Odacsapott az időjárás a vásárlóknak

A közhiedelemmel ellentétben nem az euró/forint árfolyamának alakulása mozgatja a legnagyobb mértékben a bevásárlóturizmust.
Ádám Viktor, 2013. június 11. kedd, 18:47

A Napi Gazdaság keddi számának cikke

Otthon maradt a bevásárlóturisták jó része ez év elején: a KSH által közzétett statisztika szerint a magyarok harmadával, az idelátogató külföldiek pedig közel ötödével költöttek kevesebbet 2012 utolsó negyedéhez képest. Ezúttal többről volt szó, mint a negyedik negyedévet követő szokásos szezonális visszaesésről, hiszen éves összevetésben is hasonló mínusz látszik. Január-márciusban így honfitársaink alig 13 milliárd forintot költöttek zömmel egynapos bevásárlóútjaikon, míg a külföldiek 33 milliárdot hagytak a magyarországi kasszáknál. Bár az okokat a KSH nem vizsgálja, a visszaesésben biztosan szerepe volt a tavaszra is áthúzódó, komoly fennakadásokat okozó téli időjárásnak is.

Mindent összevetve az első negyedévben tízből három külföldi bevásárlási céllal érkezett, a 2,4 millió fő több mint fele Szlovákiából, csaknem egyharmada Ausztriából, 9 százaléka Romániából, 5 százaléka Szerbiából jött. A vásárlók 99,8 százaléka nem töltött egy napnál hosszabb időt nálunk, elsősorban amiatt, mert túlnyomó többségük a szomszédos országok határmenti területeiről érkezett.

 

A külföldiek költései annak ellenére csökkentek, hogy a negyedév átlagos euróárfolyama lényegében megegyezett az egy évvel korábbival. Miután a statisztikai hivatal nem számít havi adatot, azt nem tudni, hogy márciusban hozott-e élénkülést a bőven 300 forint fölé szökő euróárfolyam. Az a következtetés viszont levonható a költések és az árfolyam alakulását bemutató adatsorokból, hogy a bevásárlási kedv negyedévről-negyedévre tapasztalható hullámzására a szezonalitás van a legnagyobb hatással. Ez azt jelenti, hogy a nyári idegenforgalmi és az év végi ünnepi időszak során általában akkor is többet költenek a külföldiek, ha épp valamivel erősebb a forint. Ez fordítva is igaz, vagyis a magyarok határon túli bevásárlásait is inkább a szezonalitás mozgatja, mégpedig negyedévről negyedévre általában azonos irányba, mint a külföldiek itteni költéseit.

Ami az árfolyamhatást illeti, vegyes a kép. Négy évvel ezelőtt, 2009 elején például a hirtelen meglóduló euróárfolyam sem vetette vissza igazán a magyarok bevásárlási kedvét, 2011 végén pedig a 300 forint feletti jegyzés dacára költöttünk többet külföldön. Ha viszont az idei első negyedéves adatokat vetjük össze az öt évvel korábbival, akkor az látszik, hogy a 2008 elejéhez képest 14 százalékkal magasabb euróárfolyam és negyedével szerényebb határainkon túli költés mellett a külföldi bevásárlóturisták bő 43 százalékkal többet hagytak a magyarországi üzletekben.

HOZZÁSZÓLÁSOK