A Napi Gazdaság csütörtöki számának cikke

Az energetikai szabályozó hatóságok függetlenségére vonatkozó uniós rendelkezések szempontjából is vizsgálni kell a Magyar Energia Hivatal jogutódjaként létrejövő Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal jogállását − vélik szakértők (ezeket a rendelkezéseket az Európai Unió harmadik energiacsomagjában határozták meg). Az új hivatalt a múlt héten, rendkívüli parlamenti ülésnapon elfogadott kétharmados jogszabály hozza létre, benne egy szervezeti kereten belül vonják össze a felügyeleti és engedélyezési, illetve az árhatósági jogköröket − ez lehet az, ami fennakadhat a brüsszeli felülvizsgálaton. A jogszabály szerint az új felügyeleti és ármeghatározó hatóság elnöke önálló rendeletkiadási joggal rendelkezik majd, felügyeleti jogkörben döntését megváltoztatni, megsemmisíteni, valamint eljárás lefolytatására kötelezni pedig nem lehet. Az elnököt hét évre nevezi ki a miniszterelnök, az alelnökök mandátuma is ugyanilyen időtartamra szól majd.

A beterjesztő nemzeti fejlesztési miniszter, Németh Lászlóné a "rezsicsökkentés megvédésével" indokolta az új hivatal létrehozását, vagyis az elnöki rendeletek "sérthetetlensége" veheti elejét annak, hogy a nemrégiben megszületett bírósági ítéletekhez hasonló helyzet álljon elő. (A bíróság első fokon a gázelosztó cégeknek adott igazat azokban a felülvizsgálati eljárásokban, amelyekben az energiahivatal költségmegállapításának jogszerűtlenségét kifogásolták a vállalatok. A kormány ezt követően egy gyors törvénymódosítással törvényben tiltotta meg a közművezeték-adó, a Robin Hood-adó magasabb kulcsa, illetve a tranzakciós illeték beépítését az árakba.)

 

Kép: Napi grafikonok

Bencsik János, korábbi energetikai államtitkár, kormánypárti parlamenti képviselő viszont egy szakmai konferencián úgy fogalmazott: a rezsicsökkentés csak rövid távon megoldás, az épületszektort érintő radikális kormányzati beavatkozás nélkül néhány éven belül finanszírozhatatlanná válik a lakások fűtése. A jelenleg a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Nemzeti Alkalmazkodási Központjának igazgatóhelyettesi posztját betöltő Bencsik szerint az ország széndioxid-kibocsátása leginkább az épület-energiahatékonysági beruházásokkal csökkenthető, egy ilyen program évi 40 ezer munkahelyet hozhatna létre. A középületeket egy állami ESCO-cég, a lakossági szektort pedig kedvezményes hitelek segítségével kell felújítani − tette hozzá Bencsik −, nemzetközi fejlesztési hiteleket is bevonva.

Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető a köztévében arról beszélt, hogy a parlament előtt fekvő, Németh Szilárd csepeli polgármester által benyújtott törvényjavaslat világosan rögzíti: január elsejétől a novemberi árakhoz képest tíz százalékkal alacsonyabb közműszámlákat kellett kézhez kapniuk a fogyasztóknak. Ha ez nem így történt, akkor a fogyasztó a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósághoz fordulhat. Rogán szerint szerződésszegésnek minősül, ha a szolgáltató nem érvényesítette a tízszázalékos rezsicsökkentést − ebben az esetben a törvényjavaslat szerint a többlet visszafizetése mellett a szolgáltató további tízezer forintot köteles fizetni a fogyasztónak. A frakcióvezető a palackos gáz árának csökkentését is megvalósíthatónak tartja az év második felétől, a kéményseprési díjaknál pedig a "meglepően nagy és elfogadhatatlan árváltozások" miatt 10 százaléknál nagyobb díjcsökkentést is elképzelhetőnek tart. A jogszabály szerint július 1-jétől a víz- és a szemétszállítás lakossági díjai nem haladhatják meg a 2013. január 31-én jogszerűen alkalmazott díjtételek 90 százalékát, illetve a vízszolgáltatók sem építhetik áraikba a három, korábban kifogásolt sarcot.