebezhetővé tette az országot. Ez lehetett a háttere annak, hogy az országgyűlés törvényt alkotott a költségvetési felelősségről s ennek részeként a KT létrehozásáról. Fő feladatunk, hogy őrködjünk a költségvetési folyamatok fenntarthatósága és átláthatósága felett. A számvevőszékkel összehasonlítva az a fő különbség, hogy az ÁSZ-nak csak két ponton kell foglalkoznia költségvetési kérdésekkel: véleményezi a költségvetési törvényjavaslatot benyújtásakor és ellenőrzi - auditálja - a zárszámadást. Nekünk viszont a költségvetés parlamenti vitájának valamennyi fázisához kapcsolódnak feladataink, továbbá nemcsak magát a költségvetési törvényjavaslatot kell véleményeznünk, hanem az összes olyan szaktörvényt is, amelynek költségvetési hatásai lehetnek.

- Ugyanakkor, ha nem hozták volna létre a KT-t, akkor is elfogadta volna a kormány azokat a költségvetési kiigazításokat, amelyek a deficitet rövid távon egy alacsonyabb szintre csökkentik.

- A tanácsnak az a dolga, hogy viszonylag jó időkben is emlékeztessen arra, előretekintően kell gondolkodni, és transzparens megoldásokat kell alkalmazni. A válság abból a szempontból mindenképpen tanulságos a költségvetési politika számára, hogy az, ami miatt az ország 2008 őszén bajba került, nem a 2007-ben és 2008-ban követett fiskális politika miatt történt. Az, hogy a külső egyensúly nem javult eléggé, és az ország külső adóssága meredeken emelkedett a 2006 óta tartó költségvetési konszolidációt követően, a magánszektor gyors eladósodásának volt a következménye. Ennek ellenére a 2006-ig tapasztalt fiskális felelőtlenség nem ment feledésbe, és nem is maradt következmények nélkül. Hiába volt ez a kétéves korrekciós periódus, az addigra magasra emelkedett állami adósság súlyos tehertétellé vált az ország számára. Ez fontos jelzés, amit nekünk képviselnünk kell. A hosszú távú hatásokra kell felhívnunk a figyelmet, és nem csak arra, hogy ebben az évben nagy a baj, és akkor valamit gyorsan lépni kell.

- Mennyire tekinti transzparensnek a mostani büdzsét és ezen mennyire érdemes, illetve mennyire lehet változtatni?

- A jelenlegi költségvetés áttekinthetőségével jelentős problémák vannak, amelyek még a szakértők számára is nehézzé teszik az adatok közötti eligazodást. Feladataink közé tartozik, hogy ajánlásokat fogalmazzunk meg, olyan módszerekre tegyünk javaslatokat, amelyek átláthatóbbá teszik a költségvetést.

- Az első elemzésüket augusztus 18-án tették közzé. Milyen rendszerességgel jelennek meg majd a későbbiekben a nyilvánosság előtt?

- Elemzéseink egy részének eléggé egyértelmű rendje van, amely a költségvetés készítésének, parlamenti tárgyalásának időzítéséhez kapcsolódik. A költségvetés hivatalos benyújtása előtt készültünk el makrogazdasági előrejelzésünkkel, mivel elemzésünkkel a költségvetés készítését is igyekeztünk támogatni. Ennek időzítése magától értetődő volt. A törvény számos további feladatot is megszab számunkra, egyeseket a jövő évtől, másokat 2011-től kell elvégeznünk. Arról, hogy például módszertani ajánlásokat és háttérelemzéseket milyen rendszerességgel és időzítéssel fogunk megjelentetni, még korai lenne bármi határozottat mondani.

- Elvileg a 2011-es lesz az első költségvetés, amelyhez hozzá kell szólniuk, az első elemzésük azonban már több ponton érinti a jövő évet is.

- Így van. A törvény előírásai szerint csak jövőre kellene hozzászólnunk a költségvetéshez, idén csak makrogazdasági előrejelzés készítése lenne a feladatunk. De az, hogy a jövő évi költségvetési kockázatokról is szóltunk, megfelel a törvény szellemének.

- A továbbiakban formális vagy informális úton még tervezik, hogy hozzászólnak a most készülő büdzséhez?

- A költségvetés készítéséhez sem most, sem később nem szólunk hozzá - ez a Pénzügyminisztérium feladata. Ha viszont elkészül majd, lesz róla mondandónk. Egyébként ezt beleírtuk az elkészült jelentésbe is: "a tanácsnak szándékában áll a kormány 2010. évi költségvetési törvényjavaslatáról is véleményt mondani". A mostani elemzés tulajdonképpen ennek egy előzménye volt.

- Milyen a kommunikációjuk a Pénzügyminisztériummal (PM)?

- A PM-mel korrekt szakmai kapcsolatunk van, a szakértők szakmai ügyekben egymással véleményt cserélnek. A PM-től a munkánk elvégzéséhez szükséges adatokat kérünk, és elkészült munkáinkról - lehetőség szerint - még megjelenés előtt tájékoztatjuk a PM-et (ahogyan az MNB-t és az ÁSZ-t is).

- A KT hogyan illeszkedik be az állami hierarchiába?

- A költségvetéi tanács az Országgyűlés alá tartozó, de a kormánytól és a pártoktól egyaránt független intézmény. Tevékenységünkről évente beszámolunk a parlamentnek, és ha meghívnak, az illetékes parlamenti bizottság előtt kifejtjük véleményünket a készülő költségvetésről, a szaktörvényekről és a módosító javaslatokról. Az idén még nem lenne kötelességünk, de úgy készülünk, hogy már ebben az évben is részben eleget teszünk ennek a feladatnak.

- Az elemzésükben a költségvetés különböző buktatóira is felhívták a figyelmet és számszerűsítették azoknak a hiányra gyakorolt hatását. Ugyanakkor nem adtak konkrét előrejelzést a teljes deficit alakulására. Ennek mi az oka?

- Úgy láttuk, hogy a jövő évi költségvetésre vonatkozó részleges kockázatelemzés az a feladat, amelyet most korrekt, szakmailag megalapozott módon meg tudunk oldani. A továbbiakban természetesen a teljes költségvetésre is készítünk majd technikai kivetítéseket. Ezek nem a szokásos értelemben vett prognózisok lesznek, mert például nem vesszük figyelembe, hogy az előre jelzett időszakban hogyan változhat a kormányzati politika. A meglévő törvények ismeretében és a makrogazdasági prognózis alapján elmondjuk, mit gondolunk a bevételi és kiadási oldal alakulásáról. Ez azért nagyon fontos, mert ennek alapján lehet érzékeltetni, hogy milyen pontokon van szükség beavatkozásra, hogy a költségvetési célt el lehessen érni, illetve a költségvetési politika fenntarthatóságát biztosítani lehessen. Az viszont nem a mi dolgunk, hogy megmondjuk, milyen pontokon kell beavatkozni, mert ez tipikusan értékválasztási kérdés. Az ilyen kérdésekben nem foglalhatunk állást.

- Így akkor a deficitcél meghatározásához sem szólnak hozzá?

- Nem. Mi - a kapott információk és szakmai ismereteink alapján - azt tudjuk megmondani, hogy a kitűzött deficitcélhoz szükségesek-e további kormányzati lépések. A tanácsnak őrködnie kell a törvényben szereplő költségvetési szabályok betartása felett is, amelyek egyebek mellett azt is előírják, hogy idővel ne emelkedjen a költségvetés reáladóssága. Azt tudjuk bemutatni, hogy a költségvetési törvényjavaslat - benne a további évekre vonatkozó egyenlegcélokkal - megfelel-e a törvényben szereplő költségvetési szabályoknak.

- Egyelőre nincs végleges helye a KT-nek és még nem töltötte fel teljesen a szakértői apparátust. Várhatóan mikor lehet elmondani, hogy a tanács teljes mértékben készen áll?

- Ami az elhelyezést illeti, folyik a közbeszerzési eljárás, amelyet az MNV Zrt. intéz, nem tudom még, mikor és hogyan zárul. A munkánk elvégzéséhez szükséges szakértői állások egy része még valóban nincs betöltve - de ezeket folyamatosan fel fogjuk tölteni. Arra, hogy mikor lehet elmondani, hogy "készen állunk", csak egy diplomatikusnak látszó, de őszinte választ adhatok: a törvényben különböző időpontoktól különböző feladatok vannak számunkra előírva. Biztos vagyok abban, hogy mire az egyes feladatok esedékessé válnak, addigra fel leszünk készülve ellátásukra.

- Nem fél attól, hogy ha a GDP-arányos államadósság csökkenő pályára áll, a KT szerepe ezzel párhuzamosan elhalványul, esetleg marginalizálódik?

- A nemzetközi tapasztalatok nem azt mutatják, hogy ha elmúlik a súlyos költségvetési problémák időszaka, akkor mellékessé válna a fiskális felelősséget ellenőrző, azt garantáló intézménynek a jelentősége. Olyan nincs ugyanis, hogy egy állami adósságráta örökre csökkenő pályára tudna állni. A hazai politikától független külső sokkok mindig okozhatnak változásokat - például lassulhat a partner országok növekedése vagy megemelkedhet a nemzetközi kamatszínvonal. A kormányok pedig - mint Magyarországon is láttuk - permanensen ki vannak téve annak a kísértésnek, hogy kevéssé transzparens módon, a jövőbeni adósság terhére próbálják népszerűségüket növelni vagy problémáikat kezelni. Mi azért vagyunk, hogy felhívjuk erre a közvélemény figyelmét, és segítsük ezeket a kísértéseket elhárítani.

HOZZÁSZÓLÁSOK